A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta egyszer, félórában a magyar politikáról. A legutóbbi adás során a vendégek egyetértettek abban, hogy nehéz idők jönnek egész Európában, ezért a kormányzóképes erőknek egyszerre kell nyugalmat, biztonságot és stabilitást megteremteniük. Mindemellett a magyar kormány kapcsán szó esett a mérsékelt őszinteségi faktorról, míg az ellenzék tekintetében a rossz diagnózisokra adott rossz gyógymódokról. Mindkét esetben megállapítható, hogy a hitelesség egy lényegi összetevője annak, hogy mely pártok tudnak profitálni a jelenlegi példátlan helyzetből.
Gerő András adta meg a beszélgetés alaphangját azzal a felvetéssel, hogy a jelenlegi háborús helyzetben sok nehézség van az országban, ami kapcsán a legfőbb kérdés, hogy miképp kezeli a kormány, valamint az ellenzék ezt a helyzetet? G. Fodor Gábor erre úgy válaszolt, hogy a nehéz idők kijózanítók szoktak lenni, és ebből fakadóan a mát kell megnyerni. A politikai filozófus meglátása szerint ezt politikát gyakran le szokták becsülni, pedig azon mozgalmakkal szemben, amelyek a múlt vagy a jövő (utóbbira példaként említette a kommunistákat és a „zöldek”-et) felett akarnak diadalmaskodni, ez a gondolat arra törekszik, hogy közelebb lépjen az átlagemberekhez, és megpróbáljon segíteni rajtuk a jelenben. Hozzátette, hogy egész Európa nehéz helyzetben van, és mivel a válságot enyhítő eszközök is korlátoltak, ezért szelektálni kell, hogy hol, miképp és kinek lehet segíteni.
A történészprofesszor szerint a helyzet nehézsége abban rejlik, hogy egy kormányzó erőnek nem csak napi szinten kell túlélnie, hanem az ország stabilitását is biztosítania kell. Ennek következtében azt várná el, hogy a kormány a „lakosság megértését kérve, ám a helyzetet reálisan ábrázolva” éreztetné az állampolgárokkal, hogy mindent megtesz például a rezsicsökkentés fenntartása érdekében, ám ezért cserébe más területen áldozatot vár el az emberektől. G. Fodor Gábor erre példaként a pedagógusok bérének kérdését hozta fel, aminek jogosságát senki sem vitatja. Ezt szerinte kellően alátámasztja, hogy a miniszterelnök parlamenti felszólalása során úgy fogalmazott, hogy ha megérkezik az EU-s pénz, akkor a megígért mértékben történik meg a fizetésemelés, ám ha mégsem jön, akkor is lesz évről-évre egy tíz százalékos emelés. A politikai filozófus hozzáfűzte, hogy az átlagember nem látja át, hogy „a világ pénze nem elég arra”, hogy a kormány tartani tudja a rezsicsökkentést, ezért meglátása szerint is jobban ki kellene hangsúlyozni, hogy milyen mértékű segítséget jelent az embereknek hónapról-hónapra ez az intézkedés.
Az ellenzék vonatkozásában Gerő András arra hívta fel a figyelmet, hogy noha az ellenzéknek – felelőssége híján – megvan az a versenyelőnye, hogy a kormány fölé tudna kerekedni, ám a jelenlegi helyzetben ténykérdés, hogy ebből nem tudnak semmit profitálni. A történészprofesszor ennek fő okát abban látja, hogy az ellenzék „rossz diagnózist állít fel, amiből rossz gyógymódok következnek”. Példaként említette azokat az állításokat, amelyek szerint nincs szabad sajtó hazánkban, Magyarország egy hibrid autokráciává vált, vagy hogy összeomlott az oktatás, miközben ezen kijelentések az emberek többségének teljesen életidegenen hatnak. Ha valóban önkényuralom lenne Magyarországon, akkor nem mondhatná el senki szabadon a véleményét, nem lehetne tüntetni, és nem lenne egyre több kormánykritikus sajtótermék – hangsúlyozta.
G. Fodor Gábor azt fűzte hozzá a gondolatmenethez, hogy hitelességi okai vannak annak, hogy a baloldal nem tud profitálni a jelenlegi helyzetből, amire példaként említette, hogy miközben 2007 óta 70 százalék felett van Gyurcsány Ferenc elutasítottsága, mégis ő a vezetője annak a politikai erőnek, amely alternatívaként próbálja prezentálni magát. A politikai filozófus szerint elitprobléma van az ellenzéknél, aminek következtében a kormánnyal kritikus választók leszakadnak, mivel józanabban állnak a hétköznapi tapasztalatokhoz, aminek pedig végső soron a rendszert konszolidáló ereje van.
