2016 óta először tartottak parlamenti választásokat Észak-Macedóniában. A már több éve a Soros György által támogatott baloldali, Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) által irányított országban zajló voksolást végül az eddig is kormányon lévő, Zoran Zaev, korábbi miniszterelnök által vezetett SDSM nyerte meg. A macedón választáson kívül azonban a balkáni régióban az elmúlt időszakban több olyan esemény is történt, amely jelentősen befolyásolhatja az itt található államok jövőjét. A szerb és a bolgár tüntetések, valamint a horvát és szlovén választások mind-mind arra engednek következtetni, hogy a térség országaiban jelentős változásokra lehet számítani. Az önmagában is instabil régió már hosszú idő óta van kitéve a különböző külső hatásoknak, így a mostani események minden bizonnyal újabb alkalommal szolgálnak majd azoknak az erőknek, akik a Balkán instabilitásában érdekeltek. Délkelet-Európa destabilizációja nemcsak a migráció feltartóztatását nehezíti meg, hanem Magyarország és rajta keresztül a visegrádi blokk déli irányból való nyomás alá helyezését is jelenti.
A XXI. Század Intézet elemzésében ezúttal azokat a balkáni országokat vesszük górcső alá, amelyekben az elmúlt hónapokban több olyan esemény is történt, amelyek jelentősen befolyásolták a régióbéli országok belpolitikai folyamatait.
Szervezett tüntetések több országban
Az elmúlt hetekben a balkáni országok közül Bulgáriában és Szerbiában is komoly tüntetéshullám vette kezdetét. A sok esetben erőszakos demonstrációk mindkét országban a regnáló hatalom ellen irányulnak. Míg Bulgáriában a baloldal szervez tüntetéseket a Bojko Boriszov által vezetett jobboldali kormány ellen, addig Szerbia esetében a baloldali pártok és liberális szervezetek mellett egy szélsőjobboldali párt is igyekszik megbuktatni Aleksandar Vučić, szerb államfőt.
Bulgáriában az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt és – a korábban a Bolgár Kommunista Párt tagjaként tevékenykedő – Rumen Radev, oroszbarát államfő által támogatott tüntetők több napja próbálják lemondásra bírni a Boriszov által vezetett jobboldali, bevándorlásellenes kormányt, valamint Ivan Geshev főügyészt.
A tüntetések támogatói között megtalálhatjuk többek között Vasil Božkov bolgár szerencsejáték-mágnást is, aki ellen az év elején adtak ki nemzetközi körözést zsarolás, vesztegetés és bűnszervezet vezetése gyanúja miatt. A letartóztatás elől Dubajba menekülő Božkov a közösségi oldalára feltöltött videóban maga is elismerte, hogy kezdettől fogva támogatja a kormányellenes tüntetéseket. A több nagyvárosban is megtartott demonstrációk az elmúlt napokban többször is erőszakba torkolltak. A Bulgáriában több mint hét éve nem látott mértékű tüntetések minden bizonnyal komoly hatással lesznek majd a jövő év márciusában esedékes parlamenti választások kimenetelére.
A szerbiai zavargások kiváltó okai a koronavírus-járvány újabb terjedése kapcsán a kormány által ismét bevezetett korlátozó intézkedések voltak. A júniusban, kétharmados többséggel államfőnek választott Aleksandar Vučić a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében nemrég több olyan intézkedést is meghozott, amelyek miatt többen is a járvány nem megfelelő kezelésével vádolták meg az államfőt. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy az országban már korábban is több tüntetést szerveztek a szerb államfő ellen. A demonstrációk támogatói között több olyan politikus is megtalálható, akiknek pártjai alulmaradtak Vučić-al szemben a júniusi választásokon.
Ilyen többek között Boško Obradović, a szélsőjobboldali Dveri (a szerb ortodox templomokban az ikonokat eltakaró oltárajtó elnevezése – a Szerk.) elnöke is, aki többször az államfő megbuktatására és teljes polgári elégedetlenségre szólította fel a tüntetőket. Ide sorolhatók ugyanakkor a szintén ellenzéki, balliberális pártok is, amelyek amellett, hogy a demonstrációk legnagyobb támogatói, különböző álhírekkel is igyekeznek provokálni a tüntetőket. A kialakult helyzet miatt Vučić végül ugyan elállt a korábban bejelentett kijárási tilalom bevezetésétől, a tüntetések azonban tovább folytatódtak, amint a koronavírus-járvány viharos terjedése is. Mindez, valamint a demonstrációk szervezettsége arra enged következtetni, hogy a tüntetések nem csupán a koronavírus kapcsán bevezetett intézkedések ellen jöttek létre, hanem azok mögött olyanok állnak, akik már régóta érdekeltek a kormány megbuktatásában.
Az események mögött tehát nem a járvány miatt felszínre kerülő elégedetlenségek, hanem komoly politikai érdekek húzódnak.
Erős jobboldali kormányok
Az elmúlt két hónapban a Balkán több országában is választásokat tartottak. A voksolások után mind Szlovéniában, mind pedig Horvátországban jobboldali kormány alakult.
A horvát választások eredetileg csak 2020 decemberében lettek volna esedékesek, azonban a COVID-19 második hullámától tartva a parlament az előrehozott választások lebonyolítása mellett döntött. A július 5-én megtartott voksoláson végül az Andrej Plenković által vezetett Horvát Demokrata Közösség (HDZ) szerezte a legtöbb szavazatot, így 2016 után ismét jobboldali kormány alakult Horvátországban.
