Az amerikai és a nyugat-európai zavargások annak az irányvesztésnek a jelei, amely egyre inkább jellemzi a nyugati világot. Azok a szélsőbaloldali csoportok, amelyek szervezik ezeket a megmozdulásokat, kirekesztő álláspontot képviselnek és a klasszikus szabadságelvű liberális értékekkel szállnak szembe, komoly veszélyt jelentve az Egyesült Államok domináns pozíciójára nézve is – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, államtitkár elmondta: a kapitalizmus kommunizmus feletti győzelmével sokáig volt egy „univerzális receptje” a sikeres kormányzásnak, ez ugyanakkor egyre inkább eltűnni látszik és sorra jelennek meg azok a nemzeti megoldások, amelyek máshol keresik a választ. Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője szerint 2010 óta Magyarországon nem „kívülről irányított”, hanem „belülről vezérelt” változásnak vagyunk a tanúi, melynek folytán tíz éve „mi magunk döntünk önmagunkról”, és a szellemi hegemóniaküzdelemben egyre jobban áll a jobboldal. A műsor házigazdája, Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Közép-Európa, benne Magyarországgal, a stabilitás szigete, amely kimarad a nyugaton tapasztalható társadalmi és kulturális válságból.
Nyugati irányvesztés – közép-európai korrekció
Az Amerikai Egyesült Államokban és több nyugat-európai országban már hónapok óta kulturális eredetű, olykor véres zavargások zajlanak, ugyanakkor Közép-Európa, benne Magyarország, kimarad ebből az újabb társadalmi válságból – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a műsorban. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára ezzel kapcsolatban kiemelte: egyre inkább érződik a nyugati civilizáció – amelynek mi is részei vagyunk – irányvesztettsége, miközben nagyon sok más civilizáció – például a kínai vagy a muszlim – egyre inkább felemelkedik.
A mostani zavargások csupán tünetei ennek a nyugati irányvesztésnek, ami az Egyesült Államok esetében rémisztő jelenség, hiszen könnyen elveszítheti a világban vezető pozícióját. Lényegében „saját történelmi, alkotmányozó személyiségeik ellen zajlik a lázadás” – tette hozzá.
Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője szerint is irányvesztés tapasztalható a nyugati világban és nem látszik, hogy a szimbolikusan a szoborrombolásokkal azonosítható jelenséget mi követi, azaz mi az a világ, ami ez után ránk vár. Ellenpéldaként említette az 1956-os magyar forradalmat, amikor a Sztálin-szobor ledöntése után annak helyére egyből kitűzték a Rákosi-címer nélküli magyar zászlót, ezzel jelezve, hogy a kommunizmus hiánya az a pozitív cél, amit a nép maga elé tűzött. Jelen pillanatban viszont nem látjuk, hogy a Nyugaton zajló kulturális lázadásnak mi a valódi célja, mi lesz a folyamat vége – mondta Békés Márton.
Deák Dániel hozzátette, sokan a liberalizmus válságáról beszélnek a nyugati események láttán. Orbán Balázs szerint ezzel kapcsolatban fontos látni, hogy a klasszikus liberalizmus talaján állnak a mai nyugati államok, és e keretrendszeren belül versenyeznek egymással többek között a szocialisták és a konzervatívok. Ugyanakkor azok a szélsőbaloldali csoportok, amelyek most nyugaton szervezik ezeket a megmozdulásokat, kirekesztő álláspontot képviselnek és a klasszikus szabadságelvű liberális értékekkel szállnak szembe. Békés Márton ezzel kapcsolatosan megjegyezte, a mai liberalizmus megtagadja a hagyományos liberális eszméket és olyan változás állt be, hogy 19. század első felében a nemzetállamokat létrehozó liberálisokból kiveszett a nemzeti tudat, míg a kétszáz évvel ezelőtt birodalmakban gondolkodó konzervatívok mára nemzeti alapon politizálnak.
