Nemrég Budapesten gyűltek össze Európa vezetői a 2024. évi magyar EU elnökség két legfontosabb rendezvényén, az Európai Politikai Közösség (EPK) soron következő találkozóján, majd az Európai Tanács (EiT) informális ülésén. Az eseményekre közvetlenül az amerikai elnökválasztást követően került sor lehetőséget biztosítva az európai vezetők számára arra, hogy a választási eredmény fényében áttekintsék a transzatlanti kapcsolatok jövőjét. Ezen túlmenően az uniós tagállamok vezetői az informális EiT ülésen megvitatták és elfogadták a magyar EU-elnökség központi prioritását jelentő európai versenyképesség javítására irányuló javaslatcsomagot, a Budapesti Nyilatkozatot. Volt miről tárgyalni az európai vezetőknek, hiszen éppen arra a szemléletváltásra van szükség az Európai Unió bel-és külügyeiben, amelyet a magyar uniós elnökség eredetileg is napirendjére tűzött. Magyarország pedig e téren már nemcsak az elnökség betöltésére való tekintettel számít megkerülhetetlen tényezőnek.

A XXI Század Intézet legújabb elemzésében a budapesti csúcstalálkozók európai politikára gyakorolt hatásait tekinti át.

Európa nagy változások küszöbén áll

„A helyzet, amiben ma tanácskoztunk, úgy írható le, hogy nehéz, bonyolult és veszélyes” – fogalmazott Orbán Viktor az Európai Politikai Közösség ülésén zajlott tanácskozásról hangsúlyozva, hogy az európai békét, stabilitást és jólétet komoly kihívások fenyegetik. „Háború vagy béke, migráció vagy védelem, blokkosodás vagy konnektivitás, alárendelődés vagy európai szuverenitás” – sorolta a miniszterelnök azokat a jelentős kérdéseket, amelyek terítéken voltak a tanácskozás során. „Tudnunk kell, hogy nagy változások jönnek” – jelezte. Értékelése szerint abban is egyetértés volt a résztvevők között, hogy minél hamarabb békére van szükség Európában és osztozott a véleményük azon a téren is, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a jövőben a saját békéjéért és biztonságáért. „Nem várhatjuk” az amerikaiaktól, hogy csak ők „védjenek meg bennünket” – tette hozzá a magyar miniszterelnök.

A magyar elnökség elmúlt öt hónapja során sok minden megváltozott az Európai belpolitikában az az Európai Unió külkapcsolataiban egyaránt. Egy dolog azonban hónapok óta változatlan: Orbán Viktor miniszterelnök az uniós elnökség első hetében is éppen ugyanazokat a tényezőket sorolta az európai uniós újratervezés szükségességének alátámasztására, mint amelyeket most, november első hetében, az elnökségi félév végéhez közeledve.

„Az európai emberek békét akarnak, ez elromlott, mert nem tudtuk megelőzni az orosz–ukrán háborút, amikor kitört, és nem tudtuk elszigetelni, ezért béke helyett az európai emberek ma háborút kapnak. Rendet akarunk, meg biztonságot. Ehelyett az európai emberek migrációt kapnak, és ebből fakadó terrorveszélyt és bűnözést. (…) Ezen kívül fejlődést is akarnak az európai emberek, gazdasági növekedést, több fizetést, jobb állásokat, jobb és biztonságosabb, egzisztenciálisan is ígéretesebb életet. Ehelyett most stagnálást kapnak” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök akkor a magyar elnökségi program lényegét összefoglalva.

A Budapesti Nyilatkozat az európai emberek jólétét alapozza meg

Európa jövője szempontjából kiemelkedő fontosságú, elnökségi szempontból pedig nagy eredmény, hogy mindhárom témakört, a háború kérdését, a migrációt és a gazdasági visszaesés kezelésének lehetőségeit is lehetőségük volt áttekinteni az európai vezetők körében a Magyarországon rendezett csúcstalálkozókon. Ahhoz képest, hogy De Croo belga miniszterelnök nemrégiben még úgy próbálta kioktatni Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy „Az elnökség nem azt jelenti, hogy Ön Európa főnöke”, jól látszik, hogy hazánk az elmúlt öt hónapban kiválóan használta az elnöki pozícióból adódó lehetőségeket, hogy javítson Unión belüli helyzetén, előtérbe helyezhesse prioritásait, és napirendre tűzze a nemzeti érdek szerint lényeges kérdéseket. Orbán Viktor miniszterelnök, akit sokan nemrégiben még az Európai Unió leginkább elszigetelődött miniszterelnökének tituláltak, negyvenhét európai vezetőt fogadott a kétnapos eseményen. Szokatlan ez az egyenlőség az Európai Unió működésében, Európa domináns szereplői, a balliberális, föderalista politikusok nehezen idomultak ahhoz a tényhez, hogy a mesterséges eszközökkel háttérbe szorított másként gondolkodókat, azokat, akik készen állnak szót emelni az Európai Unió iránytévesztéseivel szemben és az utasítások végrehajtása helyett merész tettekre is képesek önmaguk és Európa érdekében, az elnökség tisztsége az alárendeltségből nemcsak az egyenrangúság szintjére emelte, hanem még annál is feljebb.

