Az elmúlt 13 évben most a legalacsonyabb a 2022-es balliberális összefogás pártjainak összesített támogatottsága: 2011, 2015 és 2019 októberében is lényegesen erősebb voltak ezek az ellenzéki szereplők (2013-ban a Párbeszéddel, 2017-ben a Momentummal kiegészülve), mint jelenleg – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, 2011 októberében 47 százalék (még a Párbeszéd és Momentum nélkül), 2015 októberében 51 százalék (még a Momentum nélkül), 2019-ben pedig 40 százalék, míg jelenleg csupán 35 százalék a támogatottsága balliberális összefogás pártjainak a felmérésekben. Kiemelte: az elmúlt másfél évben csupán a Gyurcsány-féle DK tudott érdemben erősödni a balliberális oldalon, ami az ellenzék alternatívanélküliségét erősíti tovább.
A politikatudomány egyik közhelyszerű alapvetése, hogy a kormánypártok népszerűsége a kormányzati ciklus közepe felé haladva csökken, míg az ellenzéké erősödik – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel. Hozzátette: Magyarországon ugyanakkor ilyen trendet jelenleg nem tapasztalunk, hiszen a 2022-es balliberális összefogás hat pártjának a támogatottsága jelenleg jóval alacsonyabb, mint az elmúlt 13 év ugyanezen időszakában bármikor.
Az elemző emlékeztetett, hogy a DK 2011 októberében jött létre, a Párbeszéd 2013-ban, míg a Momentum 2017-ben, azonban ezek a szereplők a már meglévő balliberális szavazótábort osztották tovább, új választókat nemigen tudtak bevonzani. A Jobbik kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy 2010-ben nemzeti radikális pártként került be a parlamentbe, de az idő előrehaladtával egyre többször működött együtt a balliberális oldallal, míg a 2022-es parlamenti választásra megvalósult a teljes közös lista közötük.
Felhívta a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatások megbízhatatlansága miatt a nyilvánosságra kerülő adatokat mindig érdemes átlagolni és ezeket az átlagolt adatokat havi bontásban, akár trendszerűen vizsgálni. Ennek megfelelően az elemző az októberi felmérések adatait átlagolva elmondta, jelenleg 35 százalék a 2022-es balliberális összefogás pártjainak összesített támogatottsága, míg 2011 októberében (akkor még a Párbeszéd és a Momentum nélkül) 47 százalékon, 2015 októberében (akkor még a Momentum nélkül) 51 százalékon, 2019 októberében pedig 40 százalékon álltak.
Deák Dániel az ellenzéken belüli erőviszonyokat részletezve aláhúzta: az adatok alapján egyértelműen a DK vált a balliberális oldal egyeduralkodójává, a párt stabilan tartja a 17 százalék körüli támogatottsági szintet, míg a 2022-es választás utáni nyáron még csupán 10 százalékot mértek neki. A többi párt kapcsán érdemi változás nem tapasztalható, a Momentum nem tudott profitálni az elmúlt időszak eseményeiből, a kordonbontás sem volt hatékony eszköz ehhez, míg a balliberális összefogás további pártjai a parlamenti bejutási küszöbön vagy az alatt található.
A Mi Hazánk kapcsán elmondta, a párt 8-10 százalék között ingadozik, így a balliberális összefogás pártjainak és a Mi Hazánk támogatottságát összeadva sem tudják megelőzni a kormánypártokat az ellenzéki oldalon. Hozzátette: természetesen ez csak egy hipotetikus példa, ugyanis a Mi Hazánk nem hajlandó együttműködni ezekkel a pártokkal. A Kutyapárt kapcsán kiemelte: a viccpárt ugyan a kutatásokban rendre meghaladja a parlamenti bejutási küszöböt, a tapasztalatok alapján a választásokon lényegesen rosszabb eredményt érnek el.
Annak okát, hogy az ellenzéki szereplők ilyen rosszul állnak a korábbi kormányzati ciklusokhoz képest az elemző főként abban látja, hogy a balliberális politikusok meglehetősen hiteltelenek, többszörösen lejáratódott szereplőkről van szó, ráadásul az a Gyurcsány Ferenc vezeti továbbra is a balliberális oldalt, aki az ország egyik legelutasítottabb politikusa. Szintén fontos okként jelölte meg a külföldi finanszírozási botrányt, ami egyértelművé tette, hogy a baloldalt külföldi érdekkörök befolyásolják, többször emiatt a nemzeti konszenzust élvező kérdésekben is szembe mennek a társadalmi elvárással.
A videóelemzés zárásaként Deák Dániel elmondta: a jövő évi EP- és önkormányzati választás szempontjából nehéz helyzetbe kerülhet a balliberális oldal a mostani támogatottsági szintjüket tekintve, ugyanis várhatóan még azokat a pozíciókat sem tudják majd megtartani, amelyeket a korábbi választásokon még birtokoltak. Ráadásul az EP-választáson külön indulnak ezek a pártok, így több uniós mandátumtól is eleshetnek.
