Március elején Magyar Péter Hódmezővásárhelyen tartotta az egyik országjáró rendezvényét, ahol hosszasan dicsérte Márki-Zay Pétert, aki meglátása szerint felismerte az idők szavát és annak megfelelően lépett az országos politikában. A baráti hozzáállás kölcsönös közöttük, a 2022-es választáson csúfos kudarcot elszenvedő ellenzéki miniszterelnök-jelölt is támogatja Magyar Pétert, sőt arra buzdítja a választókat, hogy szavazzanak a Tisza Pártra a 2026-os parlamenti választáson. A két politikus közötti jó viszony egyáltalán nem lehet meglepő azok számára, akik visszatekintenek a 2021-es és a 2022-es évek belpolitikai viszonyaira, ugyanis számtalan hasonlóság fedezhető fel Márki-Zay Péter és Magyar Péter, illetve az őket támogató NGO-hálózat, sajtótermékek és a mögöttük álló szellemi holdudvar viselkedése között.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének legújabb elemzése ezeket a Magyar Péter-jelenség és Márki-Zay Péter 2021–2022-es, kudarccal végződő politikai berobbanása közötti hasonlóságokat veszi sorra öt pontban.
1. Az ellenzékhez köthető közvélemény-kutatók manipulációja
Mielőtt konkrétan a Magyar Péter és Márki-Zay Péter közötti különbséget vizsgálnánk meg, érdemes az ellenzékhez köthető közvélemény-kutató cégek méréseivel kezdeni, ugyanis ezeknek a kutatócégeknek hatalmas szerepe van az ellenzéki véleménybuborék kialakításában és manipulálásában. A 2021-es ellenzéki előválasztáson például ilyen kutatásokra hivatkozva lépett vissza Karácsony Gergely a jelöltségtől, ami végső soron oda vezetett, hogy Márki-Zay Péter lett a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Ezt követően a kampányban jelentősen túlmérték az ellenzék támogatottságát, volt olyan közvélemény-kutatás is, amelyik egy nappal a kétharmados Fidesz-győzelem előtt 47-47 százalékos fej-fej melletti állást mért a két oldal között. Hasonlóan az akkori időszakhoz, jelenleg is hatalmas manipulációs szerepük van ezeknek a felméréseknek, ugyanis ismét ezekkel próbálják meg lelkesíteni az ellenzéki szavazókat.
Érdemes megnézni külön grafikonon, hogy miként alakultak a nyilvános közvélemény-kutatási eredmények átlagolt adatai 2021 és 2022 során, illetve mit látunk ezek alapján jelenleg:
Az első ábrán látható, hogy ugyanannyi idővel a következő parlamenti választás előtt, mint jelenleg, tehát 2021 márciusában markáns ellenzéki előnyt mértek az ellenzékhez köthető közvélemény-kutató cégek, voltak olyan nyilvános mérések, amelyekben akár 7-8 százalékkal is vezetett a baloldal. Ugyanezt tapasztalhatjuk most is, ugyanis ezek a közvélemény-kutatók ismét ellenzéki előnyt mérnek.
Összességében tehát abban, amit a nyilvánosságban megjelenő felmérésekben látunk, nincsen újdonság, hasonló folyamatokat tapasztalhattunk a 2022-es választás előtt is ugyanebben az időszakban. Ráadásul háttérbeszélgetések, illetve néhány nyilvános elszólás alapján azt is lehet tudni, hogy a valódi, belső felmérések, amelyek nem a nyilvánosság számára készülnek, jóval borúsabb képet mutatnak az ellenzék számára. Ilyen a 2022-es kampányban is kiszivárgott, 2021. december 16-a után ugyanis attól volt hangos a sajtó, hogy egy Márki-Zay Péter számára készült felmérés nem ellenzéki vezetést mért, hanem 48 százalékot a Fidesznek, 32 százalékot pedig az ellenzéknek. Az elmúlt hetekben Hadházy Ákos nyilatkozott a Népszavának, amiben arról beszélt, hogy jelenleg is sokkal borúsabb a kép az ellenzék számára ezekben a belső mérésekben.
