Ki nyeri a XXI. századot? I. – Egy évtizeddel a gazdasági válság után címmel rendezett konferenciát a megújult XXI. Század Intézet.
A rendezvényen előadást tartott többek között Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Lánczi Tamás, az intézet igazgatója, Békés Márton történész-politológus, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, Frank Füredi, magyar származású szociológus, Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója és David P. Goldman, amerikai közgazdász.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadásában kifejtette: 2008-ban, amikor a nyugati elitnek azonnali döntéseket kellett volna hozniuk, egész egyszerűen csődöt mondtak. Míg a világgazdasági válság hatására a Nyugat meggyengült, addig Ázsia tovább fejlődött.
„Az Egyesült Államok a vállalkozói kultúra segítségével ki tudott jönni a válságból, miközben az EU intézményeinek a vezetői döntésképtelennek bizonyultak. A 2008-as válságra adott nyugati válaszok a liberális értékek mentén történtek, és nem vették figyelembe a társadalmi igényeket. Csupán a saját gazdasági érdekeiket követték, a gazdaságot a politika fölé helyezték” – fejtette ki Schmidt Mária.
Ezt az elhibázott válságkezelési stratégiát rúgta föl Orbán Viktor magyar miniszterelnök, amikor a válságra „politikai választ adott, s ezzel alaposan kiverte a biztosítékot a nyugati elit köreiben. Orbán a gazdaságpolitikáját a politikai célok alá helyezte, a válság terheit pedig szétterítette a felelősök között is. Mindehhez bátorságra és előrelátásra volt szüksége, valamint erős választói felhatalmazásra” – emelte ki Schmidt Mária.
A neoliberális válságkezelés megbukott
A válság sikertelen nyugati kezelése rávilágított arra, hogy az elmúlt évtizedekben meghatározó neoliberális politika cserben hagyta a társadalmat, az egyenlőtlenségek növekedtek. A görög válságról szólva Schmidt Mária elmondta: „Görögország nyolc év alatt a GDP 26 százalékára tehető megszorítást eszközölt, jelenleg 320 milliárd eurós adósságterhet cipel. Hasonló volt a helyzet a weimari Németországban, az eredmény pedig ismert.”Hozzátette: „Hasonló helyzetben lenne Magyarország is jelenleg, ha a kormány korábban nem szakít az IMF-el.”
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a nyugati, válság miatt meggyengült liberális elit pontosan azért támadja és támadta akkoriban is a magyar miniszterelnököt mert „kimondta, hogy a Nyugaton rendszerválság van.”
Schmidt Mária szerint tíz évvel a válság kitörése után Orbán legádázabb ellenségei is kénytelenek belátni, hogy politikája és gazdaságpolitikája sikeres volt.
A történész szerint Orbán Viktor az elsők között ismerte fel a politikamentesített válságkezelés politikai következményeit és Tusványoson ki is mondta azt, hogy Magyarország szakít azzal a liberalizmussal, amivé az a XXI. század elejére vált, és amely 2008-ban látványosan lejtmenetbe került. Szerinte a miniszterelnök egy olyan illiberális társadalom megteremtését tartja kívánatosnak, amely közösségi, keresztényi és szolidáris, gazdasága pedig nem pénz-, hanem munkaalapú. Schmidt Mária szerint a politika háttérbe szorítása vezetett a 2008-as pénzügyi, hitelezési összeomláshoz, és a válságkezelés is azért bizonyult kudarcosnak, mert az elit a politika szempontjait semmibe véve kizárólag a státuszának átmentésére fókuszált.
Lebontanák a nemzetállamokat és birodalmat építenének
A főigazgató szerint az Európai Uniót gazdasági és politikai ellentétek is feszítik
a liberális demokrácia a jognak is alárendelte a politikát, az EU-t nem felelős politikusok irányítják, hanem arctalan szereplők. Ma a technokrácia uralkodik, és a birodalomépítő szándék egyre erősebb.” Ezzel együtt „az uniós polgárok úgy érzik, hogy a választói akaratot nem veszik figyelembe, és a véleménye egyáltalán nem számít – tette hozzá.
