Elindult a kormány véleménynyilvánító szavazása, a VOKS 2025, amely lehetőséget biztosít a magyar állampolgároknak, hogy kifejezzék véleményüket egy Európa és benne hazánk sorsát hosszútávon eldöntő kulcskérdésről: legyen-e Ukrajna az EU tagja? Brüsszel már 2030 előtt szeretné Ukrajnát az EU-ban látni, ami komoly veszélyeket rejt Magyarország számára – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Brüsszellel paktumot kötő Tisza párt támogatja Ukrajna EU-tagságát, ennek megfelelően a tét meglehetősen nagy.

Komoly téttel bír a most induló VOKS 2025 Ukrajna EU-tagságáról, hiszen az hosszútávon határozza meg Európa és benne Magyarország sorsát. Egy esetleges ukrán EU-tagság számos potenciális veszélyt rejt magában, amelyek Magyarországot is érintik – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az ellenzéki sajtó azt veti fel kritikaként, hogy a magyar kormány a háború kitörése előtt, illetve közvetlenül a háború kitörésekor még támogatta Ukrajna EU-tagságát. E mögött az áll, hogy akkor még nem volt szó gyorsított eljárásról, ráadásul akkor még arra a béke eszközeként tekintettek. Ma azonban a helyzet alapjaiban megváltozott: ma már gyorsított eljárásról, 2030 előtti csatlakozásról van szó, emellett a háborús helyzet miatt Ukrajna egyáltalán nem áll készen a tagságra, a békefolyamatokat hátráltatná és a romokban lévő ország gazdasági helyzete csak további instabilitást okozna Európában.

Ukrajna EU-integrációjának kérdése nemcsak politikai, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is összetett és kihívásokkal teli probléma, amely a jövőben további vitákat generálhat az uniós tagállamok között. A mostani véleménynyilvánító szavazás azért is fontos, mert ez világos mandátumot ad a magyar kormány kezébe az uniós tárgyalások során, határozottan tudja majd képviselni az álláspontját a magyar kormányfő.

Deák Dániel a veszélyeket sorolva elmondta, Ukrajna jelenlegi politikai helyzete rendkívül instabil, a háborús helyzet, a belső politikai feszültségek és a korrupció komoly problémákat okoznak. Egy EU-tagság esetén fennáll a veszély, hogy a tagállamok közötti egyetértés tovább bomlik, és Ukrajna nem tudja teljesíteni az EU által támasztott politikai és gazdasági követelményeket sem.

Emellett Ukrajna anyagi helyzete rendkívül aggasztó, hiszen a háború súlyosan érintette az ország gazdaságát, és a helyreállítási költségek óriásiak. Az EU-tagság nemcsak a támogatások, hanem a gazdasági reformok elvárásait is magával hozza. Ukrajna nem képes megfelelni ezeknek a követelményeknek, ez pedig nemcsak a saját, hanem az EU gazdasági stabilitását is veszélyeztetheti, ami közvetlen hatással van Magyarországra is. Elég csak az agrártámogatások kérdésére gondolni, amely kapcsán egy esetleges EU-tagság jelentős forrásokat vonna el hazánktól.

Az elemző hangsúlyozta: a Tisza párt saját szavazása a közelmúltban támogatta Ukrajna EU-tagságát,  58 százalékos támogatottságot ért el köreikben ez a felvetés. Ez a támogatás a Kollár Kinga által leleplezett Brüsszellel kötött paktum eredménye, amelynek lényege, hogy Brüsszel forrásmegvonásokkal árt Magyarországnak, amelyből a Tisza párt politikailag profitál, és ha esetlegesen hatalomra jutnának, akkor ők már támogatnák Ukrajna EU-tagságát.

Deák Dániel szerint egy esetleges Magyar Péter-féle győzelem fordulatot hozna a magyar külpolitikában: a szuverén magyar álláspont helyett egy, a brüsszeli akarat mögé betagozódó álláspont jelenne meg. Ők már nem ellenkeznének Ukrajna EU-tagsága ügyében sem, ahogyan támogatnák a migrációt, a genderpropagandát és a háborúpárti elképzeléseket is. Ebből kifolyólag a VOKS 2025 tétje nem csak külpolitikai, hanem belpolitikai szempontból is értelmezhető: sikerül-e ellenállást felmutatni ezzel a Tisza–Brüsszel-paktummal szemben, sikerül-e megmutatni, hogy a magyarok többsége nem szeretné azt az álláspontot követni, amit Magyar Péterék szavazása mutatott.