2. A „kiábrándult fideszes” mítosza
Márki-Zay Péter és Magyar Péter is hasonló eredettörténettel rendelkezik, még ha az utóbbi esetében jóval látványosabb volt Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter egykori férjeként. Mindketten azt mondják, hogy korábban fideszes szavazók voltak, ugyanakkor csalódtak, ezért ellenzékivé váltak. Ez a kommunikációs technika nem újszerű, korábban Fekete-Győr András is egykori Fidesz-szavazónak állította be magát. Ezzel azt akarják elérni, hogy a Fidesz szavazókat is megszólítsák, emellett az ellenzéki szavazók számára egyfajta lelkesedést adjanak, ugyanis annak éreztetése, hogy a kormánypártok bomlanak, reményt ad nekik a kormányváltásra.
Magyar Péter és Márki-Zay Péter is ugyanazt a kommunikációs technikát alkalmazza azzal kapcsolatosan is, hogy mi volt a fő indokuk, ami miatt szakítottak a Fidesszel, kiemelt helyen mindig a korrupciót említik. Mindketten azt emlegetik rendszeresen, hogy szerintük Magyarország Európa legkorruptabb országa, mely állítást a Soros-féle Transparency International számtalan alkalommal kritizált módszertan alapján készülő jelentésével támasztanak alá. A Transparency jelentése ugyanis ellenzéki szereplők értékelése alapján áll össze, nem pedig a konkrét korrupciós esetek összesítése vagy azoknak a vizsgálata alapján. Éppen ezért ez a jelentés csak az ellenzék politikai kommunikációjának segítését célozza, nem pedig a valódi helyzet megismerését.
A két politikus emellett a beszédeik során mindig igyekeznek a fideszes szavazókhoz is szólni, így tett Márki-Zay Péter már az első miniszterelnök-jelölti beszédében 2021. október 17-én és így tett Magyar Péter is a pár héttel ezelőtti évértékelő beszédében.
3. Viszonyuk az Orbán-kormány intézkedéseihez
Az Orbán-kormányok a 2010-es kormányváltás után számtalan olyan intézkedést vezettek be, amelyek még az ellenzéki szavazók számára is szimpatikusak. Így több ellenzéki politikus, köztük Márki-Zay Péter és Magyar Péter is azt a kommunikációs technikát alkalmazza, hogy ezeket a témákat vagy kerüli vagy azt reklámozza, hogy ha kormányra kerülnek, akkor megtartják őket. Mindketten kerülték az adórendszer átalakításának témáját, míg például a déli határkerítés vagy a rezsicsökkentés kapcsán azt kommunikálták, hogy megtartják azt.
Ez azonban mindkettőjük részéről csupán kommunikáció, a valóságban ezen intézkedések megszüntetését, illetve a többkulcsos adórendszer bevezetését támogatják. Márki-Zay Péter esetében ez teljesen egyértelmű volt a mögötte álló pártok nyilatkozataiból, Magyar Péter kapcsán pedig a pártjában lévő személyek megszólalásaiból, illetve az Európai Néppárt vezetése által adott iránymutatásokból lehet erre következtetni, de maga Magyar Péter is tesz olyan kijelentéseket, amelyek arra utalnak, hogy megszüntetné ezeket a népszerű intézkedéseket. A rezsicsökkentés például a napokban egy lakossági fórumon humbugnak nevezte és azt állította, hogy Magyarországon az uniós átlag felett fizetnek az emberek az energiáért, miközben a valóságban hazánkban a legolcsóbb mind a gáz, mind a villany a lakosság számára. De az európai parlamenti képviselői és a legújabb szövetségese, Bódis Kriszta is kritizálta a rezsicsökkentést.
Ugyancsak fontos téma a háború kérdése, amelyben a valóságban mindketten háborúpárti álláspontot képviselnek, miközben a nyilvánosságban igyekeznek ezt tagadni. Márki-Zay Péter például a NATO-csapatok Ukrajnába küldését is támogatta, emellett élesen kritizálta a kormányt a békepárti álláspontja miatt. Magyar Péter pedig annak az Európai Néppártnak a tagja, amelyik a leghangosabban támogatja a fegyverek küldését Ukrajnába, a vezetőjük, Manfred Weber például a legutóbbi uniós csúcson a fegyverküldést megvétózó Orbán Viktor kapcsán azt mondta, hogy elege van belőle, amiért rendre szembemegy az ő elvárásaikkal. De Magyar Péter is azt hangoztatja, hogy szerinte vissza kell térnie Magyarországnak Európába, ami a brüsszeli irányvonal átvételét jelenti az ő gondolkodásmódjában, emellett az EP-képviselői előszeretettel tapsolnak Zelenszkij ukrán elnök háborúpárti beszédének ukrán zászlós pólóban.
