November 6-án összeomlott a német kormánykoalíció, miután Olaf Scholz kancellár az adósságfékszabály és azzal összefüggésben a német költségvetés körül kialakult heves viták miatt kirúgta Christian Lindner pénzügyminisztert, aminek hatására a Szabaddemokrata Párt (FPD) is kilépett a kormányból. Németország hivatalosan is kormányozhatatlanná vált, a szociáldemokrata–zöld kabinet kisebbségi pozícióba szorult, a 2025-ös költségvetés egy részére viszont még mindig nincs meg a fedezet, a gazdaság húzóágazatai mélyrepülésben vannak, a nagyvállalatok tömeges elbocsátásokat helyeznek kilátásba, a gazdaság pedig 2023 után várhatóan az idei évben is recesszióban marad. Ilyen körülmények között kerül sor tehát 2025. február 23-án előrehozott választásokra. (tovább…)

Nemrég Budapesten gyűltek össze Európa vezetői a 2024. évi magyar EU elnökség két legfontosabb rendezvényén, az Európai Politikai Közösség (EPK) soron következő találkozóján, majd az Európai Tanács (EiT) informális ülésén. Az eseményekre közvetlenül az amerikai elnökválasztást követően került sor lehetőséget biztosítva az európai vezetők számára arra, hogy a választási eredmény fényében áttekintsék a transzatlanti kapcsolatok jövőjét. Ezen túlmenően az uniós tagállamok vezetői az informális EiT ülésen megvitatták és elfogadták a magyar EU-elnökség központi prioritását jelentő európai versenyképesség javítására irányuló javaslatcsomagot, a Budapesti Nyilatkozatot. Volt miről tárgyalni az európai vezetőknek, hiszen éppen arra a szemléletváltásra van szükség az Európai Unió bel-és külügyeiben, amelyet a magyar uniós elnökség eredetileg is napirendjére tűzött. Magyarország pedig e téren már nemcsak az elnökség betöltésére való tekintettel számít megkerülhetetlen tényezőnek. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Visszanyalt a fagyi: lehallgatták a lehallgatót. Békés Márton, az Intézet igazgatója Deák Dániel vezető elemzővel beszélget, mégpedig a Magyar Péter körüli lehallgatási ügyről. (tovább…)

Miközben Orbán Viktor Európa összes vezetőjét fogadta Budapesten, az amerikai elnökkel telefonált és a nemzeti érdekeket képviselte a világban, addig Magyar Péter az ex barátnőjével hadakozik, akivel titokban rögzített hangfelvételekkel támadják egymást – emelte ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: tehát míg Orbán Viktor egy szuverén államférfiként viselkedik, addig Magyar Péter sokkal inkább egy valóságshow celebjeként. Egy ilyen bizonytalan időszakban felértékelődnek a kormányzóképes politikusok. (tovább…)

Az Európai Parlamentben előretörtek a patrióták, Ausztriában nagyot erősödnek a szuverenisták, Trump győzelmet aratott az elnökválasztáson, majd másnap megbukott a német kormánykoalíció. Minden mozgásban van, változik a világ, fordul a szél. Orbán Viktor, aki három hete megdöntötte Tisza Kálmán egyben-kormányzási rekordját, nemzetközi találkozók sokaságát bonyolította az elmúlt fél évben. Gazdasági semlegesség, új piacszerzés és nemzeti konzultáció – ez uralja a napirendet.
A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, Intézetünk stratégiai igazgatója társaságában. (tovább…)

