Míg a nyugat-európai tagállamok csak részben voltak képesek megbirkózni a koronavírussal, addig a V4-országok továbbra is élen járnak a járványkezelésben. Bár a pandémia második hullámának megjelenésével az esetszámok a térség országaiban is emelkednek, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia folyamatos együttműködésének, valamint a határozott és időben meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően lényegesen eredményesebben tudtak reagálni a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válságra. Így a V4-országokban a lakosságszámhoz viszonyítva még mindig jóval alacsonyabb az uniós átlagnál a fertőzettek és az elhunytak száma.
A XXI. Század Intézet elemzése ezúttal az Európai Unió tagállamainak teljesítményét vizsgálja meg a koronavírus elleni védekezés kapcsán. A fertőzöttek száma mellett kitérünk az EU-t sújtó gazdasági válság okozta károkra is, valamint külön megvizsgáljuk a Visegrádi Együttműködés országainak járványkezelési hatékonyságát.
Folyamatosan növekvő esetszámok Nyugat-Európában
Bár a nyári hónapokban folyamatos csökkenés volt tapasztalható a COVID-19-el kapcsolatos megbetegedések tekintetében, a koronavírus második hullámával újra emelkedni kezdett az igazolt fertőzöttek száma az Európai Unió tagállamaiban. Az elmúlt hónapokban meghozott lazító intézkedéseknek köszönhetően a vírus terjedése felgyorsult a tagállamokban. Az esetszámok különösen a nyugat-európai államokban növekedtek, amelyekben az újonnan regisztrált fertőzöttek napi száma a több ezret is meghaladta az elmúlt hetekben.
A legtöbb megbetegedést a lakosságszám arányában Spanyolországban regisztrálták, ahol jelenleg százezer lakosra több mint 1211 koronavírusos eset jut.
Az elmúlt hónapokban a pandémia olyan súlyos hiányosságokra mutatott rá a spanyol közegészségügyi rendszerben, aminek következtében már az egészségügyi hatóságok is elismerték, hogy nem képesek kordában tartani a járvány terjedését az országban. Az időközben bevezetett szigorítások ugyan valamelyest mérsékelni tudták a megbetegedések számát, ennek ellenére azonban továbbra is napi több ezer új fertőzöttet regisztrálnak az országban.
A második legtöbb megbetegedést Luxemburgban regisztrálták, ahol százezer lakosra vetítve, több mint 1143 fő fertőződött meg a vírussal, míg Svédországban, Belgiumban és Írországban szintén magas, jóval 600 fő feletti ez az arány. A svéd megbetegedések számának magas arányát azért is fontos hangsúlyoznunk, mert az ország a többi EU tagállamtól eltérően már a járvány első hulláma során is különutas védekezést választott a vírus megfékezésére, amelynek lényege az volt, hogy a baloldali kormány a nyájimmunitásban bízva csupán nagyon csekély mértékű védekező intézkedés bevezetéséről döntött. A magas fertőzésszámból ugyanakkor látszik, hogy a Stefan Löfven, svéd miniszterelnök által szorgalmazott modell megbukott, emellett pedig a svéd gazdaság is jóval nagyobb visszaesést könyvelhetett el 2020 második negyedévében, mint ahogyan azt előre prognosztizálták.
Kifejezetten magas fertőzésszámról beszélhetünk továbbá Portugália és Franciaország esetében is, ahol a teljes lakosság több mint 0,8 százaléka fertőződött már meg a vírussal. A magas esetszám miatt Franciaországban komoly szigorításokat vezettek be, amelynek részeként szeptember 1-től minden munkahelyen és oktatási intézményben kötelezővé tették a maszkviselést. A bevezetett szigorító intézkedések miatt azonban az ország több területén is kormányellenes tüntetések alakultak ki, amelyek jelentősen hozzájárulnak a vírus további terjedéséhez. A folyamatosan növekvő esetszámok ráadásul a francia egészségügyi rendszerre is komoly terhelést rónak, így a következő hetekben várhatóan tovább nő majd a megbetegedések száma az országban.
