A 2014-es, a 2018-as és a 2019-es szavazások eredményei, illetve a közvélemény-kutatási adatok, valamint a helyi erőviszonyok feltérképezése alapján a Fővárosi Közgyűlés mellett a megyei közgyűlésekben, a 23 megyei jogú városban, a tízezer fő feletti városokban és a kistelepüléseken is a Fidesz-KDNP elsöprő győzelme várható az október 13-i önkormányzati választáson. Minél inkább távolodunk a fővárostól a kisebb települések felé, annál gyengébbek az ellenzék kilátásai. Amellett, hogy egy budapesti vereség komoly érvágás lehet az ellenzéknek, ha a kistelepüléseken továbbra sem lesz érdemi bázisuk, a 2022-as ellenzéki választási esélyek is könnyen elszállhatnak. A választás ugyanakkor nem lefutott, a mozgósítás sikerességén, és így a részvételi arányon sok minden múlhat. A XXI. Század Intézet többszintű elemzésében megvizsgálta az önkormányzati választás öt dimenzióját.
Településtípusonként eltérő szavazólapok
Október 13-án minden településen egy polgármesterjelöltre és a képviselő-testületre lehet szavazni. Ha 10 ezer lakos alatti a település, akkor úgynevezett egyéni listán, továbbá – a megyei jogú városok kivételével – szavaznak a választók a megyei közgyűlésre is. Budapesten pedig a főpolgármesterre is lehet szavazni a kerületi polgármestereken és képviselő-testületeken kívül.
A 10 000 fő alatti településeken érvényben lévő egyéni listás választási rendszerben a település egy választókerületet alkot. A voksolás során a választópolgár legfeljebb annyi szavazatot adhat le érvényesen, amennyi a megválasztható képviselők száma és azok a jelöltek kapják a mandátumot, akik – a kiosztható mandátumok számának megfelelően – a legtöbb szavazatot kapták. A 10 000 főnél nagyobb településeken és a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – szerezhetnek mandátumot.
A 10 000 főt meghaladó településeken és a fővárosi kerületekben alkalmazott vegyes választási rendszer egyéni választókerületi és kompenzációs listás ágra oszlik. Az egyéni választókerületi választás rendszere relatív többségi választási rendszer, a kompenzációs lista célja pedig az, hogy az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményezett szavazatok is hasznosításra kerüljenek, arányosítva ezzel a választási rendszert. A kompenzációs listán a mandátumok kiosztása töredékszavazatok alapján történik, melynek a jelölő szervezetek egyéni választókerületben vesztes jelöltjeinek szavazatai számítanak. A közös jelöltekre leadott, töredékszavazatnak minősülő szavazatok a közös jelöltet állító jelölő szervezetek közös kompenzációs listájára kerülnek.
A Fővárosi Közgyűlés egy különleges testület, melynek 1 tagja a főpolgármester-választás eredményeképpen, 23 tagja a fővárosi kerületi polgármester-választások eredményeképpen, 9 tagja pedig kompenzációs listáról jut mandátumhoz. A kompenzációs listára a választópolgár nem ad le szavazatot, arról a kerületi polgármester-választások eredményeképpen kerül 9 képviselő a fővárosi közgyűlésbe. Fővárosi kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amelyik a fővárosi kerületek több mint felében polgármesterjelöltet állított. A kompenzációs listán a jelölő szervezet a főpolgármester-jelöltjét és a fővárosi kerületi polgármesterjelöltjeit állítja jelöltként.
A megyei képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint – értelem szerűen – a főváros. A polgármester-jelöltek és a főpolgármester-jelöltek közül az a jelölt lesz a győztes, aki az egyfordulós választáson a legtöbb érvényes szavazatot kapja. A polgármester-választás során az egész település, illetve az adott fővárosi kerület, a főpolgármester-választás során pedig a teljes főváros alkot egy választókerületet. A fővárosi kerületek polgármesterei automatikusan tagjai a fővárosi közgyűlésnek, míg a választás vesztesei a fővárosi kompenzációs listáról szerezhetnek közgyűlési mandátumot.