Ebben az átalakulásban a közép-európai régió vezető szerepet játszik, különösen a visegrádi országok s azon belül a lengyel és magyar kormányzatok révén.
Magyar modell
Magyarországra kanyarodva Deák Dániel hangsúlyozta, hogy a 2010-es kormányváltást követően egy új korszak alapjai jöttek létre, amely alapjaiban változtatta meg a magyar állam hozzáállását számos kérdésben. Orbán Balázs ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy évszázadokon keresztül nem volt jellemző a stratégiai gondolkodás, hiszen az országnak a szuverenitásáért kellett küzdenie.
2010 óta mi magunk határozunk a saját sorsunkról, így nagyon fontos kijelölni azt az irányt, amelyet követni szeretnénk.
Orbán Balázs az előzőekhez hozzátette: a kapitalizmus kommunizmus feletti győzelmével sokáig volt egy „univerzális receptje” a sikernek, ez ugyanakkor egyre inkább eltűnni látszik és sorra jelennek meg azok a nemzeti megoldások, amelyek másutt keresik a választ a hogyan továbbra. Békés Márton szerint 2010 óta nem egy „kívülről irányított”, hanem egy „belülről vezérelt” változásnak vagyunk a szemtanúi Magyarországon és „mi magunk döntünk saját magunkról” – fogalmazott. Ennek része egyebek mellett szerinte az IMF hazaküldése, az államadósság csökkentése, a stratégiai infrastruktúra visszavásárlása és az erősödő külpolitika, amelynek köszönhetően a Kárpát-medencében is sikerül rendezni Magyarország kapcsolatait.
Orbán Balázs ehhez hozzátette, a gazdasági szuverenitásunk visszaszerzésekor, majd az identitásküzdelmekkor, a migrációs válságnál és a mostani járványhelyzetnél is megmutatkozott, hogy ilyen válsághelyetekben a szuverenitásunk erősödésének köszönhetően azonnal tudunk reagálni, mint fogalmazott, teljesen igaz az a közmondás, hogy „ütésre keményedik a magyar”. Szerinte a több évszázados magyar gondolkodásmódból levezetve és a 21. század nyelvére lefordítva kell reagálni az egyes jelenségekre, illetve át kell örökíteni ezt a régi magyar virtust. Hozzátette: tanulnunk kell abból, ami körülöttünk zajlik a világban, hiszen míg egy nagy ország megengedheti magának, hogy lassabban reagáljon, addig a kisebb nemzetek számára ez akár végzetes is lehet, mivel jobban ki van szolgáltatva a külső folyamatoknak.
Mi magunk
Békés Márton a beszélgetés végén megjegyezte, hogy a szellemi térben fontos változás zajlik.
Szellemi hegemóniaküzdelem is zajlik, amelyben az 1945 és 2010 között domináló baloldalnak versenyelőnye van, de az elmúlt évtizedben a konzervatív oldal nagyon sokat fejlődött, intézményekkel, folyóiratokkal, intézetekkel és komoly szellemi teljesítménnyel rendelkezik.
Orbán Balázs elmondta: a nemzeti oldal nagyon sok olyan alappillért lefektetett a magyar társadalomban, amelyet egy kormányváltás nem tudna elsöpörni. Mint fogalmazott, a magyar társadalom értékrendje egy irányba mutat, egy homlokegyenest mást követő kormány nem lenne sikeres Magyarországon, a „merjünk kicsik lenni” kultúrája nem tud eredményes lenni. Ezért sem volt sikeres szerinte a 2002 és 2010 közötti balliberális kormányzás, amely annak ellenére vallott kudarcot, hogy mind a gazdasági, mind a kulturális és mind a politikai széljárás nekik kedvezett.
A XXI. Század Intézet Mozgásban – Kultúrharc a XXI. században című, 2020. július 14-én rendezett konferenciájához kapcsolódó beszélgetés teljes terjedelmében elérhető a XXI. Század Intézet YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán.
