A legtöbb európai országban a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta gazdasági válság következtében gyengült a kormányok támogatottsága, több országban már át is vette a vezetést az ellenzék a felmérésekben. Magyarországon ugyanakkor más a helyzet, a külföldi finanszírozási botránytól hangos balliberális oldal támogatottsága alacsonyabb, mint a 2022-es választási eredményük, amely már eleve történelmi mélypontnak számított – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindennek az egyik fő oka, hogy miközben a kormány a magyar nemzeti érdekek mentén politizál a háború és a szankciók ügyében, addig a globális-progresszív hálózatok részének számító magyarországi baloldal a külföldi finanszírozóik elvárásának megfelelően rendre szembemegy a magyar társadalom elvárásával.
Az ellenzéki nyilvánosságban már a háború kitörése óta téma, hogy a háború és a brüsszeli szankciók okozta gazdasági válság kedvez majd politikai szempontból a balliberális oldalnak, és képesek lesznek politikailag profitálnak a nehézségekből. Ennek a része, hogy a balliberális politikusok a kommunikációjukban minden válságjelenségért Orbán Viktort hibáztatják, miközben a mostani krízis globális kihívás, Magyarország külső negatív tényezők elszenvedője – fogalmazott Deák Dániel. Az elemző hangsúlyozta:
egyébként joggal feltételezhették a balliberális politikusok, hogy a válság politikai szempontból számukra előnyös, hiszen szerte Európában az látható, hogy a kormányok meggyengültek, több országban is átvette a vezetést a népszerűségi listákon az ellenzék.
Németországban például a legfrissebb felmérések alapján 28 százalékon áll az ellenzéki CDU/CSU, így ők számítanak jelenleg a legerősebb formációnak, de a szintén jobboldali AfD is már 14 százalékra erősödött, miközben a jelenlegi baloldali kancellárt adó SPD támogatottsága csupán 19 százalékra csökkent. Nincsenek jobb állapotban a koalíciós partnerek sem, a Zöldek 18 százalékon, míg az FDP 7 százalékon áll – részletezte az eredményeket. Hasonló a helyzet a másik európai nagyhatalomban, Franciaországban is, ahol Emmanuel Macron elnök elutasítottsága már 61 százalékos a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján. Nincsen jobb helyzetben a spanyol kormány sem, ahol a hatalmon lévő szocialistáktól már a nyáron átvette a vezetést a felmérésekben a jobboldali Néppárt. A szomszédos országok közül a leglátványosabb példa Szlovákia, ahol tavaly év végén még a bizalmi szavazáson is megbukott a szlovák kormány, a felmérésekben messze a Pellegrini–Fico-féle baloldal vezet a népszerűségüket teljesen elvesztő kormánypártokkal szemben. Ausztriában az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt vezet, a második a szintén ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt és csak a harmadik a kormányzó Osztrák Néppárt. A térségben egyedül a lengyel kormánypártok tartják egyértelműen a vezetést a felmérésekben – sorolta az adatokat az elemző.
Magyarországon mindeközben ugyan a kampányban megszerzett szavazók a szokásoknak megfelelően lemorzsolódtak a Fidesz–KDNP-ről, de a kormánypártok továbbra is stabilan vezetnek, a felmérésekben rendre 50 százalék körül van a társadalmi támogatottságuk. A balliberális összefogás pártjainak összeadott támogatottsága mindeközben még a történelmi kudarcnak számító választási eredményt sem éri el, az elmúlt hónapokban 25 és 30 százalék között ingadozott – mondta el Deák Dániel
Meglátása szerint mindennek az az oka, hogy míg a kormány a háború és a szankciók ügyében rendre a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően politizál, addig a balliberális oldal a külföldi finanszírozóik elvárásainak megfelelve háború- és szankciópárti álláspontot képvisel. Mindezzel nem csak a kormánypárti, de még a saját szavazóik elvárásaival is szembe mennek, amelynek következtében érdemben morzsolódott a támogatottságuk. A magyar választók továbbá nem nézik jó szemmel, hogy a globális-progresszív hálózatok a transzatlanti, sőt kifejezetten amerikai kormányzati és nemkormányzati csatornákon keresztül, a pénzügyi, politikai és hírszerzési eszközöket egyaránt mozgósítva tizenkét év alatt teljesen magukba olvasztották a hazai baloldalt.
Az elemző kiemelte: az enyhe télnek köszönhetően a gáz piaci ára csökkent az elmúlt hetekben, mindez jelentős tehercsökkenést jelent a magyar költségvetésnek is, emellett pozitív hatással van az inflációra is.
Minden várakozás az, hogy az inflációs nyomás az év második felében érdemben csökken, az év végére pedig ismét egyszámjegyű lesz az inflációs mutató. Ha ez bekövetkezik a hétköznapok szintjén lényegesen kisebb lesz az emberek válságérzete, amelyen segít az is, hogy Magyarországon továbbra is reálbéremelkedés van, emellett a nyugdíjak is az infláció felett növekedtek. Az infláció mértékének csökkenése érdemben javíthat a konjunktúraérzeten, ami tovább csökkenti az esélyét annak, hogy a balliberális oldal támogatottsága emelkedjen – zárta videóelemzését Deák Dániel.