4. A külföldről finanszírozott sajtó támogatása
Magyar Péter kapcsán szembetűnő, hogy a külföldről finanszírozott sajtótermékek teljes mellszélességgel kiállnak mellette, még akkor is támogatják a kampányát, amikor Magyar Péter élesen kritizálja őket. A leghangosabb szószólója Magyar Péternek a Telex és a 444 nevű internetes portálok, de szintén aktív támogatója az ellenzéki reménységnek a HVG, amelyik még azt a Dezső Andrást is elbocsátotta, mely újságíró kritikus cikket jelentetett meg Magyar Péterről.
Márki-Zay Péter esetében is ugyanennek lehettünk a szemtanúi, még a legbotrányosabb kijelentéseit is védték vagy elhallgatták ezek a sajtótermékek, miközben a kormányzattal szemben lényegében csak negatív hangvételű cikkeket jelentetnek meg. Az sem példanélküli, hogy ezek a sajtótermékek véleménycikkekben biztosítják támogatásukról az aktuális ellenzéki jelöltet, így például Márki-Zay Pétert vagy Magyar Pétert.
Az utóbbi hetekben fény derült arra, hogy elképesztő számú, 6200 újságírót és 707 médiumot pénzelt a USAID világszerte, melyek között több magyarországi sajtótermék is megtalálható. Mindezek fényében már érthető, miért képviseli a külföldről fizetett sajtó minden fontos kérdésben a globalista álláspontot és miért támogatják teljes erővel a globalista álláspontot képviselő jelölteket Magyarországon is. Az 1961-ben a demokrata párti John F. Kennedy által létrehozott USAID arról vált hírhedtté, hogy a Soros-féle NGO-kkal együttműködve beavatkozott más országok belpolitikájába, balliberális ideológiákat terjesztve. Ennek rohamcsapatát az utóbbi években már egyértelműen a wokeirányzat képezte, külföldön is erőltetve az amerikai Demokrata Pártot és köreit átható radikalizálódást, mely modellt Európában is követték.
A USAID tevékenységét vizsgálja a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, amelynek közzétett gyorsjelentése szerint egy zavaros finanszírozási rendszerben, amely elrejthette a kimutatható források akár többszörösét is, hivatalosan is több mint 20 millió dollárt juttatott Magyarországra 2020 és 2024 között az amerikai ügynökség. A USAID-re olyan mértékben lecsaptak Amerikában, hogy a honlapja is elérhetetlenné vált. A 2025-ös pénzügyi beszámolójuk azonban ismert, és ebből kiderül, hogy 2025-re 58,8 milliárd dollárt igényeltek, ebből kelet-európai programjaikra több százmillió dollár jutott volna.
A USAID vezetője, Samantha Power 2023 februárjában Magyarországon is járt és David Pressmannel, balliberális újságírókkal, valamint médiafókuszú Soros-féle NGO-kal találkozott és megvitatták „elkötelezettségüket a kritikus fontosságú ügyekről való tudósítás iránt”, illetve, hogy „miként válaszolnának a médiaszabadságot érintő jelentős kihívásokra”.
Magyar szempontból érdemes megnézni a külföldi lapok esetét is, amelynek iskolapéldája a Politico nevű brüsszeli lap. Mint ismert, a hazai külföldről pénzelt sajtótermékekhez hasonlóan vannak olyan nemzetközi lapok, amelyek szinte napi rendszerességgel jelenítik meg negatív fényben Orbán Viktort, a brüsszeli lap már például már kommunistázta, fasisztázta, szélsőjobboldalizta, diktátorozta is a magyar miniszterelnököt. Ezeket az írásokat rendre szemlézik a Magyarországon működő külföldről finanszírozott sajtótermékek. Mint kiderült, a brüsszeli Politico-nak 34,26 millió dollárt, azaz 13,3 milliárd forintot fizetett az elmúlt években az amerikai kormányzat, így pedig már érthetővé válik, hogy menetrendszerűen jöttek az Orbán Viktort támadó cikkek, míg az aktuális ellenzéki jelöltet hosszasan magasztalják. Ugyanez tapasztalható a hazai külföldről fizetett sajtótermékek esetében is: a migrációs válság során támogatták a migrációt és támadták a magyar kormányfőt a bevándorlást elutasító álláspontja miatt, folyamatosan népszerűsítik a gendertémát, illetve a háború ügyében is kritizálják a békepárti álláspontot, miközben a háború folytatását és támogatását propagálják. A most nyilvánosságra kerülő információk alapján már érthetővé válik, hogy miért teszik mindezt.
