Angela Merkelnek sikerült egy nagy NDK-t csinálnia Németországból – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az intézményben rendezett Németkérdés újra? című konferencián. A XXI. Század Intézet Helyzet van című programsorozatának részeként rendezett konferencia mottója: Németország túl erős, vagy túl gyenge?
Schmidt Mária szerint Németországban vezetési és identitásválság van, hiányzik az innováció, a megújulás. Megdöbbentő, hogy Németország kulturálisan mennyire meggyengült, de a politika és a diplomácia is gyenge, ez pedig kihat a gazdaságra. Németország nem akadályozta meg a Brexitet, nem tud mit kezdeni az oroszokkal, miközben verbális háborút vív Donald Trumppal – fűzte hozzá a főigazgató.
A szakember szerint Németország megölte a politikát, és ezzel a demokráciát, nincs vita, mindent tudományos kérdésként kezelnek.
„Nem adok interjút német újságíróknak, mert annyira elfogultak” – jegyezte meg Schmidt Mária.
Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a 2. és a 3. Orbán-kormány emberi erőforrás minisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a német közéletben a „ballib diktatúra” értelmezési kerete lehetetlenné teszi a normális politikai vitát, addig Magyarországon szabadon lehet beszélni.
A volt miniszter szerint az 1968-as generáció bűne, hogy tárgyszerű viták helyett a vitapartnerek ellehetetlenítése folyik.
Csak az beszélhet szabadon, aki liberálisnak, európainak, globalistának vallja magát, a konzervatív, nemzeti, helyi közösségben gondolkodók azonban nem.
A német politikusok ennek az értelmiségi elitnek a fogságába estek – jegyezte meg Balog Zoltán.
Kálnoky Boris, a Die Welt újságírója szerint Németország a status quo-ban érdekelt, ám eközben az Európa Unióban transzformációs válság van.
Hubertus Knabe, a rendezvényt szervező XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa azt emelte ki, hogy különösen a német külpolitika és védelempolitika területén merülnek fel aggályok. Németország katonai gyengesége erőteljesebb külpolitikai aktivitásra sarkallhatja az oroszokat.
A szakember szerint a német belpolitika egyhelyben jár, hiányzik a szabad vita, a vélemények szabad cseréje, ugyanis mindenki fél a botránytól.
Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője ugyanakkor arról beszélt: kölcsönös megértésre és nem kölcsönös szidalmazásra van szükség, akkor is ha például a migráció német kezelése minden kritikát megérdemel. Ám, létezik a német-magyar sorsközösség, a német gazdaság „megállása” kihat a magyar gazdaságra is, tehát „óvatosan ezzel a német-kritikával”.
(MTI)