Schmidt Mária szerint a politika ma „nemcsak a gazdasággal, hanem a bürokrácia önérdekével szemben is alulmarad. A politikát az elit felül akarja írni a joggal, hasonló módon a civileket is ki akarják vonni a politika ellenőrzése alól, és hasonló a helyzet a bíróságokkal. Ha ez a folyamat erősödik, akkor a nemzetállamoktól a nemzetek feletti szereplőkhöz kerül a hatalom.”
Éppen ezért „a legnagyobb veszélyt nem a többi civilizáció jelenti, hanem a saját érdekeinknek a háttérbe helyezése.” – zárta előadását a főigazgató, aki kiemelte: a nemzetállamok megőrzése mindenek felett áll.
Lánczi Tamás: 2008-ban új korszak kezdődött
A konferenciát Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatójának előadása nyitotta meg, melyben felidézte a 2008-as világgazdasági válság körülményeit és következményeit, s az azt követő évtized politikai és gazdasági mozgásait. Kiemelte, hogy csak az Egyesült Államokban nyolcmillióan veszítették el otthonukat jelzáloghitelük bedőlése miatt.
Lánczi Tamás szerint a Lehman Brothers bukása
„nem pusztán a nyugati pénzügyi rendszer, nem csak a bankok csődje volt, ugyanis odaveszett a középosztály második világháború óta tartó, többé-kevésbé töretlen gyarapodásának mítosza, odaveszett a nyugati gazdasági modell morális és hatékonyságbeli felsőbbrendűségébe vetett hit és odaveszett a vezetőkbe vetett bizalom is.”
A XXI. Század Intézet igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a hidegháborút megnyerő nyugati világ sebezhetetlenségének tévképzete is szertefoszlott 2008-ban.
A válságkezelés módja – pontosabban annak hiánya – és a válságot kirobbantók beazonosíthatatlansága, a felelősségre vonás elmaradása is közrejátszik abban, hogy az emberek nem kérnek az establishment, egymással kartellesdit játszó politikai erőkből: „Nyugaton a hagyományos pártok nem képesek megújulni, és kartellekbe tömörülnek, és azok, akik nem kérnek ebből, azokat megbélyegzik.” Lánczi Tamás hozzátette: „egy pont közös a választók és az elit kapcsolatában ez pedig a kölcsönös frusztráció és bizalmatlanság.”
Növekszik az elégedetlenség
Az igazgató hivatkozott a Project-28 kutatás adataira is, mely szerint az Európai Unió 28 tagállamára kiterjedő közvélemény-kutatás tanulságai szerint az európaiak elégedetlenek Brüsszel teljesítményével és pesszimistán tekintenek a jövőre. A tömeges migráció kezelését gyengének ítélik, s úgy gondolják, hogy gyermekeik rosszabbul fognak élni, mint ők. Ez alól csupán a közép-európai régió számít kivételnek, „igaz, ezekben az országokban az establishment pártok és politikusok partvonalra szorultak.”
Lánczi Tamás összegzésképpen elmondta: „a 2008-as világválság új korszakot nyitott a nyugati világ történetében. A hidegháború győztes hatalmainak pozíciói megrendültek, és úgy tűnik, egyelőre nem voltak képesek új megoldásokat találni az előttünk álló kihívásokra.”
„Magyarország stratégiai érdeke, hogy megértsük a változás természetét és kiváltó okait, és a szuverenitás és szabadság talaján állva, előítéletektől mentesen, nyitottan vizsgáljuk, hol milyen válaszokat adnak a nyugati világ társadalmi, gazdasági krízisére.” – zárta előadását Lánczi Tamás.
Frank Füredi: Gazdaságban nyert, kultúrában vesztett a jobboldal
A konferencián egy videóüzeneten keresztül részt vett Frank Füredi világhírű szociológus, a XXI. Század Intézet tudományos munkatársa is, aki szerint a 2008-as világgazdasági válság rámutatott arra, hogy bár a gazdasági harcot a jobboldal nyerte, kulturálisan viszont vereséget szenvedett.
