Az elmúlt hetek különféle faji zavargásoktól voltak hangosak az Amerikai Egyesült Államokban és több nyugat-európai országban. Számos egyéb társadalmi és gazdasági válsághoz hasonlóan Európa egyik legstabilabb térségének számító Magyarország és közép-európai régió mentes marad a faji alapú, sok nyugati társadalmat szétverő konfliktusoktól – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a mostani események az egykori gyarmattartó országok problémái mellett arra is rávilágítanak, hogy helyes döntés volt a V4-országok részéről a bevándorlás és a kevert társadalmak elutasítása. Hozzátette, ez az újabb társadalmi krízis a lehető legrosszabb időszakban csúcsosodott ki több nyugati országban, hiszen már a járvány előtt is rossz gazdasági és társadalmi helyzetben voltak.
Az Egyesült Államok mellett fontos egykori gyarmattartó országnak számít még az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Hollandia és Belgium is – mondta Deák Dániel hozzátéve, ezeknek az országoknak a többsége a modern kori bevándorlás mellett már hosszú évtizedek óta kevert társadalmakkal rendelkezik. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, nem véletlen, hogy az Egyesült Államok mellett ezek közül az európai országok közül kerültek ki azok az országok, ahol utcai zavargások alakultak ki a „Black Lives Matter” mozgalom keretében.
Ezekben az országokban ugyanis kulturális alapon párhuzamos társadalmak alakultak ki, amelyek nagyon mély törésvonalakat eredményeztek és ezek a konfliktusok egyfajta időzített bombaként vannak jelen ezekben a társadalmakban.
Jól példázza mindezt az Egyesült Államok, ahol egy rendőri túlkapás után minden idők egyik legnagyobb, több helyen fosztogatásba torkolló faji alapú zavargása robbant ki. Nem újdonság ez a tengerentúlon, 1992-ben például hat napig tartó zavargások robbantak ki Los Angelesben annak hatására, hogy rendőrök brutálisan megvertek egy fekete férfit, majd a rendőröket az esküdtszék felmentette. A zavargásokban 55 ember meghalt, 2300-an pedig megsebesültek és több mint egymilliárd dolláros kár keletkezett. A város egyes részei teljesen elszigetelődtek, a rendbontást csak együttes erővel tudta megfékezni a rendőrség, a Nemzeti Gárda városba vezényelt több ezer tagja, és a később csatlakozott tengerészgyalogság.
Európában is az utóbb időszakban egyre élesebbé váltak az ilyen jellegű társadalmi konfliktusok, amelyek az elmúlt napokban váltak a legláthatóbbá – emelte ki Deák Dániel.
Példaként említette, hogy múlt héten száznál is több tüntetőt vettek őrizetbe a Scotland Yard adatai szerint az előző nap kezdődött, hajnalba nyúló és sok helyen erőszakossá fajult londoni megmozdulások résztvevői közül, egy héttel korábban pedig a nyugat-angliai Bristolban ledöntötték és a kikötő vizébe dobták Edward Colston egykori angol rabszolgakereskedő szobrát. De Londonban olyan történelmi személyiségek, mint például Winston Churchill néhai miniszerelnök szobrait is körbe kellett deszkázni, hogy ne rongálják meg őket a baloldali tüntetők – tette hozzá. Hasonló jellegű erőszakos megmozdulások voltak Franciaországban és Belgiumban is az elmúlt napokban.
A ’68-as megmozdulásokkal ellentétben most nem osztály, hanem faji alapon robbantak ki ezek a tiltakozások, a kevert társadalmakkal rendelkező országokban egyre inkább a faji megosztottság válik a legfontosabb politikai kérdéssé – mondta el Deák Dániel. Ez egyfajta bumeráng-hatás, hiszen a volt gyarmattartó országok most szembesülnek a korábbi döntéseik negatív hatásaival. Ezeknek a társadalmaknak a megosztottságát ráadásul tovább növelték az elmúlt évtizedek bevándorlási hullámai, amelyek keretében a korábbi gyarmatokról származó emberek mellé tömegesen érkeztek a többségi társadalomtól eltérő kultúrájú bevándorlók. Így például az Egyesült Államoknak kialakultak olyan részei, ahol már az angol nyelvet sem beszélik, de Nyugat-Európában is egyre komolyabb problémák jelentkeznek a párhuzamos társadalmak eredményeként – tette hozzá Deák Dániel.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, ez a konfliktus megoldhatatlannak tűnik ezekben az országokban és könnyen szétverheti az így is rossz állapotban lévő társadalmakat. Kiemelte, az Európai Stabilitás Index összeállításából is az látszik, hogy a faji zavargások kapcsán most a hírekbe bekerült nyugat-európai országok már eleve komoly politikai, gazdasági és társadalmi instabilitástól – például magas munkanélküliség – szenvedtek, míg az ilyen típusú problémáktól mentes közép-európai régió országai az elmúlt években Európa gazdasági motorjává és az egyik legstabilabb térségévé váltak. Ezt az összképet erősíti szerinte, hogy az előrejelzések szerint a legtöbb nyugati és déli országgal szemben a közép-európai régió 2021-ben lényegesen nagyobb gazdasági növekedésre számíthat az idei visszaesésnél.
Deák Dániel szerint helyes döntést hozott Magyarország és a V4 többi állama, amikor a 2015-ös migrációs válságot követően kitartóan kiállt a bevándorlást elutasító álláspontja mellett és nem mozdult el a kevert társadalmak kialakításának irányába és nem importált hasonló jellegű konfliktusokat.
Ennek köszönhetően amellett, hogy a 2015-ös migrációs krízist és a mostani koronavírus-járványt sikeresen kezelték ezek a közép-európai országok, a volt gyarmattartó nyugati országokban most kibontakozó társadalmi válság sem fogja érdemben érinteni ezeket az országokat – mondta el a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
