A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Milyen kormánybuktató forgatókönyveket próbálgatnak napjainkban? Békés Márton, az Intézet igazgatója beszélget Halkó Petra vezető elemzővel belpolitikáról és Kosztur András vezető kutatóval külpolitikáról.
Belpolitikai tekintetben újdonság, hogy egyre többször esik szó az ún. lengyel modellről, amelyről a XXI. Század Intézet írt először. Ez azt jelenti, hogy a brüsszeli körök a 2023-ban Varsóban bejött megoldást alkalmaznák 2026-ban Budapesten. Annak idején a lengyel Jog és Igazságosságot úgy sikerült legyőzni, hogy összefogott ellene a Polgári Koalíció nevű jobbliberális centrum köré rendeződő zöldliberális és újbaloldali konföderáció. A miniszterelnök Donald Tusk lett, aki 2019–22 között az Európai Néppárt vezetője volt. A legutóbbi EP-ülésen Magyar Péter szép szavakkal hozzá is fordult, amikor hazánktól Lengyelország vette át a féléves EU-elnökséget. Eközben a kormány tavaly év végén összeállított új gazdasági programja mögé 1,3 millió ember támogató véleményét sorakoztatta fel. Ennek elemei: teljes foglalkoztatottság, béremelés, középosztályosodás, alacsony rezsiárak, a családi adókedvezmény megduplázása, munkáshitel, a Demján Sándor tervvel kis- és középvállalkozások állami támogatása, állami beruházások indulnak és kezdődik az állampapírok utáni kamatkifizetés.
Egymással párhuzamosan hasonló események zajlanak Szlovákiában és Szerbiában. Mindkét országot szuverenista erő vezeti: a pozsonyi kormány egy bal- és jobboldalon átívelő koalíció, amely a szociáldemokrata Smerből, a belőle kivált Hlasból, valamint a Szlovák Nemzeti Pártból áll, az országot Robert Fico vezeti, aki háborúellenes; a szerb kormány élén a héten változás állt be, lemondott a miniszterelnök (korábbi újvidéki polgármester és védelmi miniszter), de a végrehajtó hatalom valódi birtokosa az államfő, azaz Alekszandar Vučić, aki nem hajlandó az Oroszország elleni szankciókra. A két ország belpolitikájától nem idegen a mesterségesen, kívülről szervezett „színes forradalom”. A két tüntetés jelszavaiban közös a korrupció felemlegetése és a transzparencia követelése, de míg Szlovákiában EU-s zászlók alatt és Ukrajnát éltetve folynak a megmozdulások, addig Szerbiában nem, itt a tüntetések jelképe egy véres tenyér és többször marasztalják el az államfőt azért, mert nem foglalta vissza Koszovót.
A Mindig péntek legújabb felvétele Milyen kormánybuktató forgatókönyveket próbálgatnak napjainkban? címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
