Donald Trump győzelmét követően ismét Európa jövője vált kérdésessé, ugyanis a megválasztott amerikai elnök világossá tette, hogy nagyobb önállóságot, illetve a NATO-n belül nagyobb hozzájárulást vár el az öreg kontinenstől. Magyarország számára komoly előny, hogy Orbán Viktor jó személyes kapcsolatot ápol Donald Trumppal, így a legtöbb európai vezetőnél jóval előbb tudott vele egyeztetni, előbb mint például Ursula von der Leyen – mondta legújabb videóelemzésben Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Európa az elmúlt évtizedekben jelentősen lemaradt a versenytársaitól, emiatt is szorgalmaz Orbán Viktor versenyképességi fordulatot.
Donald Trump külpolitikája kapcsán a várakozás egyértelműen az, hogy sokkal kisebb figyelmet fog majd Európára szentelni, sokkal inkább az ázsiai térség kerül fókuszba Amerikában, miközben az európaiaktól elvárja, hogy sokkal nagyobb szerepet vállaljanak a NATO-ban – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Európának tehát önállóságra lenne szüksége, ahogy Orbán Viktor is fogalmaz, Európának ki kell találnia, hogy mi lesz a szerepe a háború lezárása utáni időszakban. Ezt az európai álláspontkialakítást nehezíti, hogy mind Németországban, mind Franciaországban politikai és gazdasági válság van, Európa vezető országaiban a saját belpolitikai nehézségeikkel vannak elfoglalva. Nem meglepő, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök előbb találkozott Orbán Viktorral, mint a legtöbb európai vezetővel, köztük Ursula von der Leyennel – fogalmazott.
Nézzük a számokat, hogy áll jelenleg Európa. Sajnos egyáltalán nem önálló. Az American Conservative nevű folyóirat egyik legújabb írására hivatkozva elmondta, komoly bajban van Európa. Azon túl például, hogy a NATO keretében az amerikaiak védelmére szorul, az amerikai fegyvergyártóktól való függőség is jelentősen nőtt: míg 2014 és 2018 között az amerikai fegyvervásárlás 35 százalékot tett ki az európai piacon, 2019 és 2023 között már 55 százalékot. De ennél is beszédesebb adat, hogy míg 2000-es lisszaboni csúcstalálkozón az uniós vezetők azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2010-re az EU gazdasága felülmúlja az amerikait, a valóságban totális leszakadás következett be: dollárban számítva hozzávetőleg 6 százalékkal bővült az eurozóna gazdasága az elmúlt 15 évben, míg az amerikai 82 százalékkal – sorolta. Szintén érdekes és beszédes adat, hogy az amerikai Apple bevételének mindössze a 7 százalékát jelenti az uniós piac. És ha már az Applenél tartunk, ugyancsak sokat elmond, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztéseiket az uniós piacon még be sem vezették, hiszen annyira túlszabályozott az európai gazdaság. Emiatt a csúcstechnológiai cégek menekülnek Európából, az innováció szinte teljesen eltűnt, az új szabadalmak Amerikában és Kínában jelennek meg. És akkor még a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerről és elöregedő társadalomról nem is beszéltünk – sorolta az elemző.
Orbán Viktor az EU soros elnökeként ezekere a problémákra számtalan alkalommal felhívta a figyelmet, ezért is fogadták el a versenyképességi paktumot Budapesten. Ugyancsak fontos szempont Orbán Viktor számára, hogy mivel Európa vezetési válságtól szenved és a jelek szerint Donald Trump nem is akar kiemelten foglalkozni a kontinenssel, a személyes jó kapcsolatuknak köszönhetően kétoldalú találkozók keretében tud számos előnyt szerezni Magyarország számára – mondta Deák Dániel. Kiemelte: jó példa volt erre a mostani floridai találkozó is, amelyen Donald Trump mellett Elon Musk is részt vett. Elon Musk a világ leggazdagabb embere, számtalan vállalkozása van, amelyek a csúcstechnológiát képviselik. Az, hogy kialakult egy személyes kapcsolat vele, Magyarország számára befektetéseket, a magyar cégek számára pedig lehetőségeket jelentenek. És ez csak a kezdet, számtalan amerikai befektetés érkezhet Magyarországra – mondta. Hozzátette: a jó politikai kapcsolatokat a magyar kormányfő elkezdte gazdasági kapcsolatokká transzformálni.
Kiemelte továbbá, hogy a gazdasági növekedéshez és a konjunktúrához elengedhetetlen a háború lezárása. Így természetesen a Donald Trumppal való találkozón a tűzszünet és a béketárgyalás kérdése is szóba került, amellett Orbán Viktor egy újabb békemisszióba kezdett. Először Ferenc pápával tárgyalt, majd Donald Trumppal, Vlagyimir Putyinnal és a török elnökkel is. A mostani tárgyalások során már nem az a kérdés, hogy lesz-e tűzszünet, ennek szükségességét már a legtöbben belátták, ma már az a kérdés, hogy milyen feltételekkel történjen meg mindez, és milyen formában induljanak el a béketárgyalások – zárta a videóelemzését, megjegyezve: a folyamatok Orbán Viktort igazolják, aki mindenféle globalista nyomásgyakorlás ellenére is kitartott békepárti álláspontja mellett.
