Júliusban újból felkapta a fejét a koronavírus-járvány a posztszovjet térségben, a világ azonban inkább a politikai eseményekre figyelt. Belarusz választásokra készült, kiéleződött az azeri–örmény konfliktus, Ukrajnában terrortámadások történtek – a júliusi Eurázsiai Figyelő alább olvasható.

Több országban ismét magas számokat produkált a koronavírus júliusban, így volt, ahol a korábbi enyhítések után ismét szigorítani kellett. Mozgalmasan telt a hónap azonban a politikai történések tekintetében is: Azerbajdzsán és Örményország között a 2016-os harcok óta a legsúlyosabb összecsapásoknak lehettünk tanúi. Belaruszban feszült hangulatban zajlott az elnökválasztási kampányidőszak. Az orosz Távol-Keleten hetek óta tüntetnek a letartóztatott habarovszki kormányzó szimpatizánsai. Ukrajnában pedig az őszi önkormányzati választásokhoz közeledve egyre jobban inogni látszik a központi hatalom ereje.

AZERBAJDZSÁN

Összecsapások az azeri–örmény határon. Július 12-én összecsapások kezdődtek az azeri és örmény katonák között a két ország közti határ északi, Grúziához közeli részén. Július végéig az örmény oldal 38, az azeri fél pedig 13 halottról számolt be, köztük egy-egy civil áldozattal. A két ország kölcsönösen egymást okolja a helyzet kiéleződéséért. Azerbajdzsán és Örményország kapcsolata évtizedek óta feszült az Azerbajdzsán területén található örmény lakosságú terület, Hegyi-Karabah (Arcah) függetlenségi törekvései miatt, ezúttal azonban a szakadár területektől távol zajlottak le az összecsapások. A harcok által érintett keskeny azeri területsáv stratégiai fontosságú az ország földgázexportja szempontjából, a fokozott katonai jelenlét és az állandó infrastrukturális tevékenység miatt pedig Hegyi-Karabah mellett az örmény–azeri konfliktus másik forró pontjává vált. A két ország közötti harcok esetleges eszkalációja azért is aggasztó lehet, mert míg a térség jelentősebb hatalmai közül Törökország nyíltan Azerbajdzsánt támogatja, a mindkét féllel jó kapcsolatokat ápoló Oroszország viszont Örményországban állomásoztat katonai kontingenst. Az azeri–örmény konfliktus bizonyos tekintetben máris átlépte a két ország határait, hiszen a két diaszpóra tagjai között Los Angelesben és Moszkvában is verekedés tört ki a harcok kirobbanását követően.

BELARUSZ

Választásokra készülve. Júliusban kiderült, az azóta lezajlott választásokon öt jelölt mérettetheti meg magát Belaruszban az elnöki pozícióért. A választásokon végül győzelmet arató Aljakszandr Lukasenka, az ország 1994 óta hivatalban lévő elnöke legfőbb kihívójává Szvjatlana Cihanovszkaja vált, miután két másik, népszerűnek tartott ellenzéki jelölt regisztrációs kérelmét a belarusz hatóságok formai hiányosságokra hivatkozva elutasították. Viktar Babarikát, a Belgazprombank elnökét még június közepén letartóztatták pénzmosás és csalás vádjával, Valerij Cepkala pedig Oroszországon keresztül Ukrajnába távozott letartóztatásától tartva. Cihanovszkaja, aki korábban letartóztatott férje, a rendszerellenes aktivista és blogger Szjargej Cihanovszki helyett indult, szövetségre lépett Babarika és Cepkala stábjaival. Lukasenka elnök a kampány során végig zavargások kirobbanásának veszélyeire figyelmeztetett, ellenfeleit azzal vádolta, hogy a kampány leple alatt rendbontó akciókat akarnak szervezni, és mind a Nyugatot, mind Oroszországot az ország belügyeibe történő beavatkozással gyanúsította.

Orosz zsoldosokat tartóztattak le. Július 29-én harminchárom orosz állampolgárságú személyt tartóztattak le Minszk mellett, valamint Belarusz déli részén, akik a belarusz hatóságok szerint a politikai helyzet destabilizálásának szándékával érkeztek az országba. Minszk szerint az elfogott férfiak a Wagner néven emlegetett magánhadsereg tagjai, amelyet hagyományosan az orosz titkosszolgálatokkal kapcsolnak össze. Az oroszok azonban azt állították, a letartóztatottak egy biztonsági cég alkalmazottaiként átutazóban voltak az országban, csupán lekésték Isztambulba tartó gépüket. Úgy tűnt, ez az orosz–belarusz kapcsolatok elmérgesedéséhez vezethet, azonban rövidesen az orosz sajtóban megjelent egy oknyomozó riport, ami szerint az ukrán titkosszolgálatok provokációja áll az eset hátterében, a két ország kapcsolata pedig augusztus elején már rendeződni látszott.

