Az egyre terjedő koronavírus-járvány természetesen az egykori szovjet tagállamok vezetői számára is komoly kihívást jelent, amellyel eltérő felkészültséggel néznek szembe s ennek megfelelően eltérő válaszokat is adnak rá. Miközben a térségben is folyamatosan nő az észlelt fertőzések száma, Türkmenisztán és Tádzsikisztán révén két ország is itt található azon kevesek közül, ahol – hivatalosan legalábbis – nincs jelen a COVID-19. Eközben más közép-ázsiai országok, mint Kazahsztán vagy Kirigizisztán rendkívüli állapotot is kénytelenek voltak hirdetni a vírus terjedése miatt. Szintén nyíltan beszél a fertőzés terjedéséről Belarusz, azonban eltérően a legtöbb szomszédjától, eddig csak mérsékelt korlátozó intézkedéseket tett. Az alábbiakban a XXI. Század Intézet körképe következik az eurázsiai térség fontosabb államainak járványkezelési gyakorlatairól.
BELARUSZ
A Belarusz Köztársaság a határforgalom korlátozásán túl gyakorlatilag semmilyen korlátozást nem vezetett be a koronavírus elleni küzdelem nevében. Még a labdarúgó-bajnokság is zajlik, ráadásul nézőkkel, az egyébként kétszer meghosszabbított tavaszi szünet végeztével a következő héttől pedig az iskolai oktatást is folytatnák majd az országban. Igaz, a stadionokban a nézők száma a tavalyi évhez képest 72 százalékkal visszaesett, és az ország oktatási minisztériuma szerint a gyerekek mindössze 40 százalékát engednék vissza a szüleik az iskolába, a többiek a távoktatást preferálnák. Ennek lehetséges módjait el is kezdték kidolgozni, azonban az intézménylátogatás lehetőségét sem függesztik fel. Aljakszandr Lukasenka elnök szerint ugyanis a vírusnál veszélyesebb az általa okozott pszichózis.
A belarusz vezető vírussal kapcsolatos megjegyzéseit gyakran idézi gúnyolódva a nyugati sajtó – sőt, egyes orosz orgánumok is –, azonban az elnök nyugalomra intő retorikája mellett komoly intézkedések zajlanak az egyre terjedő vírus megfékezésére. Április 17-ig több mint 86 ezer tesztet végeztek el, és 4779 fertőzöttet találtak, közülük eddig negyvenketten hunytak el. A belarusz egészségügyi minisztérium számos javaslatot tett a lakosság részére arra vonatkozóan, hogy igyekezzenek csökkenteni a közvetlen érintkezéssel vagy nagyobb csoportosulással járó kapcsolatokat.
Több állami és magánkézben lévő könnyűipari üzem állt át részben vagy egészben védőfelszerelések gyártására, jelenleg naponta 2,3 millió maszk és 35 ezer védőruha készül az országban. Emellett Belarusz Kínából és Oroszországból is folyamatosan szerez be egészségügyi eszközöket.
Ami a járvány gazdasági vonzatait illeti, a belarusz kormány optimista: Makszim Jermalovics pénzügyminiszter szerint nem szükséges a költségvetés módosítása, a vírus elleni védekezés a jelenlegi keretek kihasználásával is megoldható, az esetleges bevételkieséseket pedig a kormányzati tartalékok fedezik. Vizsgálják a legsúlyosabban érintett ágazatok – mint a turizmus vagy közlekedés – támogatásának lehetőségeit is.
KAZAHSZTÁN
Közép-Ázsia legnagyobb országában március 13-án, azaz a COVID-19 világjárvánnyá nyilvánítását követően jelent meg az első beteg, a kormányzat rögtön reagált. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök március 15-én rendkívüli állapotot hirdetett, amely jelenleg is érvényben van, a napokban hosszabbították meg április 30-ig. A rendkívüli állapot értelmében bezártak a vendéglátóipari egységek és szórakoztató intézmények, a nem létfontosságú cikkeket árusító kereskedelmi központok és üzletek, megtiltották a tömegrendezvényeket és gyakorlatilag lezárták az ország határait. Ennek ellenére a betegek száma folyamatosan nő, április 17-ig 1480 fertőzöttet regisztráltak, közülük tizenheten életüket vesztették. Az ország számos tartományában karantént vezettek be, amely minden nem létfontosságú intézmény, üzem és vállalkozás leállásával jár.
Egyes városokban a fertőzés gócpontjainak számító háztömböket, negyedeket ideiglenesen teljesen lezárták, kordonokkal elkerítve azokat a fertőtlenítő munkálatok, valamint a lakók tesztelésének idejére.
