Orbán Viktor már a tavaly októberi önkormányzati választás után egyértelművé tette, hogy a kormánynak nem érdeke a konfliktuskeresés a baloldali fővárosi vezetéssel, minden kérdésben együttműködésre törekednek. Karácsony Gergely ezzel szemben a megválasztása óta az „ellenzék vezető arca” szerepben kíván tetszelegni, aminek érdekében konfliktuskereső dacpolitikába kezdett a kormányzattal szemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint, ha tovább folytatódik a Karácsony-féle dacpolitika és pártpolitikai érdekekből fakadóan nem hajlandó együttműködni a kormányzattal, akkor annak a legnagyobb vesztesei minden bizonnyal a budapestiek lesznek. Emellett a saját és az ellenzék támogatottságát is kikezdhetik az elmaradó fejlesztések, miközben egyébként rendelkezésre állnak a források, rádásul a kormány is nyitott lenne a párbeszédre.
A 2019-es önkormányzati választás után Orbán Viktor több alkalommal is világossá tette, hogy Karácsony Gergely ugyanolyan feltételeket kap a kormánytól, mint amilyeneket Tarlós István kapott, az aláírt megállapodásokat pedig továbbra is érvényben tartják – hangsúlyozta Deák Dániel. Hozzátette, innentől kezdve egyértelmű lett, hogy szinte kizárólag Karácsony Gergely szerepfelfogásán fog múlni, hogy milyen lesz az új fővárosi vezetés és a kormány viszonya. A vezető elemző szerint a legcélravezetőbb a város érdekében történő együttműködés lenne, ugyanakkor az elmúlt hónapok tanúsága szerint a választási kampányban „ellenzéki hídfőállások” kialakításáról beszélő baloldali koalíció nem ezt az utat választotta, hanem olyan konfliktuskereső dacpolitikába kezdett, amellyel nagyon sokat árthat a budapesti polgároknak.
Deák Dániel emlékeztetett, Karácsony Gergely a választási kampányban komoly politikai ígéreteket fogalmazott meg, többek között arról beszélt, a budapesti főpolgármesterségét arra fogja felhasználni, hogy erőt adjon az ellenzéknek a 2022-es választási győzelemhez.
Ez többek között azt jelzi az elemző szerint, hogy Karácsony Gergely dacos és konfliktuskereső szerepfelfogása egy tudatos politikai húzás, ezzel igyekszik úgy pozícionálni magát, mint aki az „ellenzék vezető arcaként” szembeszáll a jobboldali kormánnyal.
Szintén fontos kérdés szerinte, hogy mit várnak el tőle az őt támogató ellenzéki pártok, különösképpen a Momentum és Gyurcsány Ferenc pártja, amely olyan erős pozíciókat szerzett, hogy a régi, megbízható embereivel lényegében a háttérből könnyen tudja befolyásolni a baloldal politikáját a fővárosban. Kiemelte, több ellenzéki politikus és véleményformáló úgy nyilatkozott, hogy a kormányt meg kell kerülnie az új városvezetésnek és ki kell alakítani az „ellenzék hídfőállásokat”, amelyre alapozva 2022-ben szembe lehet majd szállni a kormánypártokkal. Az is állhat Karácsony látványos dacpolitikája mögött szerinte, hogy ha a főpolgármester bizonyos kérdésekben elfogadná a kormány támogatását és fejlesztési forrásait, akkor a balliberális értelmiség keményebb ellenállást sürgető része nem támadná-e majd azzal, hogy nem tanúsít eléggé ellenzéki magatartást.
Tovább tetézi Karácsony Gergely gondjait szerinte, hogy a választási kampányban több olyan ígéretet is tett, amiről már akkor is lehetett tudni, hogy betarthatatlanok. Az egyik ilyen a Liget Projekt leállítása, amivel kapcsolatban az új főpolgármesternek nincsen semmilyen döntési jogköre, hiszen elindított és engedélyezett projektről van szó. Azzal, hogy ezeket az ígéreteket nem tudja betartani az új főpolgármester, szintén komoly feszültségeket eredményezhet közte és az őt támogató pártok között – tette hozzá. Deák Dániel kiemelte, az ígéretszámlálók alapján, a kampány során tett vállalásainak csupán töredékének teljesítésébe kezdett bele a főpolgármester, ráadásul több olyan korábban már eldöntött fejlesztés is csúszik a hibás döntései miatt, mint például a Lánchíd felújítása.
Deák Dániel a Lánchíd ügye kapcsán elmondta, Karácsony Gergely ezt a témát akarja az elkövetkezendő időszak fő konfliktusforrásává tenni, ettől reméli az ellenzéki szavazók sikeres mozgósítását. A tények ugyanakkor könnyen cáfolják Karácsony Gergely vádaskodásait, hiszen amint arra Tarlós István is elhívta a figyelmet, a szükséges források rendelkezésre állnak, ráadásul a kormányzati támogatás felhasználása kapcsán is tett engedményeket a kormány.
Jól mutatja a vezető elemző szerint, hogy valójában nem is célja Karácsony Gergelynek a megállapodás, hogy június elején lemondta a részvételt a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán, ahol lehetőség lett volna a vitás kérdések megtárgyalására. Ehelyett folyamatosan üzenget a kormánynak, illetve tüntetéseket graffitizik.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője hangsúlyozta, egyáltalán nem igaz, hogy a kormány kivéreztetné az önkormányzatokat, éppen ellenkezőleg, a jövő évi költségvetés 118 milliárd forinttal több ilyen jellegű forrást tartalmaz, ráadásul a gazdasági növekedésnek köszönhetően jövőre lényegesen több iparűzési adóbevétellel lehet majd számolni, ami szintén növeli a kormány és az önkormányzatok mozgásterét.
Beszélt arról is, a világ fővárosaiban számos szerepfelfogás mutatkozik a főpolgármesterek és kormányok viszonyában. Sadiq Khan, London munkáspárti, muszlim polgármestere például városvezetői szerepén lényegesen túlmerészkedve, külpolitikai kérdésekben is rendszeresen megnyilvánul és élesen támadja a konzervatív kormányt – mondta. Hozzátette, a magyar választók számára talán ez akkor tűnik fel leginkább, amikor Orbán Viktort támadja a londoni polgármester, de rendszeresek az éles kritikák tőle Donald Trumppal és más jobboldali vezetőkkel szemben is.
Nagy kérdés szerinte, hogy Karácsony Gergely továbbra is ilyen irányba halad főpolgármestersége során, hiszen egy ehhez hasonló szerepfelfogás igen megnehezítené az együttműködést az egyébként a párbeszédre törekedő kormányzattal.
