A röszkei határáttörési kísérletek és a tegnapi események felhívják a figyelmet arra, hogy a 2015-ös migrációs válság csak a kezdet volt, a jövőben újabbnál újabb migrációs hullámokra kell felkészülni Európában. Figyelmeztető jel, hogy a téli időjárás ellenére az uniós és magyar statisztikai adatok is dinamikus növekedést mutattak az utóbbi hónapokban, a magyar határnál például 2020 első öt hetében közel ötszörösére emelkedett a határátlépéssel próbálkozó illegális migránsok száma 2019 azonos időszakához képest. Aggasztó, hogy az előrejelzések további növekedést vetítenek előre, többek között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott migrációs forgatókönyvek is dinamikus emelkedést várnak a migránsok számában. 2019-ben a születési országuktól eltérő országban élő embereknek a száma már 272 millió volt a világban.
A nemzetközi migránsok becsült száma jelentősen nőtt az elmúlt öt évtizedben: 2019-ben a születési országuktól eltérő országban élő emberek száma 272 millió volt a világban, ami 119 millió fővel több az 1990-es adatnál, amikor még 153 millió ilyen ember élt a világon, illetve háromszorosa az 1970-ben 84 milliónak. Szembetűnő, hogy az utóbbi hónapokban a téli idő ellenére is nőtt a migrációs nyomás Európában, így a megszokott trendekkel ellentétben decemberben és januárban jelentősen emelkedett az Európába és így hazánk határaihoz érkező migránsok száma.
Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) legfrissebb adatai szerint 2019 első 11 hónapjában körülbelül 654 566 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be az Európai Unióban, ami 12 százalékkal magasabb 2018 azonos időszakához képest.
A jelentés rámutat arra is, hogy október végén összesen közel 900 ezer elbírálási ügy volt folyamatban, amelynek negyven százalékát tették ki a fellebbezések vagy felülvizsgálatok. Tavaly novemberben – amely hónapból a legfrissebb összesített európai adatok származnak – mintegy 7 166 kérelmet nyújtottak be a szír állampolgárok az Európai Unió tagállamaiban, és az egymást követő második hónapban meghaladta a 7 000 kérelmet. Érdekesség, hogy 2019 októberében az afgánok hároméves rekordszámú kérelmet nyújtottak be, ami ugyan kissé csökkent novemberben, de így is 7 067 menedékjog iránti kérelemről volt szó. Az afgán állampolgárok egyébként 2019-ben mintegy 53 406 kérelmet nyújtottak be, ami jelentős, 28 százalékpontos növekedést jelent a 2018 azonos időszakához képest.
A növekvő migrációs nyomás Magyarország határainál is egyértelműen érzékelhető, ahol 2019 utolsó heteihez hasonlóan 2020 első öt hetében is intenzív időszakon vagyunk túl. Szinte minden héten megközelítette az ezret a határátlépéssel próbálkozó migránsok száma.
Az idei évben a magyar határbál eddig próbálkozó 4 226 migráns közel ötszörös növekedésnek számít a 2019 azonos időszakában próbálkozó 857 migránshoz képest.
Miközben a legtöbb migráns a jobb anyagi körülmények csábítása miatt hagyja el születési országát, milliók vándorolnak különböző fegyverek konfliktusok, az erőszak és az éghajlatváltozás miatt. A nemzetközi statisztikák szerint a legtöbb bevándorló Indiából származik, míg az Egyesült Államok és Európa az elsődleges célpontja a bevándorlóknak. Az olyan országokban zajló konfliktusok, mint például Szíria, Jemen, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság vagy Dél-Szudán, időzített bombának számítanak, így a jövőben ezek a térségek továbbra is potenciális forrásai lehetnek az Európa felé érkező migránsáradatnak.
A Világbank, mind az ENSZ, de számos egyéb nemzetközi szervezet előrejelzése is arra hívja fel a figyelmet, hogy csak a migrációs válság kezdetén vagyunk, hiszen a túlnépesedési problémák, a klímaváltozás és a háborús konfliktusok miatt több száz millió ember indulhat útnak az elkövetkezendő évtizedekben Európa irányába.
Ennek megfelelően a magyar határnál is egyre gyakoribbak lesznek az olyan jelenetek, mint amelyeket az elmúlt napokban láthattunk. Az illegális bevándorlók – akik nem jogosultak menekültstátuszra – célja, hogy felhívják magukra a figyelmet és 2015-höz hasonlóan elérjék a határok megnyitását. Emiatt szerveződnek nagy csoportokba és a határnál együttesen próbálkoznak meg áttöréssel vagy éppen demonstrációk szervezésével.
Hasonló folyamatok zajlanak le Marokkóban a két spanyol exklávénál, Melillanál és Ceutánál, ahol rendszeresek a határáttörési kísérletek az Afrika belsejéből érkező migránsok részéről. A spanyol hatóságok régóta küzdenek a migráció okozta problémákkal ezen a két területen, ezért egy hat méter magas, szögesdróttal megerősített kerítést építettek Melilla és Ceuta szélére, hogy így tartsák távol a migránsokat. Azonban ők válogatott módszerekkel játsszák ki a hatóságokat, rendszerint megtámadják a határőröket, de gyakoriak a csoportos áttörési kísérletek is.
Fontos hangsúlyozni, hogy mint arra korábbi elemzésünkben is felhívtuk a figyelmet, hiába változott az Európai Bizottság felfogása a bevándorlás kérdésében, amíg olyan meghatározó államok, mint Olaszország vagy Németország nem változtat gyökeresen az álláspontján, nincsen esély arra, hogy egységes európai megoldás keretében meg lehessen állítani ezt a folyamatot.
Így továbbra is kiemelt szerepe lesz az olyan nemzeti megoldásoknak, mint például a magyar határvédelem és jogi határzár, amelynek köszönhetően egyetlen illegális migráns sem juthat be az Európai Unió területére Magyarország irányából.
