A Fidesz–KDNP pártszövetség az EP-választáson 44,9 százalékos eredményt ért el, ami teljesen megegyezik a 2014-es parlamenti választás arányával, amelyek a kormányoldal kétharmados parlamenti többséget szerzett – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ha nincsen változás, akkor 2026-ban a domináns Fidesz mellett egy ellenzéket egyértelműen vezető Tisza párttal kell megmérkőzni, ami mellett már csak 5–10 százalék körüli egyéb formációk lesznek, mint a DK és a Mi Hazánk.
A Fidesz–KDNP pártszövetség az EP-választáson 44,9 százalékos eredményt ért el, ami teljesen megegyezik a 2014-es parlamenti választás arányával, amelyek a kormányoldal kétharmados parlamenti többséget szerzett – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ráadásul ezt az eredményt most a kormányzati ciklus kellős közepén érte el a Fidesz úgy, hogy az elmúlt években súlyos gazdasági válság sújtotta egész Európát, a háború következtében energiaválság is kialakult. Ugyancsak nehezítette a kormányoldal pozícióját a Novák-botrány, amelynek ürügyén előlépett Magyar Péter is, aki az utóbbi hónapokban igen intenzíven támadta a kormányoldalt. Ezekhez az előzményekhez képest egészen elképesztő teljesítmény a 44,9 százalékos listás eredmény, 2014-ben csak a kormányzati ciklus végén sikerült ilyen jó eredményt elérni – mondta.
Elmondta: az elmúlt 14 évben egyetlen választást sem tartottak olyan nehéz gazdasági helyzet közepette, mint most. Még 2022-ben is pozitív volt az emberek gazdasági várakozása, ugyanis a koronavírus-járvány után gyorsan felpattant a magyar gazdaság és kiugróan magas volt a gazdasági növekedés. Most azonban a 2023-as év rendkívül nehéz volt: a magyar gazdaság több más európai országhoz hasonlóan recesszióba süllyedt, reálbércsökkenés volt és rendkívül magas volt az infláció. Az idei évre ugyan növekedésnek indult a gazdaság, az infláció eltűnt és a reálbéremelkedés is visszatért, de mindig kell legalább egy féléves időszak ahhoz, hogy a gazdasági javulást az emberek a saját hétköznapjaik során is érezzék – szögezte le. Ennek már vannak jelei, például a fogyasztás és a boltok forgalma növekedésnek indult. A fő kérdés 2026-ra az, hogy sikerül-e ismét stabil növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot és sikerül-e ezt érezhetővé tenni széles társadalmi rétegek számára. Ha sikerül, akkor Magyar Péter vitorlájából is ki lehet fogni a szelet, ugyanis szavazóinak jelentős része protestszavazó, akik a gazdasági szempontok miatt akart üzenetet küldeni a kormánynak. Ha visszatér a gazdasági konjunktúra, akkor a protesthangulat is jelentősen csökken majd. Erre egyébként Orbán Viktor is utalt a közmédiának adott interjújában, amiben a gazdaság és a kormányzati politika erősítését tűzte ki célul – részletezte.
Pártpolitikai szempontból Magyar Péter megjelenése meglátása szerint átalakította az ellenzéki erőviszonyokat.
Ez természetesen a Fidesz számára is új stratégiát követel meg, amivel kapcsolatban a miniszterelnök a választást értékelő beszédében úgy fogalmazott: „a mai napon legyőztük a régi ellenzéket, a mai napon legyőztük az új ellenzéket és mindegy, hogy hívják az éppen soros ellenzéket, újra és újra, mindig le fogjuk őket győzni!” Ez azt jelenti, hogy a kormányfő is érzékelte az új helyzetet, az új ellenzéki erőviszonyokat és ennek megfelelően fogja majd kialakítani a kormányoldal taktikáját. A Fidesz Európa egyik leginnovatívabb pártja, mindig megtalálja a legmegfelelőbb eszközt és természetesen a stratégiát. Magyar Péter kapcsán is ez lesz a helyzet – mondta Deák Dániel.
A régi baloldali pártok esetében a helyzet nagyon sötét.
A Momentum pártvezetése lemondott és várhatóan a már többször megbukott Fekete-Győr András tér vissza a párt élére. Ugyancsak nehéz a helyzete a Demokratikus Koalíciónak, ami még az árnyékkormányt is feloszlatta. Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára nagyon rövid beszédet tartott a választás estéjén, láthatóan nagyon megtörtek. Ez érhető is, hiszen egy éve még másfél millió szavazóról és a baloldal vezető pozíciójáról álmodoztak. Ezeket az álmokat azonban szerte foszlatta Magyar Péter megjelenése, a DK egy kispárttá vált. Kérdés, hogy innen fel tudnak-e állni, képesek lesznek-e 2026-ig erősíteni a pozíciójukat – mondta. Ha nincsen változás, akkor 2026-ban a domináns Fidesz mellett egy ellenzéket egyértelműen vezető Tisza párttal kell megmérkőzni, ami mellett már csak 5–10 százalék körüli egyéb formációk lesznek, mint a DK és a Mi Hazánk. Az ilyen felállás nem jelent újdonságot, hiszen a 2022-es választáson is 1:1 küzdelem volt lényegében, most azonban ennél kedvezőbb lehet a helyzet, ugyanis több olyan szereplő is lesz az ellenzéki térfélen, amelyek nem képesek együttműködésre Magyar Péterrel – tette hozzá az elemző.
A budapesti eredmények kapcsán elmondta: holnap újraszámlálják az érvénytelen fővárosi szavazatokat, ami könnyen megváltoztathatja a végeredményt, ugyanis szoros állás, csupán 324 szavazatnyi különbség alakult ki Budapesten. Kiemelte: bárki is lesz az újraszámlálást követően a főpolgármester, nehéz helyzete lesz a közgyűlés miatt, ahol igen nehézkes lesz a többséget kialakítani. Az elemző a videóelemzés zárásaként elmondta: ha Karácsony Gergely végül elveszíti a pozícióját, az hatalmas pofon lesz az ellenzéknek, a fővárost ugyanis az a Vitézy Dávid vezetné, akit a kormányoldal támogatott a választáson.