Az országban a naponta elvégzett tesztek számát tízezerre kívánják emelni. Az egészégügyi rendszer azonban nem működik mindig olajozottan. A járvány egyik gócpontja éppen az egyik kórház lett: Almati Központi Városi Klinikai Kórházában 110 orvos és ápoló fertőződött meg tisztázatlan körülmények között. A kórház munkatársai és a járványügyi hatóság egymást vádolták gondatlansággal, előbbiek nyílt levélben fordultak az elnökhöz védelmük érdekében. A kórház főorvosát leváltották, ahogy eltávolították egy másik intézmény vezetőit is, amelynek orvosa a védőfelszerelések hiányára panaszkodott.
A karanténnal összefüggésben szociális intézkedések sorát is elrendelték Kazahsztánban. Ennek egyik fő eleme a hiteltörlesztések halasztási lehetősége, amely a munkanélküliekre, a fizetés nélküli szabadságon lévőkre, valamint azokra terjed ki, akiknek fizetése a rendkívüli állapot következtében csökkent. Emellett 42 500 tenge (kb. 31 ezer forint) értékű, egyszerűsített formában igényelhető szociális támogatást vezettek be, amelyet a tevékenységüket felfüggeszteni kényszerülő egyéni vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, valamint a karantén által érintett munkavállalók igényelhetnek. A támogatásra 5,9 millió igénylés érkezett, amelynek 37 százalékát elutasították, közel hárommillió igénylő részére pedig összesen több mint 127 milliárd tengét (kb. 95 milliárd forint) fizettek ki.
OROSZORSZÁG
Az Oroszországi Föderációban a járvánnyal szembeni védekezés mondhatni „többsebességes” volt: míg a korán érintetté váló és máig a fertőzöttek többségét adó Moszkva vezetése saját kezdeményezésből intézkedett a vírus megállítása érdekében, szövetségi szinten Vlagyimir Putyin elnök március 25-i beszéde adta meg a kezdőlökést a komolyabb intézkedéseknek. Putyin beszédében egyhetes munkaszünetet jelentett be – amelyet azóta április végéig meghosszabbítottak – és egy sor szociális intézkedést hirdetett meg (a táppénz és a munkanélküli segély emelése, a hiteltörlesztésekre és bizonyos, a kis- és középvállalkozásokat érintő adókra vonatkozó türelmi időszak stb.). Néhány nappal később Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szigorú kijárási korlátozást rendelt el Moszkva városában, amelyet április 15-től elektronikus kijárási engedélyek bevezetésével fokoztak. Március végén a moszkvai intézkedéseket még Mihail Misusztyin miniszterelnök is példaértékűként ajánlotta a régiók figyelmébe.
Központi korlátozásokat ugyanis – tekintettel a vírus egyenetlen terjedésére, Oroszország hatalmas méreteire és föderatív berendezkedésére – nem rendeltek el, a járvánnyal szembeni védekezést regionális és köztársasági szinten kezelik.
A Vlagyimir Putyin által meghirdetett alkotmánymódosítási javaslattal kapcsolatos, április 22-re tervezett népszavazást el kellett halasztani, és ez a sors vár a II. világháború lezárásának hetvenötödik évfordulójára tervezett katonai parádéra is. Ezeknek a szimbolikus jelentőséggel bíró eseményeknek az elmaradása kedvezőtlenül hathat a rendszer várható gazdasági nehézségek miatt egyébként is kikezdett népszerűségére. Ami a gazdaságot illeti: a megroppant ágazatokat adókönnyítésekkel, kedvezményes hitelekkel és közvetlen támogatásokkal igyekszik segíteni a szövetségi kormány. A központi költségvetés a kormány szerint rendelkezik a szükséges tartalékokkal, és kedvező hír Oroszország számára az is, hogy megköttetett az újabb megállapodás az olajhatalmak között a kőolajkitermelés csökkentését illetően, ami a nyersolaj március elején bezuhanó árának emelkedését vonhatja maga után.
Az országban április 17-ig 1,71 millió tesztet végeztek el – ami világviszonylatban is magasnak számít – és több mint 32 ezer fertőzöttet találtak, ebből 18 ezret Moszkvában. Eddig 273 ember hunyt el a koronavírus következtében Oroszországban.