A járvány terjedésének megfékezésében továbbra is élen járnak a közép-európai államok, amelyek közül Magyarország (134,6 fő) és Szlovákia (102,6 fő) teljesít a legjobban a százezer lakosra vetített regisztrált fertőzöttek számát tekintve. A legkevesebb fertőzöttet eddig Lettországban regisztrálták, ahol százezer lakosra 77,4 megbetegedés jut.
A koronavírus-járvány elleni védekezés sikerességét leginkább a regisztrált fertőzöttek száma érzékelteti. Látszik tehát, hogy a nyugat-európai államok járványkezelési stratégiája sem a koronavírus első hulláma során, sem pedig a járvány második hullámának elején nem bizonyult hatékonynak. A túlságosan későn, sok esetben nem megfelelően alkalmazott korlátozó intézkedések amellett, hogy egyre nagyobb társadalmi elégedetlenséget váltanak ki az említett országokban, nem képesek érdemben csökkenteni a koronavírus terjedését.
Gazdasági visszaesés az egész Európai Unióban
Az egészségügyi válság mellett a koronavírus-járvány komoly, 2008 óta nem látott gazdasági válságot is eredményezett az Európai Unió tagállamaiban. Az Eurostat által publikált adatok szerint az Európai Unió éves bruttó hazai összterméke (GDP) körülbelül 12 százalékkal csökkent 2020 második negyedévében az előző negyedévhez képest, míg az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva ez az érték 14,7 százalékos visszaesést mutat. A helyzet súlyosságát jól tükrözi, hogy az Eurostat-adatgyűjtés 1995-ös kezdete óta nem volt példa ekkora visszaesésre az EU-ban. A legtöbb tagállam időközben ugyan több gazdaságélénkítő csomagot is bejelentett, azok nem tudták érdemben mérsékelni a járvány okozta gazdasági recessziót.
A tagországok közül a legnagyobb gazdasági visszaesést Spanyolország könyvelhette el, ahol 2020 második negyedévében 22,1 százalékkal csökkent az ország gazdasági teljesítménye az előző év ezen időszakához képest. Komoly visszaesést okozott a járvány továbbá Franciaországban (-19%), Belgiumban (-14,5%) és Olaszországban (-17,3%) is, ahol szintén jelentős visszaesést okozott a járvány okán kialakult gazdasági válság.
A Visegrádi Együttműködés országai közül a legkisebb gazdasági visszaesést Lengyelország (-7,9%) könyvelhette el, ugyanakkor elmondható, hogy a V4-ek országai közül mindenhol sikerült a csökkenést az uniós átlag alatt tartani.
A recesszió az országokban leginkább a turizmust és a szolgáltatóipart érintette, amelynek köszönhetően az Európai Unió tagállamaiban az előző év azonos időszakához képest összesen 2,7 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak aránya. Luxemburgban például már több mint tízezer ideiglenes munkanélküli kérelmet hagytak jóvá az elmúlt hetekben, de Franciaországban és Spanyolországban is nagymértékben nőtt a munkanélküliség a járvány miatt.
A gazdasági károk enyhítésére az Európai Unió az elmúlt hónapokban több tervet is kidolgozott, azonban ezek megvalósítása rendre elmaradt a nehézkes bürokráciának köszönhetően. A legutóbbi megállapodás során az EU vezetői egy korábban már bejelentett, 750 milliárd eurós helyreállítási csomag szerkezetéről döntöttek, amelyet a tagállamok nevében, nemzetközi pénzintézetektől felvett hitelekből finanszíroz majd az Európai Bizottság. A megállapodás értelmében, a 750 milliárd eurós csomagból összesen 390 milliárd euró áll majd vissza nem térítendő támogatásként a tagállamok rendelkezésére, míg további 360 milliárd eurót kedvezményes kamatozású hitelek formájában igényelhetnek majd az országok. Az összeget az államok a gazdaságok fellendítésére használhatják majd fel.
Fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy az állam és kormányfők által elfogadott mentőcsomag egyelőre nem áll a tagállamok rendelkezésére, annak életbe lépéséhez szükséges az Európai Parlament jóváhagyása is, ami leghamarabb október folyamán esedékes. Mindez ugyanakkor komolyan hozzájárulhat a tagországok gazdasági teljesítményének további romlásához, ami jelentősen meghosszabbíthatja a válságból történő kilábalást. Mindennek különösen a rosszul teljesítő, nyugat-európai országok esetében van nagy jelentősége, akiknek hatalmas segítséget jelentene az uniós mentőcsomag.
Továbbra is előnyben vannak tehát a V4-ek tagállamai, amelyek már eddig is egy fegyelmezett gazdaságpolitikát folytatva, saját forrásból igyekeztek mérsékelni a járvány okozta gazdasági károkat.
Továbbra is jól teljesítenek a V4-ek
Amennyiben megvizsgáljuk a Visegrádi Együttműködés tagállamait, láthatjuk, hogy bár a koronavírus-járvány Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia esetében is komoly erőpróba elé állította az országokat az elmúlt hónapokban, a szoros együttműködésnek, valamint az időben meghozott korlátozó intézkedéseknek köszönhetően, azok továbbra is kordában tudták tartani a járvány terjedését.
Míg az Európai Unió összlakosságát tekintve a százezer lakosra jutó megbetegedések száma 500,7 fő, addig a V4-ek tagállamai közül, a lakosságarányosan legtöbb fertőzöttet nyilvántartott Csehországban ez a szám 338,2 fő. Még jobb a helyzet Lengyelországban, ahol mindössze 193,6 koronavírusos eset jut százezer lakosra, a legkevesebb fertőzöttet pedig Magyarországon (134,6 fő) és Szlovákiában (102,6 fő) regisztrálták, ahol ez a szám arányait tekintve az uniós átlag negyedét sem éri el.
Az aktív esetek, valamint az elhunytak számát tekintve szintén nagyon jól teljesítenek a V4-ek tagországai. Míg a százezer lakosra jutó aktív fertőzöttek száma 244,9 fő az EU-ban, addig a lakosságarányosan legtöbb aktív fertőzöttet számláló Csehországban ez a szám mindössze 134,9 fő. Hasonlóak az arányok az elhunytak számát tekintve is, hiszen míg az Európai Unióban eddig százezer lakosra vetítve 31,8 fő hunyt el a vírus következtében, addig ez a szám a V4 tagországok esetében az EU-s átlag közel ötöde. A legkevesebb aktív fertőzött Lengyelországban (29,5 fő) található, míg a legkevesebben Szlovákiában vesztették életüket a betegségben, ahol százezer lakosra vetítve az egy főt sem éri el az elhunytak száma.
A Visegrádi Együttműködés tagjai kifejezetten jól teljesítenek a koronavírus elleni küzdelemben. Az időben meghozott politikai intézkedéseknek köszönhetően az említett államok sikeresen tartják kordában a járványt, amivel jelentősen csökkentették a vírus által okozott károkat.
A tagállamok gazdasági adatait vizsgálva szintén megállapíthatjuk, hogy az időben meghozott intézkedéseknek és jól átgondolt gazdaságélénkítő csomagoknak köszönhetően V4-ek tagországok gazdasági teljesítményének visszaesését is sikerült az EU átlag alatt tartani. Az országok a járvány második hullámára is gyorsan reagáltak. Csehországban a szigorítások mellett rendkívüli nyugdíjkiegészítésről döntött a jobboldali kormány, Magyarország pedig a vírus behurcolásának megakadályozása érdekében, szeptembertől szigorította az országba történő belépés szabályait, valamint a kormány egy új gazdaságélénkítő terven is dolgozik, amelynek bejelentése a következő hetekben várható.
Emellett az országok közti szoros együttműködés továbbra is megmaradt, amelynek részeként a tagállamok vezetői folyamatosan egyeztetnek további szigorító intézkedések esetleges bevezetéséről. Amellett tehát, hogy a V4-ek országai egyenként is jól szerepelnek a koronavírus elleni küzdelemben, továbbra is egységesen, egymást segítve igyekeznek a lehető leghamarabb leküzdeni a járvány okozta egészségügyi és gazdasági válságot, aminek köszönhetően éllovasnak számítanak a koronavírus elleni küzdelemben az EU tagországok között.
