Donáth Anna helyesen fogalmazott, amikor a Telexnek adott interjújában a Momentum Mozgalom és Magyar Péter politikája közötti hasonlóságot 90 százalékosra becsülte. A nemzethez, a jogszabályokhoz és általában a jogállamhoz való hozzáállásban felfedezhető egyezéseken túl azonban szignifikáns különbségként említhető, hogy míg a Momentum már számtalanszor eljátszotta a szavazók bizalmát, addig a TISZA Párt újdonsült alelnöke, relatíve új szereplőként a magyar közéletben, még rendelkezik azzal az előnnyel, hogy elmondhatja, soha nem állt össze a Gyurcsány Ferenc vezette baloldallal, és valódi politikai kultúraváltást szeretne. A két fél zömében egyező álláspontjából és a Momentum hitelességdeficitjéből logikusan következik az, amire több közvélemény-kutatás is rámutatott: Magyar Péter egyre nagyobb arányban állítja maga mögé az egykori momentumos szavazókat, a Momentum politikusainak pedig egyetlen esélyük a közéleti pozíciójuk megtartására az, ha szövetségre lépnek a TISZA Párttal.

A XXI. Század Intézet állandó vendégszerzője, Szűcs Gábor jogász elemzéssorozatának nyitódarabja a Momentum és Magyar Péter kényelmetlen viszonyáról szól.

Magyar Péter momentuma

Magyar Péter politikai színrelépése óta számos kérdés felvetődött annak kapcsán, hogy a támogatottságát mely párt szavazótáborának kárára növeli. Az elmúlt hetek eseményei egyre inkább alátámasztják azt az elméletet, miszerint a TISZA Párt EP-listavezetője, elsősorban a balliberális, antiestablishment pártoktól, így kiemelten a Momentum Mozgalomtól vesz el szavazókat.

A Telex 2024. április 22-én közzétett videójában az újságíró arról kérdezte Donáth Annát, a Momentum elnökét és európai parlamenti képviselőjét, hogy a Momentumnak mi a stratégiája Magyar Péterrel kapcsolatban, milyen pozíciót foglalnak el hozzá és a Tisza Párthoz képest. Donáth – megismételve pártja kampánynyitóján elhangzottakat – elmondta, hogy „egyértelműen közösek a célok” és „alapvetően pozitívak, hiszen a cél közös”. Az EP-képviselő nem cáfolta azt a felvétel során megfogalmazott állítást, hogy a TISZA Párt érdemben von el szimpatizánsokat a Momentumtól, sőt e helyzetet azzal magyarázta, hogy „Magyar Péternek a legelső mondatai, illetve az, ahogyan betört, amilyen irányban, amilyen üzenetekkel betört, az […] 90 százalékban az, amit a Momentum mondott”.

A hasonlóság valóban elvitathatatlan, ha csak Magyar Péter, mint ellenzéki politikus megjelenését, illetve a Momentum első „politikai teljesítményét” vesszük górcső alá, láthatjuk, hogy mindkettő genezisét bűn szövi át. A Momentum 2017 januárjában úgy szerzett országos ismertséget, hogy egy nemzet olimpiarendezéshez fűződő reményét tiporta sárba, Magyar Péter pedig azzal kovácsolt magának politikai tőkét, hogy a tudta és engedélye nélkül rögzítette a felesége által az otthonukban elmondottakat, majd ezt nyilvánosságra is hozta – megsértve ezzel Varga Judit személyiségi jogait.

Ezzel kapcsolatban tegyünk kitérőt! A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:43. § g) pontja értelmében, a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. A Ptk. 2:48. § (1) bekezdése deklarálja, hogy képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Bár tény, hogy számos alkotmánybírósági határozat és maga a Ptk. is kimondja, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben korlátozhatja, azonban itt ez nem állja meg a helyét. A releváns kereteket a hatályos normák mellett az Alkotmánybíróság és a bírósági gyakorlat határozta meg. A BDT2017.3760. számú döntés értelmében, a rejtett kamerával készült felvétel felhasználása sértheti a közéleti szereplő képmáshoz és hangfelvételhez való jogát. A rejtett kamerás felvétel esetén az érintett nyilvánvalóan nincs abban a helyzetben, hogy a képmás-, illetve hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához a Ptk. 2:48. § (1) bekezdésében megkívánt hozzájárulást bármilyen formában megadja. Figyelembe kell venni azt is, hogy a rejtett kamerás felvétel esetén a felvétellel érintett személy nem önszántából lép a nyilvánosság elé, és nem számolhat azzal, hogy amit mond, vagy tesz, az nyilvános kritika tárgya lehet. Ennek az AB 3145/2018. (V. 7.) számú határozatára tekintettel van jelentősége, melyben a taláros testület kimondta, hogy „a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése ugyanis kizárólag azokban az esetekben igazolható, amelyekben a résztvevők a saját döntésük alapján váltak a közügyek másoknál aktívabb alakítóivá, vállalva ezzel is az érintett közösség nyilvánossága előtti értékeléseket és bírálatokat is.” A Kúria a Pfv. 20.067/2018/6. számú határozatában deklarálta, hogy közéleti szereplésről nem lehet beszélni, ha a felvételen szereplő személyről rejtett kamerás felvételt készítettek. Az ilyen módon készített felvétel közérdeklődésre számot tartó okra, közéleti vitára hivatkozással automatikusan minden további mérlegelés nélkül nem használható fel.

