A XXI. Század Intézet augusztusi Eurázsiai Figyelőjének központi témája a belarusz válság, amelynek hullámai nemcsak a környező országokat, de a nagyhatalmak kapcsolatát is érinthetik.
Augusztusban az egész világ Belaruszra figyelt: az elnökválasztást követően kezdődő tüntetések nagy nemzetközi visszhangot váltottak ki, a kibontakozó válságban a kelet-európai ország mondhatni összes szomszédja érdekelt. A belarusz zavargások mögött háttérbe szorult az a hír is, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette az orosz koronavírus-elleni védőoltás regisztrációját, a Kreml azonban Belaruszon kívül Alekszej Navalnij állapota miatt is aggódhat, hiszen az ellenzéki politikus megmérgezése miatt újabb szankciók fenyegetik. Alább olvasható a XXI. Század Intézet Eurázsiai Figyelő című sorozatának augusztusi összeállítása.
ABHÁZIA
Botrányok az elnök környezetében. A mindössze Oroszország és néhány szövetségese által elismert, Grúzia észak-nyugati részén fekvő szakadár köztársaság, Abházia idén megválasztott elnökét, Aszlan Bzsanyiját egyre több bírálat éri. Kritikusai szerint Bzsanyija nem tartja a kezében sem a politikai helyzetet, sem a koronavírus-járvány kezelését. Augusztusban ráadásul az elnök két segítője is botrányba keveredett. A Bzsanyija megválasztásához vezető januári tüntetések egyik fő szervezője, Ahra Avidzba páncélozott terepjárójával gyakorlatilag áttörte az orosz–abház határt, miután az orosz határőrök diplomataútlevele ellenére órákon át feltartóztatták. A hónap közepén pedig az váltotta ki az ellenzék felháborodását, hogy Lasa Szakanija elnöki tanácsadó egy grúz politikusnak segített a külügyminisztériumot megkerülve abház területre jutni. Irma Inasvili, az oroszbarátnak tekintett Grúz Hazafiak Szövetsége nevű párt vezetője egy ikont ajándékozott az Ilori községben található, középkori eredetű Szent György-templomnak. Inasvili lépése Grúziában is felháborodást okozott az oroszellenes ellenzéki pártok körében.
BELARUSZ
Elnökválasztás zavargásokkal. Augusztus 9-én lezajlott az elnökválasztás a Belarusz Köztársaságban, amelynek hivatalos eredményei szerint a szavazatok több mint nyolcvan százalékával Aljakszandr Lukasenka regnáló államfő győzött. Az ellenzéki jelöltek azonban nem ismerték el a választás eredményeit, az ország több városában pedig erőszakba torkolló tüntetések kezdődtek a választás éjszakáján. A választásokkal és az azt követő helyzettel részletesebben is foglalkoztunk bővebb elemzésünkben.
KAZAHSZTÁN
Meghalt a volt elnök unokája. Londonban elhunyt Ajszultan Nazarbajev, Kazahsztán első elnökének, Nurszultan Nazarbajevnek az unokája. A 29 éves férfi régóta kábítószerproblémákkal küzdött, halálát szívelégtelenség okozta. Ajszultan a tavaly lemondott elnök Dariga nevű lányának, valamint Rahat Alijev üzletembernek volt a fia. Dariga Nazarbajevát idén májusban fosztották meg szenátori címétől. Alijevet hazájában államcsínykísérlettel vádolták, 2015-ben egy osztrák börtönben halt meg, vélhetően öngyilkos lett. Ajszultan évek óta külföldön élt, konfliktusba keveredett a brit hatóságokkal is, családját pedig sokat bírálta.
OROSZORSZÁG
Elkészült az orosz vakcina. Oroszországban a világon elsőként regisztráltak egy koronavírus elleni védőoltást, jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 11-én. Putyin szerint a vakcina minden szükséges ellenőrzésen és teszten átesett, hatékony és biztonságos. Az elnök közlése szerint még a lánya is részt vett a tesztelési folyamatban, akinek az oltást követő első két napban ugyan kisebb hőemelkedése volt, ez azonban hamar elmúlt. A vakcina két éves időszakra nyújt védelmet. Rövidesen megkezdhetik a tömeggyártását, várhatóan év végétől vagy 2021 januárjától lesz elérhető széles körben. A védőoltás a Szputnyik V nevet kapta.
Megmérgezték az ellenzéki vezetőt? Augusztus 20-án a Tomszkból Moszkvába tartó repülőjáraton rosszul lett Alekszej Navalnij ismert orosz ellenzéki politikus, ami miatt a gép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban. Navalnij környezete azonnal kijelentette, hogy a politikust megmérgezték, ugyanakkor az omszki orvosok nem mutattak ki mérget Navalnij szervezetében. Pár nappal később a kómában fekvő Navalnijt a berlini Charité klinikára szállították, amelynek orvosai megcáfolva orosz kollégáik állításait mérgezésről számoltak be, amelyet a novicsok nevű, a 2018-as Szkripal-ügyben is feltűnő idegméreg okozott. Az orosz kormányzat tagadja, hogy bármilyen köze lenne Navalnij állapotához, azonban több nyugati vezető máris újabb, súlyos szankciók bevezetésével fenyegeti Moszkvát.