A szociológus úgy látja: a nyugati világban elterjedt a pesszimizmus, a hagyományos értékek pedig háttérbe szorultak. Füredi szerint, sok nyugati fiatal a pesszimizmusban él, szüleit hibáztatja a saját problémái miatt, ennek oka pedig a Nyugat kulturális válsága. A gyermekvállalási kedv visszaesése, az óriási tömegeket érintő depresszió elterjedése mind-mind ennek a kulturális válságnak a szüleménye. „Ez nem lenne nagy probléma, ha csak egy kisebbség véleménye lenne, azonban a média és az elit egy jelentős része ennek szellemében beszél” – fejtette ki a professzor.
Békés Márton: A liberális világrend alkonyát éljük
Békés Márton történész-politológus arról beszélt, hogy a nemzeti szuverenitás megerősödésének korát éljük, ezzel együtt pedig a régi, liberális világrend visszaszorulóban van.
A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója szerint a politikai törésvonalak átalakultak, a politikai megosztottság már inkább az elit és az államok között létezik: „A bevándorlásellenes társadalom áll szemben azzal a brüsszeli elittel szemben, akik elhozzák hozzánk a Maghrebet, míg ők a trópusokon nyaralnak” – mondta Békés Márton.
A szakértő szerint Brüsszel 2010 óta ostromlott várhoz hasonlít, egyrészt saját, belső konfliktusai, másrészt a néptől való eltávolodás miatt. Az elmúlt évek európai választásai mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy a régi, liberális világrendet uraló elittel szembeni bizalom meggyengült és az emberek változást akarnak – tette hozzá Békés Márton.
Tallai Gábor: „Behódolás vagy depresszió?”
Tallai Gábor író, műfordító „Behódolás vagy depresszió?” címmel tartott előadást a konferencián. A Terror Háza Múzeum programigazgatója Michel Houellebecq francia író három művét elemezte eszmetörténeti és lélektani szempontok alapján.
Felhívta a figyelmet, hogy Houellebecq Behódolás című könyve épp a Charlie Hebdo szatirikus lap elleni terrortámadás napján jelent meg, és a lap címlapján éppen Houellebecq karikatúrája szerepelt.
Az azóta számtalan nyelven olvasható Behódolás című műben Franciaországot muszlim elnöke vezeti, mely bármennyire is tűnik távolinak, mégis karnyújtásnyira lehet.
Tallai Gábor a három Houellebecq-mű elemzésén keresztül hívta fel a figyelmet az egyre inkább elkényelmesedő, saját kultúráját feladó nyugatra zúduló bevándorlóáradat veszélyeire és lehetséges következményeire.
David P. Goldman: Az USA és Európa háttérbe szorulhat a globális piacon
A XXI. Század Intézet munkatársai készítettek interjút David P. Goldman amerikai közgazdásszal, az Asia Times rovatvezetőjével, aki tanácsadóként működik közre az intézet munkájában. A vele készült interjút egy videó formájában mutatták be, melyben Goldman a 2008-as válság utáni gazdaság újraszervezéséről értekezett.
Goldman előadásában elemezte a válság előtti időszakot és a válság kirobbanásának demográfiai vetületére is felhívta a figyelmet. Meglátása szerint a legnagyobb bankok nem tanultak a válságból, ugyanis azt a rendszert igyekeznek visszaállítani, mely 2008-ban már megbukott.
Goldman hozzátette: az új világgazdasági rendszerben senki sem tudott az USA helyére lépni, az egyetlen szereplő, aki számottevő lépéseket tett, az Kína. Épp ezért a világgazdasági átalakulás nyertese – ha semmit sem tesz az USA vagy Európa – Kína lesz, mely ezzel a világ vezető kereskedelmi és pénzügyi hatalmává válhat.
A konferenciáról készült összefoglaló filmet ITT tekintheti meg.
A kerekasztal beszélgetésről készült filmet pedig ITT éri el.