A Nemzeti Együttműködés Rendszere átlépett a tizenötödik esztendejébe, ennek kezdetén úgy készülhetünk a szűk másfél év múlva esedékes országgyűlési választásokra, hogy leszűrjük a PiS bukásához vezető lengyelországi tanulságokat. Erre azért van szükség, mert teljesen világos, különösen a 2024 októberében tartott európai parlamenti ülésből ítélve, hogy a brüsszeli körök jelöltje Magyar Péter. Az október 9-én tartott plenáris ülésen, amelyen Orbán Viktor a magyar féléves EU-elnökség programját mutatta be, Manfred Weber egyenesen kijelentette, hogy a Tisza Párt ellentmondásos elnöke jelenti a jövőt. Ursula von der Leyen bizottsági elnök eközben merőben szokatlan módon tisztségét az egyik tagállam, mégpedig hazánk megbélyegzésére használta fel. A lengyel modell forgatókönyvét tavaly ősszel már láttuk működés közben, mégpedig Brüsszel ottani jelöltje, Donald Tusk hatalomra juttatása érdekében. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása elérhető a Trump-győzelem: új aranykor a rozsdaövezetnek címmel és teljes egészében az amerikai elnökválasztással – előzményeivel, végeredményével és lehetséges következményeivel – foglalkozik. Békés Márton, az Intézet igazgatója Fekete Rajmund Amerika-kutatóval, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával beszélget. (tovább…)

Donald Trump lesz az új amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár balliberális kormánykoalíciója pedig felbomlott. Mindkét esemény jó hír Magyarország számára, hiszen a háborúpárti globalista erők gyengülését és hazánk külpolitikai mozgásterének bővülését eredményezi – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Donald Trump az elsők között hívta fel megválasztása után az egyik legszorosabb szövetségesének számító Orbán Viktort, akinek emellett az orosz és kínai elnökkel is erős partneri viszonya van, hazánk tehát minden nagyhatalommal jó kapcsolatot ápol. Ugyancsak fontos, hogy hazánk ma tartja történetének eddigi legnagyobb diplomáciai eseményét, amelyre több mint 40 ország vezetője érkezik, köztük az ukrán elnök. (tovább…)

Elfogadtam Schmidt Mária főigazgató asszony megtisztelő felkérését és az Alapítvány keretein belül kollégáimmal létrehoztuk a Szabad Európa Intézetet. Az Intézet megalapításával egy régóta tartó, szoros együttműködés új szakasza kezdődik el. Intézetünk velem együtt három főből áll, de ambíciózus programot kívánunk végrehajtani. A nemzeti szuverenitásra alapozott európai integráció elvét valljuk, kiállunk a szabadság mellett, elutasítjuk az Európai Egyesült Államok gondolatát és egyetértünk Magyarország Alaptörvényével, amely szerint az európai együttműködés alapja a tagállamok önállósága, amelyben a szuverenitásról a nemzetek nem lemondanak az Unió javára, hanem azt az uniós intézmények által, közösen gyakorolják. (tovább…)

Az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert úgy véli, hogy a tavaly decemberben elfogadott, nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény uniós jogot sért. Ez a jogszabály több intézkedés mellett létrehozta a „Szuverenitásvédelmi Hivatalt”, amelynek feladata feltárni és vizsgálni azokat a külső érdekeket szolgáló tevékenységeket és szervezeteket, amelyek Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik, befolyást gyakorolhatnak a választások kimenetelére vagy a választói akaratra. Nem meglepő, hogy a Bizottság politikai akaratának és öncélú érdekeinek az Európai Unió Bírósága előtt kíván érvényt szerezni, amikor a szuverenitásvédelmi törvényt támadja. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása az Európában keleti szél, feljövőben a globális Dél címet kapta. Békés Márton, az Intézet igazgatója az Intézet két kutatójával, Kosztur Andrással és Biró Andrással beszélget. A felvétel külpolitikai fókuszú: október második felében lezajlott három kelet-európai választás s megrendezték a 16. BRICS-csúcsot. (tovább…)

A járvány és a háború gyökeresen megváltoztatta a körülöttünk a világot, amelyhez hozzá kell igazítani a magyar gazdaságpolitikát, hogy ismét érdemi növekedés legyen Magyarországon. Ennek az új magyar gazdaságpolitika a semleges gazdaságpolitika, amely számos újszerű intézkedést tartalmaz. Ahhoz, hogy ezt a politikát sikerre lehessen vinni és a 2010 utáni időszakhoz hasonlóan meg lehessen szilárdítani az alapjait szükség van a nemzeti konzultációra – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a nemzeti konzultáció eszközével már 2005 óta él a Fidesz, amely annyira sikeressé vált, hogy már ellenzéki pártok, sőt az ellenzéki főpolgármester is lemásolta. (tovább…)