UKRAJNA
A kijevi kormány március 11-től folyamatosan, több hullámban vezetett be karanténintézkedéseket a koronavírus terjedésének megállítása érdekében, amelyeket legutóbb április 6-án szigorítottak és jelen állás szerint április 24-ig maradnak érvényben. Bár a karantén kezdeti időszakában még csupán elenyésző számú beteget regisztráltak, a betegség nyugat-európai terjedése és az ennek következtében leálló vállalkozások, valamint a sorra bevezetett határzárak az ukrán vendégmunkások tömegeit késztették hazatérésre, megteremtve ezáltal a járvány gyors elharapózásának kockázatát. Az ortodox Húsvét közeledte miatt ráadásul a hazatérők száma továbbra sem csökken és az ország nyugati határain folyamatosak a feltorlódó sorok. Bár hivatalosan március 27-e óta a hazatérőket kötelező elkülönített karanténban kellene elhelyezni, erre nincs mód, így a legtöbb esetben kötelezettségvállalás mellett hazaengedik az országba visszatérőket. Így meglepően hathat, hogy az országban április 17-ig mindössze 4662 fertőzöttet regisztráltak, tekintetbe véve az elvégzett tesztek alacsony számát – kevesebb mint 47 ezer a 37 milliós országban –, már kevésbé az. A halálos esetek száma 125.
Az egyébként is rossz állapotban lévő és az elmúlt évek reformjai következtében további leépítéseken áteső egészségügyi rendszert azonban már ez az alacsony szám is megterheli, orvosok és páciensek egyaránt a felszerelések és gyógyszerek hiányára, valamint a kórházakban uralkodó áldatlan állapotokra panaszkodnak.
Az érvényben lévő intézkedések értelmében Ukrajnában tilos a parkokat, játszótereket használni, két főnél nagyobb csoportokban közlekedni (kivéve gyermekekkel). A kiskorúak csak felnőtt felügyelet mellett tartózkodhatnak az utcán, nyilvános közösségi terekben pedig a maszk viselése kötelező. A tömegközlekedés a városokon belül és a települések között is leállt, akárcsak a kereskedelmi és vendéglátó egységek a létfontosságú üzletek (élelmiszerboltok, patikák, drogériák) és pénzintézetek kivételével.
A kijevi kormányzat korán elrendelte a hiteltörlesztési halasztás lehetőségének bevezetését, az új, a járványhelyzetre reflektáló költségvetést azonban csak április 13-án sikerült elfogadni, így más szociális intézkedések gyakorlatba való átültetésére sem nagyon volt mód. Igaz, a tervezett intézkedések is meglehetősen szűkösek, a szélesebb réteget érintő támogatások közül az állásukat vesztők rezsikiegészítésének növelését és a nyugdíjasok részére folyósított egyszeri támogatást lehet kiemelni. Előbbi összege várhatóan átlagosan 300 hrivnya, azaz 3500 forint körül mozog majd, a nyugdíjkiegészítés összege pedig egyszeri 1000 hrivnya (kb. 12 ezer forint). A soványka támogatások oka – sőt, egyes segélyeket és kiegészítéseket még csökkentettek is – elsősorban az ukrán költségvetésben a járvány következtében fellépő közel 3500 milliárd forintnak megfelelő hiány, amelyet a kormányzat belső és külső hitelekből kíván fedezni. Mindezt úgy, hogy Ukrajna idén már eleve a korábbiaknál magasabb összegű részletfizetésre van kötelezve külföldi államadósságának 2015-ös restrukturizálásának következtében, az erre szánt összegeket pedig a járvány ellenére sem csökkentették.
Sőt, a további kölcsönök reményében az IMF által követelt és mindeddig halogatott törvénytervezeteket is rohamtempóban igyekszik átverekedni az egyedüli többséget alkotó kormánypárt, akár a házszabály felrúgása vagy alkotmányellenes módosítása árán is.
Mindezek nyomán azonban a kormányzó Nép Szolgája párt frakciójának egysége is megbomlani látszik, a törésvonal az IMF-követeléseket támogató, ellenfeleik által szoroszjátának (Soros-fiókák) nevezett csoport és ellenfeleik, a jórészt Ihor Kolomojszkij oligarchához köthető képviselők között van. A kormány csak különböző ellenzéki frakciókkal kötött szituatív megállapodások révén tudja keresztülvinni akaratát, ennek következtében pedig Volodimir Zelenszkij elnök és pártja példátlanul magas népszerűsége is folyamatosan csökken. A politikai életbe járatlanul fejest ugró és abba belefásulni látszó elnöknek pedig az egyre növekvő befolyású Arszen Avakov belügyminiszter miatt is fájhat a feje, aki a rendvédelmi szervek vezetőjeként a várhatóan fokozódó gazdasági és politikai válság közepette könnyen a politikai mérleg nyelvévé válhat.