Az amerikai választások eredményeként pedig ez az elnökségi félév elteltével sem lesz másként, jobb lesz, ha az európai vezetők hozzászoknak az új helyzethez. Trump elnök új megközelítése mindenképpen jelentős hatást gyakorol majd az Európai Unió mozgásterére. Az első, legfontosabb kérdés az orosz–ukrán háború, hiszen Trump le kívánja állítani és korlátozni akarja azokat a forrásokat, amelyeket erre a célra szánna az amerikai kormány. Amennyiben az Egyesült Államok lényegesen csökkenti, vagy leállítja azokat a pénzügyi támogatásokat, amelyeket korábban vállalt, Európa számára vállalhatatlan teher lesz a háború finanszírozására fordított összegek fenntartása. Trump emellett ígéretet tett az ország határainak megvédésére és az illegális migránsok hazatelepítésére. Az új adminisztráció célja a teljes határbiztonság felügyelete, beleértve az északi határt, valamint a tengeri és légi közlekedést. Továbbá magas védővámokat tervez bevezetni és minden lehetséges eszközzel az Amerikai Egyesült Államok gazdasági teljesítőképességét igyekszik majd fokozni.

Ezt pedig csak úgy teheti meg, ha többé nem harmadik országok prioritásai, ideológiai túlkapások vagy éppen önös üzleti célok határozzák meg működését, hanem minden esetben saját tagországai, vállalkozásai, állampolgárai érdekei szerint jár el. Ha az EU nem változtat álláspontján a háború, a migráció és a gazdaságpolitika kérdéseiben, azzal tovább fokozza saját tagállamai sebezhetőségét, veszélyezteti az Európai Unió biztonságát, gazdasági ellenállóképességét és cselekvési szabadságát.

Erről az elkötelezettségről szól a Budapesti Nyilatkozat. Egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az Európai Bizottság mutasson be egy átfogó iparstratégiát, amely azonban nem lehet az uniós intézménytől megszokott önmagáért létező stratégiák egyike, hanem a versenyképes iparágak fejlődése mellett a minőségi munkahelyek megteremtését, s így az európai emberek jólétét kell elősegítenie, s amelynek végrehajtását az európai vezetők évente ellenőriznék. Ezen felül az uniós vezetők által elfogadott dokumentum értelmében 2025 első felében az Európai Bizottságnak egy olyan javaslatot kell előterjesztenie, amely értelmében a vállalkozásokra, különösen a kis-és középvállalatokra háruló adminisztratív terheket legalább 25 százalékkal csökkenti, jövőbeli jogalkotási eljárásaiba pedig ezentúl a bürokráciával kapcsolatos és versenyképességi hatásvizsgálatokat is be kell építenie.

Magyar elnökségi kezdeményezésre 2025 júniusáig a Bizottság egy olyan stratégia előterjesztésére is köteles, amely az egységes piac átalakítását szolgálja a tagállami érdekeknek megfelelően, fel kell gyorsítania a digitális transzformációt kihasználva az adatgazdaság által nyújtott lehetőségeket 2026-ig kell a Bizottságnak határozott lépéseket kell tennie a megtakarítási és beruházási unió felé, illetve a tőkepiaci unió terén, hiszen a tőkebefektetések növelése hozzájárulhat az EU versenyképességének biztosításához a kritikus technológiák terén. Kilátásba helyezi, hogy a kutatás és fejlesztés területén eszközölt kiadások 2030-ra elérjék a GDP 3 százalékát és előmozdítsák a kutatás, az innováció és az oktatás egységes piacon belüli előmozdítását. Ez utóbbi persze az európai vezetők megközelítéséből következően kizárna minden olyan uniós intézkedést, amely árt az innováció egységes piacon belüli előmozdításának, mint például a modellváltó egyetemek kizárása többek között a kutatás-fejlesztési uniós finanszírozásból.

Trump elnökségének értékválasztása a szuverenista nemzeti politika

A múlt heti csúcstalálkozókon számos európai vezető kiállt a változás szükségessége mellett, Trump elnökségének értékválasztása pedig előnyös irányban terelheti az európai folyamatokat, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök kulcsszerepet tölt be. Ennek az értékválasztásnak a középpontjában a szuverenista nemzeti politikában vetett hit áll, amely összeköti a két vezetőt, s egyben szembefordítja az Európai Unió működésének jelenlegi irányaival. A változás melletti kiállás ez által tud majd a politikai döntésképességben is kifejeződni, amire mielőbb szükség is van, mivel az újonnan alakulóban lévő Európai Bizottság részéről nem látjuk a szemléltváltás felismerését. Piotr Serafin, az Európai Unió költségvetéséért és csalásellenes ügyekért felelős lengyel biztosjelöltje éppen a napokban, biztosi meghallgatása során jelentette be, hogy növelni akarja az Európai Unió költségvetését, további befizetésekre kötelezve ezzel az uniós tagállamokat, anélkül, hogy garanciákat nyújtana a versenyképességi célok betöltésére. Ráadásul még az eddigieknél is szorosabb kapcsolatot akar létrehozni a jogállamisági feltételek és az uniós költségvetés között. Ez pedig a belső piac fejlődésének egyik jelentős akadálya. Meg kellene érteni ugyanis, hogy Európa versenyképességét a tagállamok ellenében nem, csak azokra építve lehet helyreállítani.

Több évtizedes tapasztalat, hogy a Brüsszel által az eddigiekben felkínált eszközök inkább mélyítették a válságot, mintsem, hogy érdemi megoldást nyújtottak volna. Éppen ezért új megközelítésre van szükség. Az eddigi öncélú gazdaságpolitika helyett új felfogás kell, ahol az európai projekt szolgálja a tagállamokat, nem pedig fordítva. Csak akkor tehetjük újra naggyá Európát, ha az Európai Unió a politikai részlehajlás helyett az európai érdeket követi.

Petri Bernadett