Ellenállás a Kustau-hegyen. Az Oroszországi Föderációhoz tartozó Baskír Köztársaság területén fekvő Kustau-hegy heteken keresztül zajló tiltakozások eredményeképpen természetvédelmi övezetté lesz nyilvánítva. A hegy körüli konfliktus akkor kezdődött, amikor augusztus elején a Baskír Szódavállalat (Baskirszkaja szodovaja kompanyija, BSZK) munkatársai geológiai munkálatokba kezdtek a közeljövőben elindítandó mészkőkitermelés előkészítéseként. A helyi lakosok elzárták a köztársaság egyik szimbólumának számító hegyhez vezető utat, sátortábort építettek, amelyet azonban a BSZK által felbérelt biztonságiak és a hatóságok együttes erővel megpróbáltak felszámolni. Az összecsapásokba torkolló konfliktus eszkalálódását elkerülni szándékozva a baskír elnök is közbelépett, a munkálatokat leállították, a hegyet pedig természetvédelmi övezetté nyilvánították. A belarusz válságon, a lassan két hónapja zajló habarovszki tiltakozásokon és a Navalnij-ügyön túl a Kustau-hegy körüli incidens is azon negatív felhangú hírek sorát gyarapította, amelyek háttérbe szorították a kormányzat olyan sikereit, mint az alkotmánymódosítási népszavazás, vagy a koronavírus elleni vakcina elkészülte. Ez pedig azért lehet kellemetlen a Kreml számára, mert Oroszországban szeptember 13-án tartják az idei összevont választási napot, amelyen különböző régiók különböző szintű választásaira kerül majd sor (időközi parlamenti, helyi önkormányzati és törvényhozási, valamint kormányzóválasztásokat is tartanak majd).
UKRAJNA
Ukrán szál a „wagneresek” ügyében? Július végén nagy vihart kavart a hír, miszerint Minszk mellett orosz zsoldosokat fogtak el a belarusz hatóságok. Az akkori közlések arról szóltak, hogy az ún. Wagner–magánhadsereg tagjai a választások előtt a helyzet destabilizációjának szándékával érkeztek az országba. Augusztus elején azonban a Komszomolszkaja Pravda közölte, hogy az ukrán titkosszolgálatok akciója állhatott a háttérben, az ukránok célja pedig az orosz–belarusz kapcsolat elmérgesítése volt. Nem sokkal később a Petro Porosenko ukrán exelnökhöz közeli személyek viszont azt vetették fel, hogy valójában az akció célja az volt, hogy Kijevbe csalja a jórészt a kelet-ukrajnai konfliktusban is szerepet játszó zsoldosokat, és a művelet az ukrán Elnöki Irodából történő kiszivárogatásnak köszönhetően bukott el. Ugyanakkor az ukrán katonai hírszerzés álláspontja szerint a „wagneresek” ügyének hátterében az orosz titkosszolgálat áll, az ukrán szálról szóló történeteket pedig pusztán politikai haszonszerzés céljából terjesztik egyesek.
Lövöldözés Harkiv mellett. A Nemzeti Hadtest (Nacionalnij Korpusz, Nackorpusz) nacionalista szervezet tagjai Harkiv közelében rátamadtak az általuk oroszbarátnak tekintett Hazafiak az Életért nevű mozgalom tagjait szállító autóbuszra. A busz utasai közül hárman gumilövedék okozta sérülést szenvedtek, egy főt pedig agyrázkódással kellett kezelni. A Hazafiak az Életért mozgalom alapítója Ilja Kiva, az Ellenzéki Platform az Életért (Opozicijna platforma – Za zsittya, OPZZS) nevű párt parlamenti képviselője, aki pár éve még maga is egy nacionalista szervezet, a Jobb Szektor tagja volt. Az OPZZS az oroszokkal való kapcsolatok rendezése és az orosz nyelvű lakosság jogainak védelme mellett áll, és a kelet-ukrajnai konfliktus mielőbbi békés rendezését sürgeti, emiatt rendszeresen magára vonja a „szeparatizmus” vádját a nacionalisták köreiben. A Nackorpusz tagjai az elmúlt időszakban több, oroszbarátsággal vádolt politikai ellenfelük ellen hajtottak végre támadásokat, Kiva erre válaszként alapította új mozgalmát. Ukrajna elmélyülő politikai válságáról és az erőszak fokozódásáról egy korábbi elemzésünkben írtunk.