„Az uniós választás tétje – Ne bántsd a magyart!” címmel rendezett beszélgetést a XXI. Század Intézet.

A rendezvényen Szájer József, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőjét Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója kérdezte, valamint a képviselő új, Ne bántsd a magyart! című könyvét is bemutatták.
Szájer József megjelenő könyve kapcsán kijelentette, hogy az uniós csatlakozás óta eltelt 15 év egyik alapélménye az illúzióvesztés és a szemléletváltozás. Nem csupán az elmúlt 15, hanem az elmúlt 30 év egyik meghatározó élménye is ez – hangsúlyozta Szájer József.  „Az a Nyugat, amelyet 30-35 éve példának tekintettünk, mára megváltozott, szilárd értékeit feladta, másrészt mi is megváltoztunk, hiszen nehezen ugyan, de megfogalmaztuk saját magunkat. Míg korábban a Nyugat volt számunkra a példa, addig most mi vagyunk Európa jövője, mi képviseljük az új irányokat a kontinens számára”- emelte ki az európai parlamenti képviselő.

Szájer József hangsúlyozta: a rendszerváltoztatás idején nem volt kiforrott elképzelésünk a világról, csak két pontját ismertük annak, mit is akarunk tenni: az egyik, hogy a korábbi rendszer nem működik, azt ott kell hagyni, a másik pedig, hogy létező modelleket vettünk át.

„Európázás”

Szájer József szerint Európa akkor tévesztett utat az elmúlt 15 évben, mikor az a világszemlélet, ami ma a nyugati országokat jellemzi fokozatosan és észrevétlenül egyre nagyobb teret nyert. Visszatekintve már meg lehet találni ennek lépcsőfokait, de ott és akkor ezek nem voltak láthatók. A képviselő példaként említette, hogy a kétezres évek közepén a németek saját nemzeti érdekeik helyett elkezdtek „európázni”, azaz saját érdekeiket látszólag beáldozták az európai építkezés érdekében, de csak látszólag, mert így még hatékonyabban tudták saját érdekeiket érvényesíteni.

Szájer József kiemelte: ekkoriban tért át egy szankcionáló rendszerre az Európai Unió, és kezdett el parancsolgatni, büntetni és többségi döntéshozatal alapján kormányozni.

Az Európai Unió egy elit-projekt

A képviselő elmondta: ma Európában az a hit, hogy az elit minden felmerülő problémát megold. Épp ezért az unió egy elit-projekt lett, melyből ki akarják zárni az embereket, és egyre inkább elterjed az a felfogás, hogy bárki, aki kritizálja a jelenlegi brüsszeli rendszert, arra rásütik az Európa-ellenesség bélyegét.

Az brüsszeli elit egyik legnagyobb hibája, hogy azt gondolják: nem kell semmin változtatni, minden jó úgy, ahogyan van, és azt a rendszert igyekeznek toldozni-foldozni. Csupán a nagy válságok idején történtek lépések, de miután a közvetlen veszély elmúlt, mindig visszatértek a korábbi struktúrához, változtatások nélkül – tette hozzá Szájer József.

Szájer József a május 26-i európai parlamenti választás utáni várakozásai kapcsán a hetes cikkely kapcsán azt mondta: örül, hogy végre nem az Európai Parlamentben, hanem az Európai Tanácsban tárgyalják az ügyet. „A Tanácsban a tagállami kormányok vannak jelen, nem pedig Sargentinik és Tavaresek. Ez pedig minőségi különbséget jelent” – hangsúlyozta Szájer József. A képviselő szerint a jogállamiság témája a továbbiakban is terítéken lesz, de ezt egy elhibázott, sőt feszültségkeltő lépésnek tartja az unió részéről, hiszen nem érdemes más országok jogrendszerébe piszkálni. „Ez a politika egy ideológiai termék, mely nem segíti az integrációt, ehelyett inkább egymás országainak és vezetőinek tiszteletben tartására kellene fókuszálni” – tette hozzá.

A bevándorlás kérdésében május 26-a egy nagyon fontos üzenetet fog közvetíteni Brüsszel számára, ugyanakkor a vesztésre álló fél jóval hangosabban igyekszik támadni a másik oldalt – mondta Szájer József.

A következő uniós költségvetés kapcsán az európai parlamenti képviselő kifejtette: alaptendencia, hogy egyre kevesebb pénz van a közös Európára. Sajnálja, hogy az unió feladta az országok felzárkóztatására tett erőfeszítéseit, így mi magunk vettük kezünkbe az irányítást és a magunk erejét kihasználva  zárkózunk fel.