A bírósági joggyakorlat átpolitizálása a világban címmel tartott bemutatkozó beszélgetést a XXI. Század Intézet Deák Ferenc Műhelye október 29-én. A rendezvényen előadást tartott Pokol Béla, a Deák Ferenc Műhely igazgatója, Szöllősi-Baráth Szabolcs és Balássy Ádám Miklós a Műhely kutatói, illetve Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója, aki egyben a beszélgetés házigazdája is volt. (tovább…)

Komáromban találkozott újra egymással Orbán Viktor magyar, valamint Robert Fico szlovák miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb államfő. A kifejezetten jó viszonyt ápoló három ország vezetője már az elmúlt években is számos szakpolitikai területen tudott együttműködni, emellett pedig a gazdasági kapcsolatok terén is jelentős eredmények születtek. Ennek a partnerségnek a megerősítésére került sor a révkomáromi Újvárban, ahol a fokozódó migrációs nyomás elleni közös fellépés mellett a szerb uniós csatlakozás elősegítését és a jövőben történő szorosabb gazdasági és politikai együttműködést is célként fogalmazták meg a felek. Az egyre szorosabb magyar–szlovák–szerb együttműködés ugyanakkor egy formálódó patrióta tengely kialakulására is utalhat, ami a Visegrádi Együttműködés meggyengülésével mind politikailag, mind pedig gazdaságilag elősegítheti a hatékonyabb érdekérvényesítést a három ország számára, amiknek a vezetői már több éve küzdenek a nyugati fősodor által erőltetett politika ellen. (tovább…)

Október 22–24. között az oroszországi Kazany városában tartotta idei csúcstalálkozóját a BRICS-csoport, a feltörekvő államok szervezete. Az idei évtől kilenc tagú csoport államai területüket, lakosságukat és gazdasági súlyukat tekintve is globális jelentőségűvé váltak mára, és ennek egyre inkább hangot kívánnak adni. A BRICS azonban nem annyira nyílt konfrontációval járó kihívást intéz az elmúlt évtizedekben a Nyugat által dominált világrenddel szemben, hanem óvatos, de határozott lépésekkel formálná át azt.

Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az idei BRICS-csúcs jelentőségét vizsgálta meg legújabb elemzésében. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása az Ellenzéki Kék fény, európai disztópia címet viseli. Békés Márton, az Intézet igazgatója beszélget az Intézet vezető elemzőjével, Deák Dániellel és vezető kutatójával, Kosztur Andrással. (tovább…)

Az október 23-i rendezvények az ünnepi megemlékezésen túl természetesen mindig mozgósítási versenynek is számítanak, ebből a szempontból fontos, hogy kinek a beszédén vesznek többen részt. Ezt a versenyt Orbán Viktor egyértelműen megnyerte, hiszen míg a Millenáris és a környező utcák megteltek, addig Magyar Péter a jóval kisebb Bem térre, majd a Széna térre szervezte a rendezvényét, ahol hézagosak voltak a sorok, utóbbi teret meg sem tudta tölteni – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: a baloldalhoz köthető kutatóintézetek éppen ezért próbálnak reményt táplálni az ellenzéki szavazókba az olyan mérésekkel, amelyek a 2022-es választás előtti időszakhoz hasonlóan ismét ellenzéki előnyt mutatnak. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója a HírTV Napi aktuális című műsorában beszélt arról, hogy 2024. október 21. óta Orbán Viktor az egyben való kormányzás időtartalmának hazai rekordere.  (tovább…)