Fontos hasonlóság a Momentum és Magyar Péter politikája között, hogy kezdeti motivációjuk a közéletben való részvételre a valami, illetve valakik ellen való cselekedet volt: „Mondjunk nemet az olimpiára!” – hergelt a Momentum 2017-ben, és „megszervezzük a harmadik erőt, ami le tudja bontani a NER-t” – határozta meg az általa harmadik erőként definiált politikai közösségének célját Magyar. Egyikük sem a nemzet előbbre jutását tűzte zászlajára, hanem hidak helyett gátakat emeltek, építkezés helyett lebontást vizionálnak. Mindkét tábor meg volt, illetve meg van győződve arról, hogy a választók zöme velük ért egyet, a momentumosok és Magyar Péter is „csalódott ex-fideszesként” identifikálták magukat, és a kiábrándult kormánypártiak szavazataira apelláltak a korábbi választásokon, és teszik ezt a 2024. június 9-i EP-, és önkormányzati választások kapcsán is.

Programegyezés

Magyarország Alaptörvényének preambuluma, a Nemzeti Hitvallás kimondja, hogy a magyar nemzet tagjai felelősek minden magyarért, illetve „Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.”. A momentumos politikusok és Magyar Péter, szemmel láthatóan, nem teszik magukévá a nemzeti alapokmányunk szellemiségét. Fekete-Győr András, a Momentum akkori elnöke, 2019 novemberében a romániai elnökválasztáson a román liberális Dan Barnát támogatta a magyar Kelemen Hunorral szemben, 2020 decemberében pedig, a román helyhatósági választások alkalmával, szintén a – magyarokkal szemben is induló – román USR PLUS pártnak kampányolt. Donáth Anna 2019-ben biztosította támogatásáról a Progresszív Szlovákia és Spolu párt-koalícióját a Magyar Közösség Pártja helyett, ahogy fogalmazott, „lehetünk úgy felvidéki magyarok, hogy közben büszke szlovákok vagyunk”.

A TISZA Párt 2022-es parlamenti választásokra készített programjának egyik pontja szerint, a választási törvényt úgy módosítanák, hogy az országgyűlési választásokon csak az szavazhasson, aki magyar állampolgár, illetve van magyar adókártyája, vagyis korlátoznák a határon túli magyarok szavazati jogát. Magyar Péter, elmondása szerint, azért csatlakozott a TISZA Párthoz, mert egy új párttal nem indulhatott volna el a júniusi EP-választáson. Az állítás azon része, hogy kellett egy már működő párt az induláshoz, Magyar Péter erre vonatkozó bejelentésekor igaz volt, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény rendelkezései értelmében, az EP tagjainak magyarországi választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a szavazás kiírásakor (esetünkben 2024. március 12-én) már jogerősen bejegyzett párt volt. Tehát, tény, hogy Magyar Péternek kellett választania egy pártot, ami aggályos, az az, hogy miért éppen arra a szervezetre esett a választás, amely a külhoni magyarok jogait csorbítaná, miközben az Országos Bírósági Hivatal tájékoztatása szerint a civil szervezetek nyilvántartásában a választás köztársasági elnök általi kitűzésekor 185 jogerősen bejegyzett párt szerepelt.

A rendszerváltoztatás utáni alkotmányos berendezkedésünk esszenciális elemei az Állami Számvevőszék, az AB, a köztársasági elnöki tisztség és az ügyészségi rendszer, a felsoroltak politikai befolyástól független működése pedig Magyarország jogállami működésének immanens kritériuma. A 2022-es baloldali összefogás prominens politikusai és jogászai számtalan alkalommal vizionálták közjogi méltóságok politikai alapon történő menesztését, sőt az Alaptörvény módosítását is – mindezt ún. „feles többséggel”, annak ellenére, hogy alkotmányos szintű deklarációk mondják ki az ÁSZ elnökének, az AB tagjainak, az államfőnek és a legfőbb ügyésznek a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. Magyar Péter ugyanezen személyek leváltását ígérte, csakhogy, amennyiben ezt politikai alapon, ráadásul, adott esetben, kétharmados legitimáció nélkül tenné, azzal egy olyan alkotmányos krízist idézne elő, aminek következtében anarchikus, a jogbiztonságot teljes egészében mellőző rendszer jönne létre, ahol az új köztársasági elnök nem fejezné ki a nemzet egységét és őrködne az államszervezet demokratikus működése felett, ahol az általa, mint önjelölt despota által kinevezett AB nem az Alaptörvény, hanem az új kormány védelmének legfőbb szerve lenne, és ahol az ÁSZ az ellenőrzéseit nem a törvényességi, hanem a (politikai) célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végezné. Ezzel megvalósulna a Fleck Zoltán által 2021-ben felvázolt disztópia, aki úgy fogalmazott, hogy „nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről”.

