A lassan egy éve kitört háború és az arra válaszként adott elhibázott brüsszeli szankciók komoly válságba sodorták az egész világgazdaságot, az IMF vezetője szerint a világ legalább harmada recesszióba fog süllyedni 2023-ban. Magyarországnak ebben a rendkívül nehéz globális környezetben az a célja, hogy ne süllyedjen recesszióba. Emellett januárban felélénkülhet uniós szinten is a szankciókról szóló vita, amelyek kapcsán már az erőteljesen szankciópárti politikusok is kezdik kimondani, hogy hatástalanok Oroszországgal szemben – mondta évindító videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: januárban összesítik a szankciókról szóló nemzeti konzultáció eredményét, ami azért rendkívül fontos, mert az összes eddigi kilenc szankciós kört egybegyúró uniós jogszabály hatálya január 31-én lejár, így ekkor lesz lehetősége Magyarországnak változást elérnie az unió szankciós politikájában. A belpolitikai helyzet kapcsán elmondta: a kormánypártok támogatottsága továbbra is stabil, míg a külföldről finanszírozott baloldal nem tudott profitálni a válságból.
Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója szerint 2023 keményebb lesz, mint az előző év, mivel az Egyesült Államok, az Európai Unió tagállamai és Kína is gazdasági lassulást fog átélni. „Arra számítunk, hogy a világ gazdaságának egyharmada recesszióba kerül. Még azokban az országokban is, ahol nem lesz recesszió, emberek százmilliói fogják úgy érezni, hogy visszaesett a gazdaságuk” – idézte az IMF vezetőjét Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. Kiemelte: mindez azt jelzi, hogy egy nagyon nehéz külső környezetben kell helytállnia Magyarországnak 2023-ban, mindenképpen küzdelmes esztendőre lehet számítani.
Mindez ráadásul a háború és az arra adott elhibázott szankciók miatt alakult ki, amellyel főként Európa saját maga alatt vágja a fát – tette hozzá.
A kormány több szereplője is elmondta az utóbbi időszakban, hogy Magyarország célja kimaradni a recesszióból és ha szerényebb mértékben is, de azért fennmaradjon a gazdasági növekedés. Ehhez elengedhetetlen a beruházások magas szintjének fenntartása és a munkahelyek megtartása, amelyek a gazdaság alapját jelentik. Az elemző kiemelte: a mostani gazdasági válság külső okok miatt alakult ki, Magyarország elszenvedője ezeknek a globális folyamatoknak, ugyanakkor az erős gazdasági alapoknak köszönhetően jó esélye van arra az országnak, hogy a korábbi válságokhoz hasonlóan sikeresen átvészelje ezt az időszakot is.
A krízishelyzet ellenére a kormánypártok támogatottsága továbbra is stabil, a Medián legfrissebb felmérése szerint 50 százalékon áll a Fidesz–KDNP, míg a második legerősebb pártnak számító DK támogatottsága csupán 12 százalékos – hangsúlyozta. Hozzátette: mindez nem meglepő, hiszen míg a kormányoldal a nemzeti érdekeket képviselve politizál a háború és a szankciók ügyében is, addig a külföldi finanszírozási botrányba sodródott balliberális oldal ezekben az ügyekben is rendre szembe megy a társadalmi elvárással és az alapvető nemzeti érdekekkel.
Emiatt büntetik őket a választók, a balliberális oldal támogatottsága még a 2022-es választáson elért történelmi mélypontnál is alacsonyabb.
Felhívta a figyelmet arra Deák Dániel, hogy a szankciókról szóló nemzeti konzultáció eredményeit januárban összesítik, így láthatóvá válik, hogy a magyar társadalom milyen mértékben utasítja el az Európa gazdaságát tönkre tevő brüsszeli lépéseket. Mindez azért kiemelten fontos, mert az összes eddigi kilenc szankciós kört egybegyúró uniós jogszabály hatálya január 31-én lejár, így ekkor lesz lehetősége Magyarországnak változást elérnie az uniós szankciós politikában. Legközelebb februárban lesz EU-csúcs, akkor nagyon erősen kell képviselni majd a magyar álláspontot a tárgyalásokon, ehhez fontos eszköz lehet majd a nemzeti konzultáció eredményeinek összesítése – szögezte le az elemző.
A szankciók kapcsán elmondta: egyre nyilvánvalóbb, hogy a szankciós politika teljesen hatástalan, már olyan liberális szankciópárti politikusok is elismerik mindezt, mint például Guy Verhofstadt, aki a napokban arról írt a közösségi oldalán, hogy az eddig elfogadott 9 szankciós csomag hatása nagyjából a nullával egyenlő. Ugyanezt támasztja alá a Goldman Sachs legfrissebb prognózisa, ami alapján például az Egyesült Királyság gazdasági visszaesése 2023-ban szinte ugyanakkora lesz, mint Oroszországé. A szankcióval sújtott ország GDP-je 2023-ban várhatóan csupán 1,3%-os visszaesést fog tapasztalni a nyugati szankciók miatt, de 2024-ben már 1,8%-os bővülés következik, ami azt jelzi, egyáltalán nem sikerült kivéreztetni az orosz gazdaságot, miközben korábban ezt várták a szankcióktól a brüsszeli vezetők.
A helyzet kísértetiesen hasonlít az elemző szerint a migrációs válsághoz, amikor szintén Magyarország képviselte az elején egyedül a józan ész hangját, majd idővel egyre több európai országban ismerték fel, hogy nem tartható fenn a bevándorlásbarát politika.
Hasonló várható most is a szankciók ügyében, ugyanis sokáig nem lehet azt állítani, hogy működnek a szankciók, miközben Oroszország lassan már egy éve folytatja a háborút, ráadásul a nyugati elemzők várakozása szerint is minimális a gazdasági visszaesés az országban, jövőre pedig már gazdasági növekedés is várható, miközben ezzel párhuzamosan Európa gazdasági várakozásai egyre rosszabbak.
