Gyurcsány Ferenc ma 15 éve mondta el az őszödi beszédként elhíresült szónoklatát, amelyben beismerte, hogy átverésre, hazugságra alapozva nyerte meg a 2006-os országgyűlési választást. A beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a gazdasági megszorítócsomagok hatására a korábban több milliós szavazótáborral rendelkező MSZP támogatottsága süllyedésnek indult, a baloldal pedig szétesett, sok kicsi párt jelent meg. Hiába alakult ki ugyanakkor körülötte a rendszerváltoztatás után látott legnagyobb hitelességi válság, a 2009-ben megbukott kormányfő ma ismét a baloldal vezetője lett. Az őszödi beszédben elmondottak pedig ma is jól jellemzik a baloldalt: Karácsony Gergely sem önazonos kommunikációt folytat, azonban míg Gyurcsány Ferenc csak a választások után, addig Karácsony Gergely már a kampányindítójánál lebukott a valótlan állításaival.
2006-ban megkezdődött a baloldal szétesése
Az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklat Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott záróbeszéde, amelyben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt.
A beszédben ilyen és ehhez hasonló beismerések hangoztak el: „Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. […] Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.”
A záróbeszéd részletét 2006. szeptember 17-én máig ismeretlen személyek egyidejűleg több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták és először csak részletei kerültek nyilvánosságra, rövid idő múlva azonban egy hosszabb, 25 perces rész is.
Nem csak a magyar parlamentáris demokrácia tekintélye sérült ekkor, hanem a miniszterelnök politikai és erkölcsi hitele is megsemmisült.
A kormányba vetett bizalom megtörését követően tüntetések sorozata volt Budapesten és az ország nagyvárosaiban, a kormányfő lemondását követelték a hazugságokat ecsetelő beszéd kapcsán.
Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án történt zavargások során a rendőrök egy törvényellenes belső utasítás miatt nem viseltek azonosító jelet, így utólag jórészt nem letett megállapítani a túlkapások elkövetőinek személyazonosságát. A rendőrség hibásnak és aránytalannak vélt intézkedései okán sokakban megingott a rendvédelmi szerv megítélése is.
A közvélemény-kutatások adatai szerint a Fidesz–KDNP, a baloldali győzelemmel zárult 2006-os választások után egy hónappal átvette a vezetést és azóta is megszakítás nélkül a legnépszerűbb pártszövetségnek számít.
A 2006. október 1-i önkormányzati választás domináns győzelmet hozott az akkor ellenzéki Fidesznek, szinte valamennyi megyében fideszes többségű önkormányzatok alakultak.
Gyurcsány Ferenc a baloldal vezetője maradt
Gyurcsány Ferenc mindezek ellenére ragaszkodott a hatalomhoz és a kialakult morális válság mellett egészen 2009. március 21-ig nem adta át a hatalmat, de azóta is politikai befolyásának erősítésére törekszik. A 2010-es parlamenti választáson az MSZP listájáról bejutott az Országgyűlésbe, majd 2011-ben megalakította saját pártját Demokratikus Koalíció néven. 2014-ben bevették a baloldali összefogásba és pártja négy mandátumot szerzett, 2018-ban pedig 5,41 százalékos eredményt ért el a választáson, aminek eredményeként 9 DK-s politikus jutott be a parlamentbe. Az igazi áttörést a 2019-es európai parlamenti választás hozta el Gyurcsány Ferencnek, amelyen pártja 16 százalékos eredményt ért el és ezzel a baloldal legerősebb formációjává vált.
Innentől kezdve Gyurcsány Ferenc már a nyilvánosság előtt is újra a baloldal vezetőjeként jelenik meg, a fővárosi döntéshozatal mellett a baloldali hatalmi harcok során is megkerülhetetlen politikus lett.
A mostani baloldali előválasztásnak nevezett mozgósítókampány során is azt láthatjuk, hogy az ő akarata érvényesült: Karácsony Gergellyel már egy jó kialakított működési modellt szeretne országos szintre kiterjeszteni, míg Dobrev Klára jelölésével bebiztosította magát, hogy Karácsony Gergely esetleges népszerűségvesztése esetén is megmaradjon a befolyása.
Az őszödi beszéd elhangzása óta hiába telt el már 15 év, annak mondanivalója ma is érvényes a baloldalra nézve.
