Már hetek óta tiltakoznak a rendkívül népszerűtlen balliberális német kormány ellen, melynek tevékenysége nagyban hasonlít a Magyarországon 2010-ig hivatalban lévő Gyurcsány–Bajnai-kormányokéhoz – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a lakosságot érintő megszorítások, az egyes jobboldali pártokra vonatkozó betiltási tervek, a szélsőjobbal való riogatás, a politikai helyzet teljes félreértése, a rendőri erőszak és az emberek érzékenységével nem törődő kommunikáció a jelenlegi német és a 2010 előtti magyar baloldali kormányt egyaránt jellemzik. Hozzátette: a mélyülő belpolitikai és gazdasági válság jobboldali előretörést hozhat Németországban is.

Ezen a héten is nagyszabású tiltakozások voltak Németországban, Berlinben például több tízezren demonstráltak a balliberális német kormány megszorításai ellen – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a német kormány nyilatkozatai ráadásul tovább rontottak a helyzeten, a liberális pénzügyminiszter például a tüntetők előtt tette egyértelművé, hogy Ukrajnának kell a pénz, így a gazdáknak már nem jut több források, az ő esetükben végre kell hajtani a bejelentett megszorításokat. Mivel a jelek szerint nem lesz megállapodás a kormány és a tiltakozók között, így egy elhúzódó belpolitikai válságra lehet számítani a gazdasági válsággal és recesszióval küzdő Németországban. A német kormány politikai gondjait tovább tetézi, hogy a felmérések szerint a németek 69 százaléka támogatja a gazdák tiltakozását, a jobboldali AfD pedig egyre inkább erősödik – fogalmazott.

Az egyik legszembetűnőbb hasonlóság a lakosságot érintő kíméletlen megszorítópolitika, amelynek legnagyobb áldozatai ezúttal a német gazdák, akiktől az eddigi forrásaik nagyjából 5 százalékát vonná el a balliberális kormányzat. Ugyanezt élte át a magyar társadalom 2010 előtt Magyarországon is, akkoriban lényegében nem volt olyan társadalmi csoport, amelyet ne értek volna súlyos elvonások, a magyar gazdák akkor a némethez hasonló tiltakozó akciókba kezdtek, a balliberális városvezetés traktoroknak behajtani tilos közlekedési táblákat helyezett ki emiatt Budapesten – emlékeztetett az elemző. Kiemelte: a jelenlegi jobboldali kormány még a nehéz gazdasági helyzetben is ügyel arra, hogy ha többletforrásra van szüksége, akkor például a multikat vagy a bankokat vonja be a közteherviselésbe jobban, a bérekhez vagy a nyugdíjakhoz, illetve az agrártámogatásokhoz ez esetben sem nyúlt.

Szintén fontos párhuzam, hogy a globalista érdekek kiszolgálását fontosabbnak tartják a saját állampolgáraiknál – folytatta az elemző. Példaként említette, hogy míg Ukrajnának eurómilliárdokat ad a német kormány, addig a német társadalomtól elvon forrásokat. Ezt tette egyértelművé a héten a liberális német pénzügyminiszter is, aki a tüntető gazdák előtt közölte, hogy Ukrajnának kell a pénz, így az agráriumra nem tudja többet fordítani.

A gazdaságpolitikai és külpolitikai hasonlóságok mellett ugyancsak jellemző mind a német, mind a magyar baloldal számára, hogy amikor politikailag nehéz helyzetben vannak, a szélsőjobboldal előretörésével riogatnak. A 2010-es parlamenti választás előtt az akkori kormánypártok Gyurcsány Ferenccel az élen rendre a szélsőjobboldal veszélyével próbálta meg elterelni a figyelmet, a mára már megszűnt liberális SZDSZ még a választási plakátokon is „árpádsávos” veszéllyel riogatott. Ugyanez volt a reakciója a német balliberális oldalnak a zuhanó támogatottságukra: múlt hétvégén például Potsdamban tartottak tüntetést Olaf Scholz kancellár részvételével „a demokráciáért, a régi és az új fasizmus ellen”, mert egy sajtóhír szerint az AfD egyik eseményén felmerült a Németországban élő többmillió bevándorló kitoloncolásának terve.

Szászországban például óriási bukás várhat az SPD-re, emiatt egyre több baloldali politikusuk vizsgálná az AfD betiltásának lehetőségét. Ennek előzménye, hogy tavaly december első hetében a német belügyi hírszerzés drámai lépésre szánta el magát, és az egyébként már nemzetbiztonsági megfigyelés alatt álló AfD párt szászországi fiókját a demokráciára veszélyesnek minősítette. Ez lehetett az első lépés a párt teljes betiltása felé, amely véleményük szerint alkotmányellenesen működik. A gazdatüntetés csak tovább erősítette ezeket a hangokat. Ezzel azonban csak tovább erősítik az így is történelmi szinten lévő jobboldali pártot – szögezte le az elemző. Emlékeztetett: ugyanezt láthattuk 2010 előtt Magyarországon is, ahol az akkor még radikális jobboldalinak számító Jobbik esetében is, amelyet politikai blokád alá vontak, illetve a betiltási lehetőségét fontolgatták balliberális körökben. Ez azonban csak tovább erősítette a szélsőjobboldalt, amely így 2010-ben magabiztosan bejutott a parlamentbe – tette hozzá az elemző.

Szintén kiemelte a párhuzamok sorában az emberek érzékenységére nem ügyelő politikai kommunikációt. Emlékeztetett: Gyurcsány Ferencnek számos nyilatkozata van, amely komoly felháborodást keltett, ilyen volt például amikor a bukott miniszterelnök kijelentette: „El lehet innen menni” – utalva ezzel arra, hogy akinek nem tetszik a balliberális kormány megszorító politikája, az elmehet az országból. A politikai helyzet nem értése és rossz szavak használata a német kormányt is nagymértékben jellemzi: Olaf Scholz német kancellár is Ukrajna és a háború további finanszírozását hangsúlyozza ahelyett, hogy a német emberekre szánná a költségvetési forrásokat, emellett a német pénzügyminiszter is komoly felháborodást keltett akkor, amikor a héten a tüntetőkkel közölte, nincsen pénz a költségvetésben, Ukrajna finanszírozása pedig prioritás.

Deák Dániel zárásként hangsúlyozta: Németország a tavalyi év után várhatóan idén is recesszióban lesz, a gazdasági problémák tehát nem fognak enyhülni, amelyhez hozzáadódik a balliberális német kormány komoly ellenszenvet kiváltó politikája.