GRÚZIA (GEORGIA)

Egyezségszegéssel vádolja a kormányt az ellenzék. A grúz ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy megszegték a hónapokon át tartó tiltakozásokat lezáró megállapodást, és tovább folytatják az ellenzéki politikusok üldözését. A március 8-án amerikai közvetítéssel kötött egyezség szerint az ország választási rendszere a jelenlegi vegyes helyett fokozatosan egyszerű listássá alakul, és a pártok egyike sem használja fel politikai célokra az igazságszolgáltatás intézményeit. Utóbbi kitételt az ellenzék az általuk politikai elítélteknek vagy üldözötteknek tekintett személyek szabadon engedéseként, az ellenük folyó eljárások megszüntetéseként értelmezi, a kormány azonban tagadja, hogy bárki ellen politikai alapon folyna eljárás. Két idén elítélt ellenzéki vezető, a korrupcióval vádolt Gigi Ugulava, valamint a tavaly nyári zavargások kapcsán letartóztatott Irakli Okruasvili májusban elnöki kegyelemmel szabadulhatott, a napokban azonban egy harmadik ellenzéki politikust is elítéltek. Giorgi Rurua négy év szabadságvesztést kapott illegális fegyverviselés vádjával, Okruasvili ellen pedig jelenleg hivatali visszaélés gyanúja miatt folyik eljárás. A vád szerint Okruasvili 2004-ben belügyminiszterként megpróbált eltussolni egy rendőrök által elkövetett gyilkosságot, az ellenzék azonban azt állítja, az eljárás politikai jellegű, és felborítja a márciusban elért kompromisszumot.

KAZAHSZTÁN

Nazarbajev-jubileum és koronavírus-járvány. Július 6-án töltötte be 80. születésnapját Kazahsztán tavaly leköszönt első elnöke, Nurszultan Nazarbajev, aki 1989-től közel harminc éven át vezette az 1991-ben függetlenné vált köztársaságot. Komolyabb ünnepségekre azonban nem kerülhetett sort a mai napig jelentős befolyással bíró, a Nemzet Vezetője titulussal rendelkező politikus születésnapján, hiszen az országban továbbra is terjed a koronavírus, ami miatt a korábbi enyhítések után a hatóságok újabb szigorításokat rendeltek el, hónap végén még a nyílt utcán is kötelezővé tették a maszkviselést. Még június közepén kiderült, maga Nazarbajev is megfertőződött, nem sokkal születésnapja előtt azonban már sikeres gyógyulásáról számolt be.

OROSZORSZÁG

Cseh kémet fogtak? Július 7-én letartóztatták Ivan Szafronovot, a Roszkoszmosz vezetőjének, Dmitrij Rogozinnak a tanácsadóját, akit azzal vádolnak, hogy 2017-ben Csehországnak adott át Oroszország afrikai és közel-keleti fegyverszállításaival kapcsolatos információkat. Szafronov idén májusban került a Roszkoszmoszhoz, ezelőtt a Kommerszant, majd a Vedomosztyi katonai témákkal foglalkozó újságírója volt. A vád szerint újságírói munkája során szerzett és adott tovább bizalmas információkat a cseheknek, kollégái és támogatói viszont úgy vélik, éppen oknyomozói tevékenysége jelenti az ellene folyó eljárások valódi indítékát. Orosz lapok szerint Szafronov azért fordulhatott szembe az orosz állammal, mert szintén a hadiiparral kapcsolatos oknyomozó riportokat készítő apja 2007-es halálát, amelynek kapcsán Szafronov idegenkezűségre gyanakodott, nem vizsgálták ki kellő alapossággal.

Letartóztatták a habarovszki kormányzót. Hetek óta zajlanak a tüntetések az orosz Távol-Keleten fekvő Habarovszk városában, miután július 9-én letartóztatták a helyi kormányzót, Szergej Furgalt. Furgal az LDPR–Oroszország Liberális-Demokrata Pártja nevű, a Kremlhez lojális ellenzéki párt tagjaként hosszú éveken át az Állami Duma képviselője volt, majd 2018-ban a kormánypárti jelöltet maga mögé utasítva a Habarovszki terület kormányzója lett. A tüntetők szerint Furgalt politikai okokból távolították el, Moszkva pedig nem tartja tiszteletben a helyiek döntését, és kevés figyelmet szentel az orosz Távol-Kelet problémáinak. A vádak szerint viszont Furgal, és üzlettársa, Nyikolaj Misztrjukov voltak a megrendelői több, 2004–2005 során elkövetett gyilkosságnak, amelynek áldozatai üzleti partnereik és konkurenseik voltak.

UKRAJNA

Terrortámadások és politikai erőszak. Ukrajna legutóbb azzal került a figyelem középpontjába, hogy a koronavírust illetően Európa egyik legfertőzöttebb államának számító ország „vörös zónává” nyilvánította Magyarországot. A koronavírus elleni küzdelem furcsasága azonban nem az egyetlen és talán nem is a legsúlyosabb problémája a kelet-európai országnak. Ukrajna elmélyülő válságáról, amelyet a kormányzópárt folyamatos bomlása, az utcákon elharapózó erőszak, a lassan befagyott konfliktusnak tekinthető kelet-ukrajnai háború és a gazdaság egyre kilátástalanabb helyzete jelez, bővebb elemzésünkben olvashatnak.