5. A balliberális véleményformálók nyílt támogatása
Puzsér Róbert az egyik iskolapéldája annak, hogy a baloldali influenszerek és véleményformálók egyik pillanatról a másikra képesek beállni az aktuális ellenzéki jelölt mögé. Mint az a lenti képen is látható, Puzsér Róbert a 2022-es parlamenti választás során ugyanazokkal az érvekkel támogatta Márki-Zay Pétert, mint jelenleg Magyar Pétert.
Hasonló szereplő Nagy Ervin színész is, aki jelenleg Magyar Péter egyik legnagyobb támogatója, míg korábban Karácsony Gergelyt vagy Márki-Zay Pétert is támogatta a nyilvános megszólalásai során. Ugyanennek a jelenségnek lehetünk a szemtanúi az ellenzéki körökben ismert influenszereknél, mint például Pottyondy Edina, aki ugyancsak látványosan segíti az ellenzéki jelöltek kampányát.
Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy ezek a véleményformálók vagy influenszerek rendszeres vendégei voltak a David Pressman vezette amerikai nagykövetségnek, emellett több ilyen szereplő esetében is megjelenik a külföldi finanszírozás.
Ehhez kötődik, hogy mindkét politikus főként a fiatal városi szavazókat szólítja meg, illetve aktív jelenléttel bírnak a közösségi médiában, a kampányuk jelentős részét ott folytatják. Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter és Magyar Péter esetében is hasonló hálózatépítést tapasztalhatunk a közösségi médiában, amely egy jelentős online aktivistacsapatot is magában foglal. Ezeknek a működési modellje ugyancsak Amerikából származik, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter esetében is számos amerikai kötődés volt felfedezhető, nem lenne váratlan fordulat, ha ez Magyar Péternél is kiderülne.
+1. Külföldi finanszírozás?
A fentiek alapján nem kizárt, hogy a külföldi támogatás intenzívebb Magyar Péter esetében, mint azt jelenleg gondolnánk. Emlékezetes, a 2022-es választási kampányban az ellenzéki szereplők tagadták, hogy külföldi pénzek lennének a kampányukban, majd a választás után maga Márki-Zay Péter vallotta be, hogy több milliárd forintot kaptak az Egyesült Államokból. A fenti hasonlóságok után nem lenne váratlan, ha Magyar Péter esetében is hasonlóra derülne fény. Az mindenesetre látványos, hogy Magyar Péter politikai pályafutása elején is már több tízmilliós rendezvényeket hívott életre, illetve az is, hogy hirtelen jelent meg több százmillió forint a Tisza Párt környékén.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a napokban hívta fel a figyelmet arra, hogy rendkívül szövevényes rendszert alakítottak ki a külföldi finanszírozásra. Azt már látni, hogy például az amerikai pénzek sokszor nem közvetlenül érkeznek meg egy magyarországi párthoz, álcivil szervezethez vagy médiumhoz, hanem európai alapítványokon keresztül. Először bejön a dollár Európába, majd európai szervezeteken keresztül, gyakorlatilag unión belüli pénzutalások formájában juttatják célba az összegeket. Így próbálják sok esetben elfedni a pénzek amerikai eredetét, másrészt kijátszották az Európai Unión kívülről érkező támogatások tilalmára vonatkozó jogszabályokat. Sok esetben készpénzt is használnak. Emlékezhetünk a 2022-es választási kampányban történtekre, amikor az M3-as autópályán balesetet szenvedett az egyik ellenzéki szervező, akinek az autójából hatalmas mennyiségű készpénz ömlött ki – hívta fel a figyelmet Kocsis Máté.
