A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt a 2022-es és a 2023-as esztendő is nehéz gazdasági helyzetben telt a nyugati világban, így Magyarországon is. A baloldal politikai lehetőséget látott a válságban, ugyanakkor az elmúlt egy év kutatási adatai alapján kijelenthető: nem profitáltak a válságból, egyáltalán nem változott a társadalmi támogatottságuk – jelentette ki évindító videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy a kormánynak sikerült letörnie az inflációt, a gazdaság ismét növekedésnek indult, érkeznek az uniós források és visszatért a reálbéremelkedés, így még a maradék reménye is szertefoszlik a baloldalnak arra, hogy érdemben átalakuljanak a politikai erőviszonyok. Magyarország ugyanakkor mindenképpen egy derűsebb év elé néz.

2022 tavaszára kitört az orosz–ukrán háború, amelyre a nyugati világ különféle szankciókkal reagált, illetve a fegyverszállításokkal hozzájárult az elhúzódó konfliktushoz, még ma sem látni a végét. Mindez elképesztő gazdasági következményeket hozott magával, Európát energiaválság és komoly gazdasági nehézségek sújtották – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a háború és az elhibázott szankciók negatív hatásai Magyarországon is érezhetővé váltak, hosszú idő után először volt reálbércsökkenés, elszabadult az infláció és visszaesett a gazdaság.

Ilyen gazdasági környezetben Európa-szerte gyengültek a kormánypártok, míg az ellenzéki szereplők erősödni tudtak, politikai szempontból profitáltak a válsághelyzetből. Magyarországon ugyanakkor ezzel szemben azt látjuk a közvélemény-kutatásokban, hogy a balliberális oldal támogatottsága továbbra is alacsony szinten maradt, érdemben a 2023-as év során nem változott, csupán hibahatáron belüli mozgásokat láthattunk. Ha most vasárnap lenne országgyűlési választás nagyjából ugyanolyan eredményt érne el a baloldali összefogás, mint amilyet a számukra történelmi vereséget hozó 2022-es választáson – fogalmazott Deák Dániel.

Az elemző szerint ennek több magyarázata is van. Az egyik legfontosabb, hogy a balliberális oldal szereplői hiteltelenek, többször bukott politikusok alakítják továbbra is az ellenzéki politikát – fogalmazott. Emellett az is fontos tényező, hogy míg a nyugati kormányok beálltak a háborúpárti, globalista álláspont mögé, addig a magyar kormány szembeszállt ezekkel az erőkkel és az uniós színtéren is komoly politikai csatákat vívott meg ezzel kapcsolatban. Ezt egyértelműen díjazzák a magyar választók, ugyanis a túlnyomó többségük a magyar kormányhoz hasonlóan elutasítja a szankciókat, a háború azonnali befejezését követeli, illetve nem szeretné Ukrajnát az Európai Unióban látni – tette hozzá, kiemelve: ennek a nemzeti érdekek mentén folytatott kormányzati politikának köszönhetően a kormányoldal megőrizte magas társadalmi támogatottságát. A balliberális oldal ellenben továbbra is kiszolgálta a globalista akaratot, szinte szóról szóra ugyanazokat az üzeneteket fogalmazták meg, mint a brüsszeli társaik, ez pedig lehetetlenné tette, hogy újabb választókat tudjanak megszólítani. Ugyancsak rontott a baloldal helyzetén a külföldi finanszírozási botrány – mondta az elemző.

A 2024-es év várakozásai kapcsán az elemző elmondta, hogy az elmúlt hónapokban egyszámjegyű lett az infláció, a havi bontásban pedig szinte teljesen megállt az áremelkedés, amelynek köszönhetően ismét visszatért a reálbéremelkedés Magyarországon, a pedagógusok is megkapják a megígért béremelést. Emellett elkezdtek megérkezni a Magyarországnak járó uniós források, a gazdasági növekedés is beindult. Mindezeknek köszönhetően politikai szempontból még nehezebb lesz a baloldal helyzete, szinte minden reményük szertefoszlott azzal kapcsolatban, hogy érdemben megváltoztassák a magyar belpolitikai erőviszonyokat.