A XXI. Század Intézet folytatja a posztszovjet térségről szóló havi összefoglalóinak közlését. A májusi Eurázsiai Figyelőt alább olvashatják.

Bár a koronavírussal szembeni védekezés még nem ért véget, májusban elkezdődött a járvány kiszorulása a figyelem középpontjából. A hónap legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye az ún. Porosenko-felvételek napvilágra kerülése volt, amelyeken a volt ukrán elnök Joe Biden akkori amerikai alelnökkel vitatta meg Ukrajna olyan belügyeit, mint a főügyész leváltása vagy a legnagyobb ukrán bank államosítása. Május végén kezdetét vette az elnökválasztási kampány Belaruszban és Oroszország is közelebb került a karantén végéhez: a járvány miatt elmaradt alkotmánymódosítási népszavazás és a II. világháború lezárásának 75. évfordulójához kapcsolódó győzelmi parádé új dátumát is kijelölték már.

BELARUSZ

Elnökválasztásra készülve. A Belarusz Köztársaságban augusztus 9-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, ennek megfelelően megkezdődött az elnökjelöltek regisztrációjához szükséges támogató aláírások gyűjtése. A koronavírus így – az aláírásgyűjtők számára előírt kötelező maszkviselésen túl – ezen a téren sem okozott változásokat, ahogyan a posztszovjet térségben egyedül a május 9-i győzelmi katonai díszszemlét is megtartották Minszkben. Aljakszandr Lukasenka elnököt ezért számos bírálat érte nem csak Nyugaton, de az orosz sajtóban is, amely előszeretettel foglalkozott a belarusz járványelleni védekezéssel, illetve annak hiányával. Az orosz–belarusz viszony egyébként sem tekinthető felhőtlennek, Lukasenka több ellenfele kapcsán is arra utalt, hogy orosz oligarchák pénzelik kampányukat. Nem minden alap nélkül, hiszen az egyik fő riválisának tartott Viktar Babarika a választásokon való indulásáig a Belgazprombank elnöke volt.

HEGYI-KARABAH (ARCAH)

Beiktatták az új elnököt. Május 21-én beiktatták hivatalába Arajik Harutjunjant, a vitatott státuszú, Azerbajdzsán területén található, de főleg örmények által lakott szakadár Hegyi-Karabah Köztársaság (Arcah) új elnökét. A korábbi miniszterelnök április 14-én, az elnökválasztás második fordulójában kimagasló, 88 százalékos eredménnyel utasította maga mögé Maszisz Majlijan külügyminisztert, igaz, a koronavírus-járvány miatt a részvételi arány alig haladta meg a 45 százalékot, Majlijan ugyanis távolmaradásra szólította fel a híveit a veszélyhelyzet okán. A március végén lezajlott parlamenti választásokon az új elnök pártja, a kormányzó Szabad Haza párt az Egyesült Polgári Szövetséggel közösen aratott győzelmet, 16 mandátumot szerezve a 33 fős Nemzetgyűlésben. Beiktatását követően az elnök által vezetett pártszövetség a korábban Majlijant támogató Egységes Haza párttal lépett koalícióra. Az Örményország által támogatott Hegyi-Karabah Azerbajdzsántól való függetlenségét mindössze három másik szakadár állam, a Grúziától elváló Abházia és Dél-Oszétia, valamint a Moldovai Köztársaság területéből kiváló Transznyisztria ismeri el, az azeri és arcahi fegyveres erők között a mai napig rendszeresek a kisebb összetűzések.

KAZAHSZTÁN

Az Akorda a Könyvtár ellen? Május 2-án Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök felfüggesztette Dariga Nazarbajeva szenátusi házelnök képviselői mandátumát. Kazahsztán első elnökének lánya valamivel több mint egy évvel ezelőtt, apja lemondásakor lett házelnök, és sokan – Tokajevnek mindössze átmeneti szerepet tulajdonítva – az elnöki cím fő várományosának tartották. Nazarbajeva váratlan leváltása aktuálissá tette a Nurszultan Nazarbajev lemondása után kialakult sajátos kettős hatalom egyensúlyának felbomlásáról szóló találgatásokat. Az elmúlt időszakban a fontosabb kérdésekben az Akorda – azaz az elnöki palota – mindig egyeztetett a Könyvtárral (így nevezik nem hivatalosan az első elnök rezidenciáját), most azonban úgy tűnik, Tokajev megerősítené saját pozícióit. Ugyanakkor nincsenek biztos információk arról, hogy a házelnök menesztése kapcsán a regnáló elnök egyeztetett-e elődjével vagy sem? Könnyen lehet, hogy Nazarbajev a stabilitás biztosítása érdekében áldását adta lánya menesztéséhez, akinek botrányokkal terhes életútja árnyékot vethetett volna az állam alapítójaként tisztelt első elnök tekintélyére is.

KIRGIZISZTÁN

Összetűzések a kirgiz–tádzsik határon. Május folyamán két kisebb incidens is történt a kirgiz–tádzsik határon, amelyek résztvevői helyi civilek és határőrök voltak. Mindkét eset során néhányan megsérültek. Az összecsapásokokban éles lőfegyvereket és aknavetőket is bevetettek. A két ország közötti gyakori incidenseket kiváltó földterületi viták oka, hogy a közel 980 kilométeres határszakasz jelentős részén a mai napig nem történt meg a területek delimitációja és demarkációja. A kirgiz és tádzsik határvédelmi szervek kölcsönösen egymást vádolták az összetűzések kiprovokálásával.