Miközben néhány hónapot várni kell még az új Európai Bizottság felállására, Ursula von der Leyen a Bizottság elnökének prioritásai már néhány hónapja ismertek. Az Európai Unió 2029-ig tartó, a tervek szerint egy jelentős uniós reformot is magába foglaló időszakának meghatározó témája az európai szuverenitás. A nemzeti önazonosság, a tagállami cselekvőképesség és önrendelkezés védelmének kérdése azonban továbbra sem képezi részét az európai együttműködés jövőjéről szóló kincstári gondolkodásnak. Az Európai Patrióták pártjának és frakciójának megalakítása történelmi jelentőségű fordulat, mert a Fouchet-terv után bő hat évtizeddel most újabb lehetőség nyílik arra, hogy egy politikai erő a szuverén nemzetállamok érdekeire támaszkodó új Európa-programot kínáljon, amely újragondolja az EU működését a csúcstól a talpazatig. E felfogás lényege, hogy az Európai Unió szuverenitását nem a tagállamok önrendelkezésével szemben, hanem arra építve lehet csak megvédeni. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása a Magyarország–Brüsszel: sikeres válságkezelés itt, szuverenitássértés ott címet viseli. Békés Márton, az Intézet igazgatója beszélget az Intézet két vezető elemzőjével: Deák Dániellel és Halkó Petrával. A téma: a magyar kormány és ellenfelei. (tovább…)

Orbán Viktor a rendszeres péntek reggeli, Kossuth Rádiónak adott interjújában világossá tette, hogy a külpolitikát hátrébb tolja és a fókuszt a gazdaságpolitikára irányítja. Ennek megfelelően Kötcsén, a parlamenti szezonnyitón, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott beszédében és a kihelyezett frakcióülésen is főként az új magyar gazdaságpolitikáról beszélt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az új magyar gazdaságpolitikáról nemzeti konzultáció is indul, ami a 2010-es kormányváltás utáni konzultációhoz hasonlít, amely lefektette az elmúlt évtized gazdaságpolitikai alappilléreit, mint például a multik bevonása a közteherviselésbe. Az elemző arról is beszélt: természetesen a külpolitikai dimenzió megmarad, hiszen Brüsszelben egy bábkormányt szeretnének Magyar Péter vezetésével, amellyel kapcsolatosan a miniszterelnök kiemelte: küzdeni fog ellene. (tovább…)

Az elmúlt évek a kaukázusi térség államait sem hagyták érintetlenül. A sokáig Oroszország legfontosabb régióbeli szövetségesének számító Örményország Moszkvában csalódva a Nyugat felé közeledne. Eközben az oroszokkal 2008-ban vesztes háborúba keveredő Grúzia rendezné viszonyát északi szomszédjával és saját szakadárjaival, viszont részben emiatt is elhidegülni látszik euroatlanti partnereitől. Azerbajdzsán megerősítette pozícióit a karabahi győzelemmel, az örmény–azeri konfliktus lezárása azonban még várat magára, Baku viszonya ráadásul Iránnal sem felhőtlen. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása a leíró, Magyar Péter nőellenességétől az európai baloldal magyarellenességéig címet viseli. Békés Márton, az Intézet igazgatója aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről beszélget Halkó Petra vezető elemzővel és Biró András kutatóval. (tovább…)

A tegnapi vita az Európai Parlamentben jól szimbolizálta, hogy az uniós intézmények nem hajlandóak belátni, hogy zsákutcába futottak a migráció és a háború ügyében, illetve, hogy Európa versenyképessége egyre rosszabb – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a kudarcaikat el akarják fedni Orbán Viktor démonizálásával és Magyarország támadásával. Ennek egyik újabb jele, hogy ismét egy szélsőliberális gondolkodású zöldpárti holland EP-képviselőt jelöltek ki arra a célra, hogy jelentést írjon Magyarországról, aminek a megállapításai már előre borítékolhatóak. (tovább…)

