Lezárulhat az orosz–ukrán háború, erősödhetnek a patrióták az Európai Parlamentben, növekedésnek indul a magyar gazdaság, jelentős reálbéremelkedés lesz – egyebek mellett ezeket emelte ki évzáró videóelemzésében Deák Dániel a 2025-ös év várakozásai kapcsán, hozzátéve: Donald Trump január 20-i beiktatása fordulópont lesz a világpolitikában. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint minden jel arra mutat, hogy 2025 jóval könnyebb év lesz az ideinél, a hátunk mögött hagyhatjuk a koronavírus-járvány és a háború okozta negatív környezetet. Mindez jelentősen csökkentheti a protesthangulatot, ami az azt meglovagló Magyar Péter számára kedvezőtlen fejlemény.

Deák Dániel évzáró videóelemzés tartott, amelyben a 2025-ös esztendővel kapcsolatos várakozásokról beszélt. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a 2020-as koronavírus-járvány és a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború alapjaiban változtatta meg a globális helyzetet, meglehetősen negatív gazdasági és politikai környezetet teremtve ezzel Európában. Mikor végre kilábaltunk a járványból és ismét növekedésnek indult a gazdaság, kitört a háború és energiaválság alakult ki, a szankciós politikával pedig lábon lőtte saját magát az Európai Unió. Orbán Viktor a háború eleje óta békepárti álláspontot képvisel és minden rendelkezésére álló eszközzel azt kívánja elérni, hogy a harcoló felek és a nagyhatalmak üljenek le tárgyalni, kössenek tűzszünetet. Sokáig ez egy elérhetetlen célnak tűnt, ugyanis mind az uniós, mind az amerikai döntéshozók egy erőteljesen háborúpárti álláspontot képviseltek, ugyanakkor Donald Trump novemberi győzelme fordulatot hozott el – mondta az elemző.

A megválasztott amerikai elnök ugyanis szinte szóról szóra ugyanazt az álláspontot képviseli a háború ügyében, mint a magyar miniszterelnök, többször is kikérte a tanácsát az ügyben. Trump azt is elmondta, hogy a legfontosabb külpolitikai céljának tekinti a háború lezárását. Ennek hatására már az európai vezetők is elkezdtek a békéről beszélni, ugyanakkor a brüsszeli bürokrácia még mindig a háborúpárti álláspontot képviseli. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy ha az amerikaiak és az oroszok elkezdenek tárgyalni, az ukrajnai helyzet rendezésében nem osztanak lapot az európaiaknak. Éppen ezért szorgalmazza Orbán Viktor is, hogy ebben a kérdésben az uniós vezetőknek is változtatniuk kell és ki kell alakítani az európai stratégiát a béketeremtésben – emelte ki Deák Dániel.

A napokban megbukott német kormány hazánk nagy ellenfele volt: támogatta a háborút, a migrációt, a genderpropagandát és a hazánknak járó uniós források felfüggesztését is. A legnagyobb baj nem is magával Olaf Scholz-cal volt, hanem a zöldekkel, akik koalíciós partnerként a külpolitikát és a gazdaságpolitikát is irányították. Semmiben sem követték a német és az európai érdekeket, az amerikai demokraták helytartóiként viselkedtek. Ennek súlyos következményei lettek a német gazdaságra nézve, ami negatív hatással volt Magyarországra is. A felmérések szerint a következő kancellárt a CDU/CSU adja majd Friedrich Merz személyében, de kérdés, milyen koalíciós partnereket találnak maguknak. A CDU/CSU hagyományosan figyelembe veszi a német gazdasági szereplők érdekekeit, ez már önmagában jó hír hazánk számára, ugyanis rengeteg német cég működik Magyarországon. Ráadásul a háború kapcsán is fordult a véleményük: Friedrich Merz szerint már például le kell tenni az asztalra egy egységes európai béketervet, tehát már nem a háború folytatását támogatják. Ez is jó jel Magyarország számára – szögezte le az elemző.

Múlt vasárnap Giorgia Meloni ugyanis bejelentette, hogy lemond az Európai Konzervatívok és Reformerek elnöki tisztéről, utódjának pedig Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök jelölését támogatja. A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti, amivel a második legerősebb pártszövetség lehetnének az Európai Parlamentben 162 képviselővel, a jelenleg 188 képviselővel rendelkező Európai Néppártnak után. Erre több jel is utal az elemző szerint: december 4-én Orbán Viktor Rómában egyeztetett Giorgia Melonival, amelyről sejtelmesen csak ennyit árult el a magyar kormányfő: „Régi barátság, új fejezet, nagy tervek!” Ez már egyértelmű utalás lehet egy új típusú együttműködésre. Emellett a Giorgia Meloni által az elnöki pozícióba jelölt Mateusz Morawiecki fontos szövetségese Orbán Viktornak. Amikor a Patrióták Európáért pártszövetség létrejött, felmerült, hogy a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt is csatlakozik ahhoz. Az egyik fő oka a két külön pártszövetségnek, hogy Marine Le Pen és Giorgia Meloni nem túlzottan kedvelik egymást, ugyanakkor most, hogy Meloni hátrébb lép, ez az akadály is elhárulhat. Emellett a háború rövidesen lezárulhat, így ez a konfliktustéma is megszűnhet köztük. Az Európai Konzervatívok és Reformerek több tagja (a baltiak vagy az oroszokkal szomszédos országok képviselői) ugyanis nemzeti alapon támogatta a háború folytatását, emiatt nem értett egyet Orbán Viktorral ebben a kérdésben. Donald Trump győzelmével azonban változik a helyzet: várhatóan tárgyalások indulnak meg Putyinnal a háború befejezéséről, így ez az akadály is elhárul a két pártszövetség között. Orbán Viktor emellett többször is elmondta, a terve, hogy a patrióták a legerősebb vagy legalább a második legerősebb pártcsaládot alkossák az Európai Parlamentben, így nagyobb ráhatásuk lenne a brüsszeli politikára. Ha a két pártszövetség egyesülne, akkor ez megvalósulhatna, sőt a két pártszövetség jelenlegi képviselőihez akár a függetlenek közül vagy az Európai Néppártból is csatlakozhatnának, ezzel megelőzve az Európai Néppártot.

Soha nem látott mértékű béremelés történik Magyarországon, melynek mértéke 2027-re összesen 40 százalékos lesz. Az Európai Unióban az elmúlt 30 évben csak egyszer volt példa arra, hogy valamelyik országban megállapodtak volna ilyen mértékű minimálbér-emelésről. A minimálbér reálértéke 29 százalékkal emelkedik, és az a terv, hogy a minimálbér elérje az átlagbér felét. A gazdasági növekedéshez egy állami beruházási bumm is kapcsolódik, 2025-ben összesen 300 új beruházás indul Magyarországon, melyek összértéke 8100 milliárd forint, ebből 2025-ben 450 milliárd forint meg is érkezik a gazdaságba.

Ugyanakkor, ha erős gazdasági növekedés, érzhető béremelkedés lesz, akkor az erősen csökkenti Magyar Péter ezzel kapcsolatos politikai mozgásterét. Deák Dániel zárásként kiemelte: ennek ellenére a balliberális közvélemény-kutatók mindenféle manipulatív számmal próbálkoznak majd, azonban ahogyan azt a 2022-es parlamenti választás során is láttuk, ezek nem befolyásolják a végeredményt, csupán az ellenzéki szavazók csalódottságát növelik egy fideszes győzelem esetén.