Budapesten és a megyei jogú városokban is kormánypárti fölény várható
Mint azt a múlt heti elemzésünkben is írtuk, a fővárosban Tarlós István újabb győzelme és kormánypárti többségű közgyűlés létrejötte prognosztizálható. A kormányoldal számára legnegatívabb forgatókönyv megvalósulása esetén sem valószínű, hogy fordítani tud a fővárosban az ellenzék és azon az összbenyomáson sem tudnak ezzel javítani, hogy elszalasztották az esélyt Budapesten. Mindez még inkább elbizonytalaníthatja az ellenzéki szimpatizánsokat, akik eleve nincsenek meggyőződve Karácsony Gergely alkalmasságáról.
A kormányoldal a legtöbb megyei jogú városban is egyértelműen jobb pozícióból vág neki a megmérettetésnek. Sokat számít ugyanis, hogy a 23 megyei jogú város közül csupán Szegeden, Salgótarjánban és Hódmezővásárhelyen indul regnáló ellenzéki polgármester.
A kormánypártok számára tradicionálisan Szeged, Salgótarján, Miskolc, Pécs, Szombathely, Dunaújváros – valamint ezúttal Hódmezővásárhely – is komoly terep, ezekben a városokban ezért rendkívül sok múlik a mozgósításon. Az inkumbens hatás ugyanakkor összességében a megyei jogú városok zömében a kormányoldalt segíti, főleg olyan helyzetben, amikor nincsen kormány-, és polgármesterváltó hangulat az országban.
Budapesthez hasonlóan tehát kormánypárti győzelem várható a választás e szintjén is, az ellenzék legfeljebb szépíteni tud egy-két nagyváros visszahódításával vagy megtartásával.
Megyei közgyűlések: csak az abszolút többség a kérdés
Az önkormányzati választáson a fővárosiak és a megyei jogú városban élőkön kívül mindenki szavazhat a megyei közgyűlés jelöltjeire is. Ez egy listás szavazás, a választás pedig korántsem tét nélküli a megyei közgyűlés összetétele szempontból. Politikai szempontból általában a pártok közötti verseny ebben a dimenzióban értelmezhető leginkább. Azaz a szavazás után a térképre tekintve jól látszik majd, ki nyerte a választást az egyes megyékben, de az nem biztos, hogy azonnal egyértelmű lesz, hol, milyen többség alakul.
A megyei közgyűlésekben ismételten a kormányoldal győzelme várható – azaz jó eséllyel 2014-hez hasonlóan újra „narancsba borul” az ország.
A választástörténeti adatok alapján azt prognosztizálhatjuk, hogy a kormánypártok szerzik a legtöbb mandátumot a választás e szintjén is, és hasonlóan a 2014-es önkormányzati választáshoz nem csak relatív, hanem abszolút többségbe kerülnek a közgyűlések jelentős részében a kormánypárti politikusok.
Tízezer fő feletti városok, kistelepülések: kormánypárti dominancia
A kisebb települések felé haladva nehezebb az előrejelzés, hiszen kevésbé érvényesülhet az országos tendencia, a szakértői becslést így könnyebben felülírhatják a helyi viszonyok, a pártpolitikai meghatározottságon túli tényezők. Az országgyűlési és EP-választás alkalmával a 121 tízezer főnél nagyobb lélekszámú település túlnyomó többségében a Fidesz-KDNP hatalmas előnnyel végzett az élen. Ám az önkormányzati voksoláson nagyobb szerepe lehet a pártlogika mellett a személyeknek, a független jelöltek jobban beleszólhatnak a versenybe.
A Fidesz-KDNP a tízezer fő alatti településeken a korábbi választásokhoz hasonlóan várhatóan szintén elsöprő győzelmet arat, és akár az itt leadott szavazatok több mint felét is megszerezheti.
A tavaszi országgyűlési és az idei európai parlamenti választások egyaránt megmutatták, hogy ezeken a településeken az ellenzékiek lényegében eltűntek, a Fidesz-KDNP fölénye megkérdőjelezhetetlen. A kistelepüléseken a baloldali pártok – és immár a támogatottságában hatalmasat veszítő Jobbik – sem rendelkezik érdemi bázissal, különösképpen az újonnan létrejött pártok tudtak ezeken a szinteken kevésbé gyökeret ereszteni. Így mivel a kistelepüléseken várhatóan nem lesz komoly érdemi képviselete az ellenzéki pártoknak, a 2022-es választáson nehéz lesz ezeken a helyeken majd mozgósítaniuk.