„Ahhoz, hogy az Európai Unió gazdaságilag versenyképes legyen, és csökkentse az Egyesült Államokkal szembeni lemaradását, egy új gazdasági versenyképességi paktum kellene az Európai Unióban.” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök keddi nemzetközi sajtótájékoztatóján, amelyet az elnökségi program bemutatása követ ma délelőtt az Európai Parlamentben. Magyarország második alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. Egy szokatlanul nehéz időszakban vette át ezt a feladatot, amelyet az orosz–ukrán háború, az annak következtében kialakult gazdasági visszaesés jellemez, majd a szeptemberi Európát sújtó árvíz kezelése is számos kihívás elé állított. Orbán Viktor miniszterelnök előadásában hangsúlyozta, hogy itt az idő visszatérni a rendes kerékvágásba, és visszairányítani a figyelmet az elnökségi félév legjelentősebb kihívására: miként javítható az Európai Unió gazdasági teljesítménye, versenyképessége, amely végsősoron az európai emberek jólétének legfontosabb feltétele. Az intézmények által jelenleg felkínált eszközök inkább mélyítik a válságot, mintsem érdemi megoldást nyújtanának, ezért új megközelítésre van szükség. Európa versenyképességét a tagállamok ellenében nem, csak azokra építve lehet helyreállítani. (tovább…)

A világ és benne Magyarország 2020-ban a veszélyek korába lépett, a koronavírus-járvány és a háború szörnyűségei, illetve a kiszámíthatatlan nemzetközi környezet alapjaiban változtatta meg az életünket. Ilyen helyzetben felértékelődik azoknak a politikusoknak a szerepe, akik képesek erőt sugározni és helyt állnak a válságkezelés során, egyszóval: kormányzóképesek. Orbán Viktor válságálló kormányfő, több krízishelyzetet is sikeresen kezelt, míg Magyar Péter a csapongó és agresszív stílusával nem tudja egy kormányzóképes erő képét felmutatni, az árvízi védekezés során tanúsított viselkedése bemutatta, hogy válsághelyzetben ugyanazokat a hibákat követi el, mint amiket a balliberális oldal eddigi szereplői. (tovább…)

György László közgazdász, kormánybiztos „A középosztály forradalma – Meritokratikus stratégia a 21. századra” című könyvének megjelenése kapcsán szervezett könyvbemutatót a XXI. Század Intézet. A kötetet Békés Márton, történész–politológus, Intézetünk igazgatója laudálta, majd a könyv szerzője, György László és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója beszélgettek Szabó László kommunikációs szakember moderálása mellett. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása Célpontban Ukrajna, középpontban Ausztria címmel készült és kurrens külügyi témákkal foglalkozik: keleti szomszédunkban ezer napja folyik a háború, nyugati szomszédunkban pedig áttörtek a szuverenisták. (tovább…)

A múlt hétvégi cseh és osztrák választás kapcsán sokakban felmerült a kérdés, hogy hogyan lehet, hogy a liberális Andrej Babis és az erősen jobboldali Osztrák Szabadságpárt is Orbán Viktor szövetségese, sőt közös európai pártcsaládban ülnek. Erre a magyarázat, hogy mára megváltoztak a politikai törésvonalak Európában, így már nem a jobb és– baloldali megosztottság a lényeges, hanem a globalista és patrióta törésvonal – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarországon belül az Orbán Viktor vezette jobboldali szövetség tartozik a patrióta oldalhoz, míg a legújabban a rezsicsökkentést támadó Magyar Péter-féle ellenzék a globalista tábort erősíti. (tovább…)

Történelmi győzelmet aratott az Osztrák Szabadságpárt (Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ) az osztrák választások során 29,2 százalékos eredmény elérésével, azonban a koalíciós tárgyalásokat a 2019-hez képest súlyos veszteségeket elkönyvelő és 26,4 százalékot elérő – ám 37 éve (!) valamilyen formában kormányzó erőt képviselő – Osztrák Néppárt (Österreichische Volkspartei, ÖVP) fogja diktálni. Miközben az osztrák választáson résztvevők több mint 55 százaléka nemzeti szuverenista világnézetet valló pártokra szavazott (tehát az FPÖ-re és az ÖVP-re), korántsem biztos egy karakteresen szuverenista kormány megalakulása. Az FPÖ-vel az ÖVP csak abban az esetben lenne hajlandó koalícióra lépni, amennyiben a Szabadságpártot vezető Herbert Kickl lemond kancellári ambícióiról és a politikai közösségét helyezi előtérbe. Matematikailag a Néppárt a szociáldemokratákkal is képes lenne kormányt alakítani, a liberális NEOS-sal kiegészülve pedig már kényelmes többsége lenne. Egyrészről azonban Karl Nehammer pozíciója is megingott a párt élén, másrészről pedig a választók egyértelműen demonstrálták a változás iránti igényüket, aminek figyelmen kívül hagyása a Néppárt további erodálásához is vezethet. (tovább…)