Gyurcsány Ferenc egyebek mellett arról beszélt, hogy csupán üres kampányszlogeneket hangoztattak a választási kampányban, amelyek mögött nem volt valódi tartalom, és mint fogalmazott: „egy sor ügyben fogalmam sincsen, hogy melyik, nem a hatodik lépés, még a harmadikat sem tudom. Tudom az első kettőt”. Ez a víziónélküliség jellemzi mind a mai napig a baloldalt, sőt az intellektuális leépülés még tovább folytatódott: a baloldalnak ma nincsenek nagy gondolkodói, szellemi műhelyei és világklasszis politikusai, amit jól példáz a jelenlegi miniszterelnök-jelöltek személye.
Karácsony Gergely kampányában is ott az őszödi recept
A kampány során is hasonló eszközöket igyekeznek majd bevetni baloldalon, mint amiről Gyurcsány Ferenc a 2006-os őszödi beszédében vallott. Karácsony Gergely esetében például jól látható módon kompetenciaverseny helyett karakterek versenyévé kívánják tenni a 2022-es parlamenti választást, ennek érdekében mesterséges imázst építettek fel neki az amerikai demokrata körökből érkező kampánytanácsadók, amelynek fő célja az „őszinte”, „esetlen”, de „emberséges” és így „szerethető” jelölt képének kialakítása.
Ennek keretében Karácsony Gergely – Gyurcsány Ferenc 2006-os választási kampányához hasonlóan – jól hangzó szlogeneket és soha meg nem valósuló ígéreteket fog majd hangoztatni a konkrétumok helyett.
Ugyanakkor, míg 2006-ban csak a választást követően derült fény a baloldali politikusok valódi gondolkodásmódjára, most már – a korábbi tapasztatok mellett – a kampány során is egyre több valótlanságra derül fény. A főpolgármester meglehetősen zavart volt már a Nyírtasson felvett bejelentkező videójában is, látványosan tördelte a kezét, szemmel láthatóan a szerepe nem volt önazonos. Testbeszéde visszafojtottságot, szorongást, negatív attitűdöt jelzett, a kéztartása is egyértelműen frusztrációra, szorongatott helyzetre utalt, azt a benyomást keltve, hogy tisztában van vele: nem meggyőző a másik számára, sejti, hogy vesztésre áll.
Mindez nem meglepő, hiszen a The Economistnak adott interjúja hatalmas botrányt okozott, még a miniszterelnök-jelöltségét bejelentő rendezvényt is el kellett halasztani miatta egy héttel. Azt remélték az amerikai kampánytanácsadói, hogy egy hét alatt elül a botrány, de nem így lett: már több hete a nyelvtudásáról és a végzettségéről beszélnek.
Vagyis a főpolgármester olyan hazugságspirálba keveredett, aminek hatására idejekorán összeomlott a kampánya.
Karácsonyról kiderült ugyanis, hogy korábbi állításaival ellentétben nincsen nyelvvizsgája, ráadásul hiába mondta, hogy tökéletesen érti az angol nyelvet, a sajtótájékoztatókon még a legegyszerűbb angol nyelvű kérdések megértéséhez is tolmácsolásra van szüksége. Ez rendkívül kínos, hiszen a felmérések szerint a magyarok döntő többsége elvárja az angol nyelvtudást egy miniszterelnöktől.
De nem is a nyelvtudás hiánya jelenti számára a legnagyobb problémát, hanem az, hogy hazugságspirálba került. Továbbra sem tisztázta, hogy miért állította, hogy van nyelvvizsgája, miközben valójában nincsen. Arra sincsen világos válasz, hogy miért tüntette fel több helyen a PhD-végzettségét, miközben azt egyebek mellett a nyelvtudás hiánya miatt sosem szerezte meg. A botrányok hatására Karácsony Gergely kampánya szemmel láthatóan összeomlott, a szólamok szintjén a sajtószabadságért küzdő politikus vagy erőszakos stílusban szól vissza az őt kérdező újságíróknak vagy elmenekül a kérdések elől.
Azzal, hogy Karácsony Gergely hazugságspirálba keveredett, egyik napról a másikra omlott össze az az imázs, amit az amerikai demokrata kampánytanácsadók felépítettek neki az elmúlt években. Kiderült, hogy a magát őszintének és szerethetőnek mutató Karácsony Gergely valójában egy mesterséges, nem őszinte pózt vett fel, amelyben egyáltalán nem is érzi magát önazonosnak.