A Momentum és Magyar Péter is következetesen kiállnak az Európai Ügyészséghez való csatlakozás fontossága mellett (ez szerepel a Momentum 2024-es EP programjában és a 2022-es Ellenzéki Közös Alap programnak is része volt), negligálva a vonatkozó közjogi fundamentumainkat, és tálcán kínálva a szuverenitásunkat Brüsszelnek. Az Alaptv. 29. cikk (1) bekezdése és az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (1) bekezdése egyaránt rögzítik, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője, illetve, hogy a bűncselekményeket a (magyar) ügyészség üldözi.

Ezen kívül alappal vélelmezhetjük, hogy a főügyészi posztot betöltő román származású Laura Codruța Kövesi eljárásait Magyarországgal kapcsolatban a mala fides jellemezné. Az szervezethez egyébként nem csatlakozott hazánkon kívül Dánia, Írország, Lengyelország és Svédország sem, de a felsorolt államok közül a kritikák zöme mégis minket és a lengyeleket ért, illetve amióta Donald Tusk átvette a kormányzást és az elnöki palotában az 1917. november 7-i eseményeket idéző rajtaütést hajtottak végre, Brüsszelben a „vigyázó szemeket” már csak Budapestre vetik.

Alárendelődés

Összegezve elmondhatjuk, hogy Donáth Anna igazat mondott, amikor a pártja és Magyar Péter közötti hasonlóságot 90 százalékban határozta meg. A politikai palettán saját magukat is a liberális térfélre helyező két szereplő nemzetpolitikai, alkotmányos és morális kérdésekben is számos esetben egyetért. A Momentumnak 2019-ben több ízben – az EP- és az önkormányzati választásokon – is (mérsékelt) bizalmat szavaztak a választók, azonban a párt nem tudott megfelelően élni a felhatalmazással, és eljátszotta a belé vetett bizalmat, a politikai szuicidiumot pedig akkor követte el, amikor 2022-ben összeállt az ország egyik legelutasítottabb politikusával, Gyurcsány Ferenccel, valamint a magyar szélsőjobb egykori radikális képviselőivel. Magyar Péternek ezzel szemben még adott a bizonyítás lehetősége, benne egyelőre hisz az emberek – ellenzéki mértékkel véve – nagy része, bár az ígéret- és hazugságlajstromának permanens növekedésével ez a bizalom felhígulhat. A Nézőpont Intézet 2024. április 5-én publikált közvélemény-kutatásából kiderült, hogy Magyar Péter megjelenésével a Momentum támogatottsága a biztos pártválasztók körében a 2024. februári 7 százalékról áprilisra 4 százalékra zuhant. Az Iránytű Intézet 2024. április 17–19 között végzett felmérése szerint a Momentum – szintén a biztos pártválasztók között – már csak a voksok 3 százalékára számíthat. Ahogy erre az Iránytű Intézet kutatása is rámutatott, Magyar Péter kommunikációjára, stílusára és egyáltalán a megjelenésére főként a fiatalabb, inkább nagyvárosi, magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szavazók rezonálnak, éppen azok, akik a Momentum célközönségét is jelentik, és akiktől a Donáth Anna vezette pártban a voksokat remélték.

A Momentum számára nincsen sok választás, csak az, hogy a DK és a szocialisták által nemrég megkötött „stratégiai együttműködéshez” hasonló paktum tető alá hozását sürgesse Magyar Péterrel – ezzel egyúttal végképp felszámolva saját magát, mint önálló politikai entitást. Donáth Anna 2024. április 11-én a Momentum Facebook-oldalára feltöltött kisfilmjében így szólt Magyar Péterhez: „Arra kérlek, Péter, hogy segíts újra megteremteni azt az újfajta pozitív légkört, amire elképesztően szüksége van ennek az országnak. […] arra kérlek, hogy segíts abban, hogy a te követőtáborod se essen bele abba a hibába, amibe egyik vagy másik oldal fanatikus hívei már beleesetek. Hogyha a szeretett vezérüket kritizálják, akkor ott tényleg nincs kegyelem, ott semmi nem marad.” Donáth Anna, a Momentum elnöke nyíltan segítséget kért egy rivális párt alelnökétől, ráadásul tette ezt egy két választást is megelőző kampány során, elvitathatatlanul alárendelve magát és mozgalmát a TISZA Pártnak.

A Momentum koporsójának egyik utolsó szögét azzal verte be az EP-képviselő, hogy 2024. április 26-án részt vett – a továbbra is politikai ellenfélnek számító – Magyar Péter tüntetésén, ezzel legitimálva és saját maga fölé helyezve őt. A felek jelentős nézőpontegyezéséből és a Momentummal szembeni bizalomvesztésből egyenesen következik az, amire a fent hivatkozott közvélemény-kutatások is rámutattak: a Momentum egykori szavazóit egyre jelentősebb arányban vonja magához Magyar Péter, a momentumos politikusok pedig csak úgy őrizhetik meg a közéleti pozícióikat, ha szövetségre lépnek a TISZA Párttal.

Szűcs Gábor