Az európai parlamenti választások nyomán átrendeződött a magyar pártrendszer, bár a régi ellenzéki pártok továbbra is őrzik 2022-ben elnyert pozícióikat, egy új ellenfél is megjelent. Ami nem változott, az az, hogy továbbra is az önálló Magyarország és az alárendeltség helyi képviselete verseng egymással. Ki uralja a napirendet? Hogyan torzítja a versenyt a közösségi média? Mi az, hogy fantompárt? A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, Intézetünk stratégiai igazgatója társaságában. (tovább…)

Magyar Péter és az általa elnökölt Tisza Párt képviselői az elmúlt hetekben világosan állást foglaltak: a nemzeti érdekkel szemben a globalista fősodor mellett, mégpedig a brüsszeli akaratnak megfelelve. Határvédelmünk teljes uniós jogharmonizációja, valamint a rezsicsökkentés megszüntetése politikai, alkotmányjogi és erkölcsi szempontból is elfogadhatatlan, valamint teljes szembehelyezkedést jelent a magyarok által többször kinyilvánított népakarattal – márpedig a tiszások emellett tették le a garast. Miután a közhatalom forrása kizárólag a nép lehet, a nemzet többségének egyetértését nem bíró intézkedések nélkülözik a mögöttes népi legitimációt, amelynek hiányában pedig érvényes döntések egy demokratikus jogállamban – amilyen Magyarország is, és amely alapelvekre az Európai Uniót alapították – nem születhetnek. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása Az identitás, mint politikai fegyver címet kapta. A műsorban Békés Márton és Halkó Petra vezető elemző beszélget, témájuk a hét elején lezajlott, Az identitás, mint politikai fegyver címmel megrendezett kétnapos konferencia tanulsága. (tovább…)

Orbán Viktor egy átfogó egyetemi előadás keretében bemutatta az új magyar gazdaságpolitikát, ami a magyar gazdasági semlegesség nevet viseli – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: azért van szükség új alapokra helyezni a magyar gazdaságpolitikát, mert az elmúlt években alapjaiban megváltozott a globális környezet, amelyhez a magyar berendezkedést is igazítani kell. Európa versenyképessége egyre rosszabb, ezt már maga az EU is elismeri a Draghi-jelentésben, ezért is fontos, hogy Magyarország a nyugati partnerek mellett a kelet felé is tovább építse a kapcsolatait. (tovább…)

Az identitás, mint politikai fegyver címmel tartott nemzetközi konferenciát a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium, szeptember 23-án és 24-én, a Budavári Lovardában. A kétnapos eseményen neves hazai és külföldi előadók osztották meg gondolataikat a jelenünket foglalkoztató szexuális témájú kérdésekről, problémákról. A konferencia programját az előadások mellett kerekasztal-beszélgetések is színesítették. (tovább…)

Előadásokkal és kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium Az identitás, mint politikai fegyver című konferenciája. A Budavári Lovardában tartott rendezvény második napjának témái többek között a világ nyugati szexuális identitások válságához való viszonya, a nemek szerepválsága, az emancipációs folyamat értékelése, a házasság és a család szétesése, mint norma, a karrier problémája, valamint a szex és a politika viszonyrendszere voltak.
(tovább…)