Szlovéniában szintén előrehozott parlamenti választásokat tartottak februárban, amelyet a Janez Janša által vezetett Szlovén Demokrata Pártnak (SDS) sikerült megnyernie. Az előrehozott választásokra az után került sor, hogy az addigi baloldali, ötpárti kormánykoalíció összeomlott. A szuverenista, Soros- és bevándorlásellenes SDS-nek végül 52 helyet sikerült megszereznie a 90 fős szlovén törvényhozásban, amely erős felhatalmazást biztosít a kormány számára a következő évekre.
A szlovén és horvát választási eredményekből a térségben a jobboldali pártok megerősödése figyelhető meg, amely az kormányok közti jó viszony kialakításával társul.
Mindez egy olyan jobboldali szövetség létrejöttét vetíthetik előre, amely a közép-európai államokkal – különösen Magyarországgal – összefogva jelentős erőt képviselhetnek a különböző, térséget érintő politikai és gazdasági döntések meghozatalakor a nemzetközi színtéren. Fontos ugyanakkor látnunk, hogy Plenković és Janša vezette kormányoknak jelentős szerepe lesz a térségben egyre inkább eluralkodó kormányellenes megmozdulások Horvátországba és Szlovéniába történő begyűrűzésének megakadályozásában, a rájuk háruló feladat tehát kulcsfontosságú lesz a Balkán további destabilizációjának megelőzése érdekében. Mindez a Soros-érdekeltségek kiszorításában és a bevándorlás megfékezésében is szerepet játszik.
Macedóniában a helyzet változatlan
Észak-Macedóniában ismét a baloldali került hatalomra, miután a nemrég lezajlott parlamenti voksoláson újra a Zoran Zaev által vezetett, Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) győzött. A kifejezetten alacsony részvételű választáson az SDSM-nek a szavazatok 35,85 százalékát sikerült megszereznie, alig másfél százalékkal megelőzve a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO-DPMNE), amely 2016/17-es megbuktatásáig Soros- és bevándorlásellenes, szuverenista álláspontját Nikola Gruevski vezetésével kormányon képviselte. Mivel a baloldali pártnak nem sikerült megszerezni a kormányalakításhoz szükséges abszolút többséget, mindenképp koalíciós kormány alakítására kerül majd sor a parlamentbe jutott albán pártok egyikével.
A legutóbbi, 2016-os választások után szintén hasonló helyzet állt fenn, akkor azonban az addig a VMRO–DPMNE-vel, koalícióban kormányzó albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) kihátrált a kormánypárt mögül, és így végül a Zaev által vezetett SDSM került hatalomra.
Az eseményekben jelentős szerepet játszott Soros György, aki a 2017-es választások után, addig sohasem látott mértékben tudta növelni befolyását az országban.
A Soros által támogatott – 2020 elején, az euroatlanti integrációhoz történő csatlakozás elmaradása miatt megbukott – Zaev-kormány az elmúlt években több olyan intézkedést is hozott az országban, amelyek közvetve vagy közvetlenül a milliárdos érdekeit szolgálták; ezek közül a legfontosabb kétségkívül a 2018-ban – az azt elutasító népszavazás ellenére – aláírt Preszpa-egyezmény volt, melynek értelmében az ország neve 2019. február 19-től Észak-Macedónia lett.
A valószínűleg ismét a DUI-val koalícióra lépő Zaev egyik legfontosabb politikai ígérete a romokban lévő gazdaság talpra állítása, valamint az euroatlanti integráció felgyorsítása volt. A koronavírus árnyékában azonban ezek az ígéretek korántsem mondhatók teljesíthetőnek, egy esetleges második hullám ugyanis komoly károkat okozhat majd az ország már amúgy is megtépázott gazdaságában, illetve jelentősen lassíthatja Észak-Macedónia csatlakozását az Európai Unióhoz.
Árnyékháború a Balkánon
Azt, hogy pontosan ki áll jelenleg a Balkánon, különösen Szerbiában és Bulgáriában zajló események mögött, nehéz megmondani. A kifejezetten jobboldali kormányok ellen irányuló tüntetéseket támogató pártok és szervezetek nevei ugyan ismertek, az azok mögött álló személyeket azonban a nemzetközi pénzügyi dotáció átláthatatlansága miatt nehéz beazonosítani. A térségben zajló folyamatok tökéletesen beleillenek a Soros György közel 30 éve alkalmazott „indirekt befolyásszerzési” akcióba, melynek lényege, hogy a különböző civil szervezeteken és politikai csoportokon keresztül olyan helyzeteket idéz elő, amelyek jelentősen hozzájárulnak az adott országok destabilizálásához, elősegítve ezzel az egész balkáni régió instabilitását. A Balkánon az elmúlt időszakban alakult jobboldali kormányok közötti – és Magyarország felé is kialakított – jó kapcsolat ugyanakkor komoly védelmet jelenthet a Soros által alkalmazott indirekt befolyásszerzési akciókkal szemben.
Az országok közötti együttműködéseknek köszönhetően a térség államai egységesen tudnak fellépni az őket érintő politikai és gazdasági kérdésekben.
Az egyes nemzetek közti baráti viszonyt jól tükrözi többek között a nemrég az Orbán Viktor, Aleksandar Vučić és Janez Janša részvételével megtartott videókonferencia is. A térség országaiban jelenlévő jobboldali pártok megerősödése tehát megnyugvásra adhat okot, nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy a térségben zajló folyamatok olyan láncreakciót indíthatnak el, amelyek akár egész Európára hatással lehetnek.
