Az Európai Parlament részéről nyíltan kimondták, hogy a bevándorlás, a genderkérdés és a háború kapcsán kifejtett békepárti magyar álláspont mellett azért ítélik el ismét Magyarországot és tartják vissza az uniós forrásokat, mert a stratégiai nemzetgazdasági ágazatokban növelni szeretné a magyar tulajdon arányát a kormány, ezzel nyíltan a nyugati multicégek érdekeit képviselik – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a mostani brüsszeli támadások fő alakjától, Daniel Freund zöldpárti EP-képviselőtől nem áll messze ez a típusú érdekképviseleti munka, hiszen korábban éveken át a Transparency International brüsszeli irodájában tevékenykedett, az EU érdekképviselet nagyköveteként. Az elemző hozzátette: már 2010 óta a magyar kormány eltökélt célja a nemzetgazdasági szempontból fontos ágazatokban a magyar tulajdon arányának növelése, a mostani brüsszeli nyomásgyakorlás vélhetően nem tántorítja el ettől a szándékától.
A múlt héten Magyarországon járt az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, amelyet követően újabb hazánkat elítélő jelentést készítenek. A kiszivárgó információk szerint a látogatást követően olyan határozat elfogadására is készülnek a brüsszeli testületben, amellyel hazánk 2024-es soros elnökségét is veszélybe sodornák – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében.
A delegáció leghangosabb tagja az a zöldpárti Daniel Freund volt, aki 2014 júliusa és 2019 májusa közt a Transparency International brüsszeli irodájában tevékenykedett, az EU érdekképviselet nagyköveteként, tehát már nagy gyakorlattal rendelkezik az érdekképviseleti munkában. Mindez azért fontos az elemző szerint, ugyanis az Európai Parlament és kiemelten Daniel Freund lényegében a nyugati multicégek érdekképviselőjeként járt itt Magyarországon, amelyek azt kifogásolják, hogy a magyar kormány 2010 óta a nemzetgazdaságilag fontos ágazatokban folyamatosan növelni kívánja a magyar tulajdon arányát. A zöldpárti EP-képviselő egy minapi lapinterjúban ezt nyíltan ki is mondta, aki szerint „maffiamódszerekkel” akarja növelni a magyar tulajdon arányát a kormány, példaként említve a bankszektort és a telekommunikációs szektort – fogalmazott az elemző.
Hozzátette: szintén a napokban szivárgott ki a sajtóban, hogy a Budapest Airport külföldi tulajdonosa is bepanaszolta a magyar kormányt Brüsszelben.
Ennek oka, hogy a kormány már évek óta azon dolgozik, hogy a 2005-ben privatizált budapesti repülőteret ismét magyar tulajdonba vegye. Emlékezetes, igazi ősbűnnek számított a reptér eladása: a szerződés 2005 decemberében, az első Gyurcsány-kormány idején, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a brit BAA International Ltd. között született, amely a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadának eladásáról szólt, ezzel a külföldi befektetők tulajdonában álló társaság 75 évre kapta meg a magyar főváros fő repülőterének üzemeltetési, vagyonkezelési jogát csupán 464 és fél milliárd forintért cserébe. A reptér rengeteg bevételt hoz, így nem meglepő, hogy a nemzeti kormány ismét magyar tulajdonban szeretné látni, ez ugyanakkor nem tetszik a nyugati multik érdekeit képviselő brüsszeli intézményrendszernek – mondta el Deák Dániel.
Az elemző hangsúlyozta, Brüsszel politikai nyomásgyakorlása tehát egy újabb szemponttal bővült: eddig az illegális bevándorlás elleni küzdelem, a genderkérdésben képviselt álláspont és a békepárti magyar politika volt a fő ok, ami miatt erőteljes támadások érték hazánkat Brüsszelből, de most ez a kérdés is megjelent.
A mostani látogatás során már azt is nyíltan kimondták, hogy szerintük „maffiamódszer” a magyar tulajdon arányának növelése. Mindez Deák Dániel szerint meglehetősen érdekes annak fényében, hogy a nyugati országok cégei a 90-es és a 2000-es években „lényegében szabadrablás” keretében tarolták le a fontos nemzetgazdasági ágazatokat Magyarországon. A 2010-es kormányváltást követően ebben változás állt be és a nemzeti kormány kiemelt célja a fontos ágazatok magyar tulajdonba vétele, így például a telekommunikáció, a közműcégek, a bankszektor.
A kiszivárgó sajtóhírek szerint Brüsszel tovább fokozza a nyomásgyakorlást, újabb zsarolási eszközökhöz kívánnak nyúlni.
Már nem csak az uniós forrásokat tartanák vissza, hanem elvennék Magyarországtól az Európai Tanács soros elnökségét, amely pozíciót 2024 második felében töltené be hazánk. Ez egy újabb eszköz, amivel meg akarják változtatni Magyarország álláspontját, azt akarják elérni, hogy ne egy szuverén és független országként viselkedjen, hanem tagozódjon be a nyugati liberális fősodor elvárásainak megfelelően – tette hozzá.
A magyar kormány ugyanakkor világosan leszögezte, hogy nem enged a különböző brüsszeli zsarolási eszközöknek, továbbra is kitart azon alapvetések mellett, amelyeket az elmúlt években leszögezett. Ezek az ügyek még nagyobb jelentőséget adnak a 2024. június 9-én tartandó EP-választásnak, amelynek eredményeként lehetőség lesz megváltoztatni mind az Európai Parlament, mind az Európai Bizottság összetételét – zárta a videóelemzését.