Bár a hétvégén hazánkban tetőzött az elmúlt évtized legjelentősebb árvize, a fővárosban és országszerte továbbra is intenzív védelmi munkálatok zajlanak, amelyek Magyarország részéről komoly erőforrásokat igényelnek. Katasztrófahelyzetben az Európai Unió számára kötelesség a szolidaritás elvének alkalmazása és a rendkívüli helyzetben érintett országok megsegítése. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Magyarország minden ezzel ellentétes híreszteléssel szemben jogosult kell, hogy legyen az Európai Szolidaritási Alapból járó rendkívüli uniós támogatásra, de a szolidaritás eszménye és kötelezettsége a kohéziós és helyreállítási pénzek vonatkozásában is alkalmazandó. Főként, mivel a politikai okokból felfüggesztett uniós források egy jelentős részét hazánk éppen az árvízvédelem, vízgazdálkodás és katasztrófavédelem prioritásaira fordíthatná. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium konferenciája szeptember 23-án és 24-én, a Budavári Lovardában. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása A nemzetközi helyzet fokozódik: háborús eszkaláció, élesedő elnökválasztási verseny címmel készült. A műsorban Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélget Kosztur Andrással, a XXI. Század Intézet vezető kutatójával és Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával.  (tovább…)

Az árvízi helyzetből politikai hasznot akart húzni Magyar Péter, ugyanakkor a védekezést irányító hivatalos szervek támadásával túl messzire merészkedett és ugyanazt a hibát követte el, mint amit baloldali elődjei a koronavírus-járvány kitörésénél – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy veszélyhelyzetekben az emberek többsége mindig összefogást vár el a politikai erőktől, így az ilyen viselkedés visszatetsző. Hozzátette: Orbán Viktor ennek megfelelően arról beszélt, hogy a gátakon nincsenek pártjelvények, csak védekező emberek, de még Gyurcsány Ferenc sem támadta a kormányzatot az árvízhelyzet során. (tovább…)

A június 9-ei választási eredmények jelentős átrendeződést hoztak az ellenzéki oldalon. A DK, amely korábban a baloldal megkerülhetetlen ereje volt, elvesztette szavazóinak felét, míg szövetségesei, az MSZP és a Párbeszéd, valamint a Jobbik, szinte teljesen eltűntek a politikai térképről. Bár a Momentum még tartogathat meglepetéseket, eddig nem volt példa arra, hogy egy 5 százalék alá zuhant párt visszaszerezze korábbi támogatottságát. Az LMP-t több meghatározó politikusa is elhagyta a nyáron, míg mások maradtak és harmadikutas megoldást ajánlanak. Hogyan jutott idáig a tizennégy éven keresztül létező ellenzék, és mi következik ezután? (tovább…)

Nincs hosszú távú kormányzás sikeres kultúrpolitika nélkül, melynek történelmi léptékű stratégiája nem csupán minimálprogramot jelent, hanem a nemzeti maximumot teljesíti. Tartalmilag ez a legkisebb közös többszörös helyett a legnagyobb közös osztó: nemzeti program, széleskörű konszenzus, társadalmi egyetértés. Annak a kornak a szelleme, melynek politikáját Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezik, nem is lehet más, mint történelmi és konszenzusra épülő. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása ismét beszédes címmel rendelkezik: A kétharmad nem rutinfeladat, folyamatos meggyőzésre van szükség. A műsorban Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélget Deák Dániel és Halkó Petra vezető elemzőkkel.

(tovább…)

Orbán Viktor a kötcsei pikniken világosan fogalmazott: a Fidesz minden szempontból alkalmazkodik a megváltozott globális és belpolitikai helyzethez, ennek megfelelően alakítja át a gazdaságpolitikát, a párt kommunikációját, illetve a személyi állományát – mondta szezonnyitó videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az ellenzéki oldal átalakulása és Magyar Péter megjelenése értelemszerűen más taktikát kíván 2026-ra, amelyre a felkészülést már most meg kell kezdeni. Az elemző szerint visszatérnek a szakpolitikai viták, a frontvonalban pedig éles küzdelmek várhatóak a kormánypárti és ellenzéki politikusok között. (tovább…)