OROSZORSZÁG

Fokozatos újraindítás. Oroszországban továbbra is jelentős a koronavírussal fertőzött betegek száma, az április végén megfertőződött Mihail Misusztyin miniszterelnököt követően Vlagyimir Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov is elkapta a vírust. Ugyanakkor megkezdődött a korlátozások folyamatos feloldása is. Május 12-én véget ért a Putyin által elrendelt munkaszüneti napok időszaka, a hónap végére pedig még a legszigorúbb karanténintézkedéseket bevezető Moszkvában is enyhítettek a szabályokon. Emellett döntés született két jelentős, a járvány miatt elmaradt rendezvény új időpontjáról. Az eredetileg május 9-re tervezett, a II. világháborúban aratott győzelem 75. évfordulóját ünneplő katonai díszszemlére június 24-én kerül sor, hiszen 1945-ben szintén ezen a napon rendezték a Vörös Hadsereg győzelmi parádéját. Az elnök által januárban bejelentett alkotmánymódosításokról szóló népszavazást pedig július 1-én tartják majd.

UKRAJNA

Elfogadták a banktörvényt. Az ukrán Legfelsőbb Tanács elfogadta a bankokról szóló törvényt, amelynek leginkább vitatott újítása eltörli annak lehetőségét, hogy az Ukrán Nemzeti Bank döntése alapján csődeljárás alá vont vagy államosított bankok feletti ellenőrzést korábbi tulajdonosaik bírósági úton szerezzék vissza. A törvényt emiatt Kolomojszkij-ellenesnek nevezték el, hiszen az oligarcha a mai napig pereskedik a 2016 végén államosított PrivatBank tulajdonjogáért. A banktörvény elfogadása a március végén megszavazott földtörvény mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik követelése volt az újabb hitelekért cserébe. A kormány reményeinek megfelelően azóta végleges döntés született az Ukrajnának kiutalandó öt milliárd dolláros hitelről. Azonban az IMF és Ukrajna közötti memorandum az ukrán sajtóban megjelent hírek szerint számos más vállalást is tartalmaz a fent említetteken kívül, így a sokat bírált egészségügyi reform folytatását, az iskolák számának csökkentését, a lakossági gázárak piaci árakhoz való igazítását és az adóreform felfüggesztését. A valutaalappal kötendő paktumot így viszont már nem csupán az ellenzék, valamint az Ihor Kolomojszkijhoz köthető képviselők bírálják, de a kormányzati politika támogatói között is egyre több kritikusa van.

Biden irányította Ukrajnát? Május 19-én Andrej Derkacs frakciófüggetlen képviselő nyilvánosságra hozott egy sor 2015–16-ban készült  hangfelvételt, amelyeken John Kerry akkori amerikai külügyminiszter és Joe Biden akkori alelnök Viktor Sokin ukrán főügyész leváltását szorgalmazza Petro Porosenko elnöknél, egymilliárd dollár értékű amerikai támogatást ígérve. A hivatalosan az ügyészségi korrupció elleni küzdelem akadályozásával vádolt Sokinról Porosenko azt állítja a felvételeken, semmilyen törvénytelenséget nem követett el ugyan, de Bidennek tett ígéretének megfelelően felkérte a lemondásra. A további felvételeken Porosenko kijelentette, hogy az IMF kérésénél nagyobb mértékben, 75% helyett 100 százalékkal emelte meg a lakossági közszolgáltatások tarifáit, a kormány átalakulása kapcsán pedig azt kéri Bidentől, hogy gyakoroljon nyomást a Szamopomics nevű frakcióra, amelyet állítása szerint Nyugatról támogatnak. Egy 2016. novemberi felvételen pedig Biden sürgeti Porosenkót, hogy lépjen az ország legnagyobb bankjának számító PrivatBank államosítása ügyében még Donald Trump beiktatása előtt, hiszen a helyzet kedvezőtlenné válhat számára. Az ügy hátteréhez hozzátartozik, hogy a leváltott Sokin főügyész a Burisma Holdings nevű gázvállalat ellen folytatott nyomozást, amelynek igazgatótanácsában Joe Biden fia és John Kerry fogadott fiának üzlettársa, Hunter Biden is helyet foglalt. Ez az ügy állt a Trump elleni impeachment-kísérlet középpontjában, hiszen a demokraták azzal vádolták az amerikai elnököt, hogy nyomást gyakorolt Zelenszkijre a Burisma elleni nyomozás újrakezdése érdekében. Biden korábban maga is elismerte a Sokin leváltásában játszott szerepét, ugyanakkor tagadja, hogy ennek bármi köze lenne fia vállalati tisztségéhez. A felvételek nyomán Porosenko ellen eljárás indult hazaárulás gyanújával, az ukrán exelnök állítása szerint azonban manipulált felvételekről van szó, az ügy hátterében pedig az oroszok állnak, valamint Ihor Kolomojszkij, a PrivatBank egykori tulajdonosa.