Wolfgang Schüssel, Ausztria volt szövetségi kancellárja vehette át csütörtökön a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Mol Nyrt. által közösen alapított Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban.
Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész professzor, a XXI. Század Intézet főigazgatója köszöntőbeszédében kiemelte, hogy eddig tizennyolcan vehették át a díjat, amelynek odaítélése során sohasem az számított, hogy ki milyen foglalkozású vagy éppen melyik nemzethez tartozik, hanem az, hogy mit tett, mondott és alkotott. A díjazottakban az is közös, hogy pályájuk során mindannyian a közép- és kelet-európai térségért s ezen keresztül Európáért dolgoztak, szabadon gondolkodtak és képviselték nézeteiket. Ezáltal nemcsak a szellem, hanem a szív emberei is.
Ezt követően kitért arra is, hogy Magyarországnak nemcsak összetett, de egyben szoros viszonya is van az osztrák történelemmel és az osztrák politikával. A két ország közötti sógorság-komaság viszonyt úgy jellemezte, hogy noha nem értünk mindig egyet, és ha kellett, vitatkozunk, ám végül mégis egymásra vagyunk utalva, hiszen összetartozunk.
Wolfgang Schüsselt méltatva kiemelte: a díjazott hazánk barátja, aki alaposan ismer minket, tiszteli és elismeri Magyarországot, valódi szövetségesünk.
A XXI. Század Intézet főigazgatója úgy vélekedett, hogy Wolfgang Schüssel azon kevesek közé tartozik, akik megtanulták hazánk hosszú és bonyolult történelmét, ezáltal azt is megértve, hogy miben különbözünk. Ezt nemcsak tiszteletben tartotta, de óvta is, ezért osztrák hazafiként és a magyarok barátjaként kiérdemelte, hogy megkapja a Petőfi Sándorról elnevezett díjat, amit a közép-európai népek szabadságának elősegítéséért ítél oda az Alapítvány és a MOL.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédében azt hangsúlyozta, hogy Wolfgang Schüssel szívében valódi szabadságharcos, aki 1998-ban megnyitotta az uniós csatlakozási tárgyalásokat Magyarországgal. A díjazott megbízható tárgyalópartner volt és következetesen támogatta, hogy Magyarország minél gyorsabban csatlakozhasson az EU-hoz. A Miniszterelnökséget vezető miniszter emellett azt is kiemelte, hogy Wolfgang Schüssel „azt az Európát képviselte, amelyhez csatlakozni akartunk”, Európa azonban mára elhagyta sok évszázados értékeit. Az egykori kancellárt azért is köszönet illeti, hogy rendre síkra szállt a közép-európai országok szövetségének erősítéséért – tette hozzá.
Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint Wolfgang Schüsselben a Magyarország számára oly fontos regionális együttműködés egyik élharcosát ismertük meg, aki mind külügyminiszteri, mind kancellári tisztségében emblematikus alakja lett a térségbeli országok összefogásának. Kiemelte, hogy 2000-ben a díjazott törte meg a szociáldemokraták három évtizedes megszakítás nélküli kormányzását, és az osztrák nép elvárásainak megfelelően lépett koalícióra az akkor szalonképtelennek tartott FPÖ-vel, ami azt vonta maga után, hogy Ausztria átmenetileg elszigetelődött az unióban.
Ám mind az osztrák választók, mind pedig a történelem Wolfgang Schüsselt igazolta – emelte ki.
Az FGSZ Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy a díjazott 2007-ben tartott egy beszédet a Petersberg-megállapodás évfordulóján, amiben kifogásolta, hogy a mag-Európa népei nem veszik észre azokat a hatalmas horderejű politikai, mentális és gazdasági változásokat, amelyeket a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott EU-tagországok véghez vittek. Wolfgang Schüssel már tizenöt évvel ezelőtt óvott attól, hogy Európa keleti felét mindössze piacbővítésként értékeljék Brüsszelben, hiszen a térség ismerőjeként tudta, hogy Európa gazdagabb, sokszínűbb és erősebb lett a bővítés által.
Wolfgang Schüssel köszönőbeszédében úgy fogalmazott, hogy bécsi „bennszülöttként” különösen megtisztelő számára, hogy megkapta a Petőfi-díjat, majd érdekességként megemlítette, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a bécsi lakosság a magyarok oldalán állt a Habsburgokkal szemben. A magyarokhoz hasonlóan a bécsiek is a saját szabadságukért harcoltak, beleértve a választások, a véleménynyilvánítás- és a sajtó szabadságát is. Felidézte, hogy 1989-ben valódi csodaként élte meg vasfüggöny leomlását, amely esemény után Ausztria rögvest intenzívebb kapcsolatokat kezdett el kiépíteni a szomszédjaival, amihez gazdasági miniszterként ő is hozzájárult. Ezt követően hozzátette, hogy amikor 1998-ban Ausztria külügyminisztereként és az EU Külügyi Tanácsának elnökeként megnyitotta a csatlakozási tárgyalásokat Magyarországgal, Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovéniával, akkor a nagy tagállamok ellenállásával is szembe kellett néznie, ám ő kiállt amellett, hogy a régió országainak az unióban van a helye.
Wolfgang Schüssel szerint a szabadság és biztonság elválaszthatatlanul összetartoznak, és éppen azért az olyan közepes méretű országoknak, mint Ausztria és Magyarország a válságok idején össze kell fogniuk.
Noha meglátása szerint a szubszidiaritás alapelvét ma rendre figyelmen kívül hagyják Brüsszelben és a centralizációs veszély kézzelfogható, a súlyos válságok idején együtt kell működnie az európai népeknek. Azonban meg kell szabadulni a minden kérdést uralni akaró központosítástól, és a belső piacra, valamint az unió bővítésére kell koncentrálni, hiszen Európa valós ereje ezekben rejlik – hangsúlyozta.
Wolfgang Schüssel, a Petőfi-díj idei kitüntetettje 1989-től 1995-ig osztrák gazdasági gazdasági miniszter, 1995 és 2000 között alkancellár és külügyminiszter, 1995 és 2007 között a kereszténydemokrata Néppárt (ÖVP) elnöke, 2000 és 2007 között Ausztria kancellárja, 2006-tól 2008-ig az ÖVP parlamenti csoportjának vezetője volt.