A 2018-ban megújult Kommentár folyóirat huszonötödik száma terjedelmében az eddigiekhez képest is a legvaskosabb, témájában pedig az egyik legérdekesebb lett. A fókuszban a technológiáról való gondolkodás áll. Ennek keretében nem csupán az elmúlt száz év válogatott filozófusainak technológiáról alkotott nézete ismerhető meg, hanem korunk hazai jobboldali gondolkodói is segítségünkre vannak a technológiához fűződő megfelelő viszonyulás kialakításában. A szellemi munícióval felvértezve a következő lépés rajtunk áll: itt az idő, hogy tudatosabban viszonyuljunk a technológiához! (tovább…)

„A jövők versenyét kell megnyerni” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a 23. kötcsei pikniken tartott beszédében. 2026-ra az lesz a kérdés, hogy ki milyen jövőt ígér – tette hozzá. Bár Orbán Viktor fenti kijelentését a megváltozott belpolitikai térre hivatkozva tette, az állítás külpolitikai vonatkozásban is helytálló. Az ellentétes jövőképek versenye a megváltozott európai politikai térben is az előttünk álló időszak tétje. A Patrióták frakciójának megalakulása és működése e téren vízválasztó. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása beszédes, Nem ért véget a történelem, a politikai győzelemért harcolni kell címmel készült, hazai tanulságokkal. A műsorban Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélget Deák Dániel vezető elemzővel és Bíró András kutatóval. (tovább…)

A türingiai és szászországi tartományi választások az Alternatíva Németországért (AfD) előretörését – előbbiben egyenesen történelmi győzelmét – hozták, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) várakozásokon felül való szereplésével pedig precedens nélküli helyzet állt elő Németország keleti felén. A német gazdasági és politikai elit számára immár valósággá vált, hogy stabil, kormányzóképes többséggel rendelkező tartományi kormányok létrehozására a mainstream pártok többé nem képesek az AfD vagy a BSW fősodorba való beemelése nélkül. Mivel mindegyik párt kizárja annak lehetőségét, hogy az AfD-vel együttműködjön, borítékolhatóan instabil koalíciók fognak alakulni, amelyeknek talán még többsége sem lesz a tartományi parlamentekben. Kelet-Németország mostanra egy olyan önálló politikai identitást alakított ki, amelynek tartós figyelmen kívül hagyása esetén az elit jó eséllyel tovább katalizálja az ország megosztottságát. (tovább…)

Miközben az elmúlt hónapokban egyre többször került szóba a tárgyalások lehetősége és úgy tűnhetett, az ukrajnai háború a végjátékához közeledik, Ukrajna kurszki támadása jórészt felülírta a korábbi várakozásokat. Az ukrán és részben a nyugati médiát is ismét átjárja a Kijev sikereivel kapcsolatos optimizmus, miközben a művelet árnyoldalai is kirajzolódni látszanak a Donyeck megyei fronton. Arról nem is beszélve, hogy a front kiszélesítése újabb lépés az eszkaláció és vele akár az orosz–nyugati közvetlen összeütközés felé is. (tovább…)

Brüsszel már évek óta a farizeus politika melegágya, azonban a 2024-es európai parlamenti választások óta az uniós szervek magasabb fokozatba kapcsoltak a szubjektív jogértelmezés terén, és mára nyilvánvalóvá vált: a balliberális többség számára a globalista fősodor akarata és (vélt) politikai haszna megelőzi a joghoz kötöttség elvét, legyen szó az Európai Parlament saját eljárási szabályairól vagy akár az Európai Unió elsődleges jogában, az alapító szerződésekben foglaltakról. Minden egyes újabb jogellenes lépéssel, amit Brüsszel a politikai céljai megvalósítása érdekében tesz, aláássák a választóknak az Európai Unióba és annak intézményeibe, valamint azok jogállami működésébe vetett bizalmát, végső soron pedig közösségen belüli feszültséghez és ezáltal az unió gyengüléséhez vezetnek. (tovább…)