A nemzetközi balliberális körök várakozásaival ellentétben Magyarország álláspontja egyáltalán nem puhult a Szájer-ügy hatására, Orbán Viktor továbbra is elfogadhatatlannak tartja az uniós források hozzákötését politikai feltételekhez – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a német soros elnökség igyekszik megosztani a magyar-lengyel együttműködést, ezért külön javaslatot tettek a lengyeleknek. Szintén a megosztási kísérlet része szerinte Jaroszlaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes tegnapi nyilatkozatának felnagyítása is, amelyben a lengyel vétó feladásának lehetőségéről beszélt. Kiemelte: Jaroszlaw Gowin nem a Jaroszlaw Kaczynski vezette PiS tagja, hanem egy kisebb koalíciós párt elnöke, ráadásul ő már korábban is ellenezte a vétót. A lengyel és magyar miniszterelnök megállapodása világos: csak akkor írják alá az uniós megállapodást, ha az mindkét országnak elfogadható, így Brüsszelnek engednie kell, jogi garanciákat kell nyújtania – szögezte le Deák Dániel. A brüsszeli törekvések kapcsán a vezető elemző hangsúlyozta, egyre látványosabb, hogy az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmussal akarják rábírni a magyarokat és a lengyeleket a bevándorláspolitikájuk feladására.
Felgyorsultak a folyamatok Brüsszelben, hiszen ahhoz, hogy a jövő csütörtökön kezdődő uniós csúcson elfogadják a következő hét éves uniós költségvetést, illetve az úgynevezett helyreállítási alapot, nagyköveti szinten legkésőbb jövő hétfőn tető alá kéne hozni egy olyan megállapodást, ami mind a 27 tagállam számára elfogadható – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint éppen ezért igyekeznek megosztani a magyarokat és a lengyeleket, hiszen abban reménykednek, ha valamelyikükkel sikerül megállapodni, akkor majd a másik is feladja a vétót.
Ennek fényében nem véletlen, hogy a német soros elnökség a tegnapi napon csak a lengyeleknek tett ajánlatot, amelynek kapcsán Jaroszlaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes a lengyel vétó esetleges feladásáról beszélt. Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy Jaroszlaw Gowin nem a Jaroszlaw Kaczynski vezette PiS tagja, hanem egy kisebb koalíciós párt elnöke, ráadásul ő már korábban is ellenezte a vétót. A lengyel és magyar miniszterelnök megállapodása világos: csak akkor írják alá az uniós megállapodást, ha az mindkét országnak elfogadható – szögezte le Deák Dániel. Így szerinte a tegnapi lengyel nyilatkozat nem teljesen mérvadó, továbbra sem dőlt el semmi Brüsszelben.
Orbán Viktor reggeli rádióinterjúja kapcsán kiemelte, a magyar álláspont egyáltalán nem gyengült a nemzetközi balliberális körök várakozásai ellenére sem, a Szájer-ügy nem változtatott a magyar állásponton.
Deák Dániel elmondta, ezt jelzi, hogy a magyar kormányfő továbbra is elutasítja az uniós források politikai feltételekhez kötését, ezzel kapcsolatos jogi garanciák nélkül nem hajlandó elfogadni a megállapodást.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője beszélt arról is, hogy egyre több olyan hír érkezik, melyek szerint Brüsszelben már kerülőutakon gondolkoznak arra az esetre, ha a magyar-lengyel szövetség nem hagy fel az egész költségvetési csomag blokkolásával. A brüsszeli források szerint több lehetőség is van a magyar és a lengyel vétó megkerülésére és a járványügyi alap megmentésére, de ugyanakkor azt is elismerik, hogy ezek közül egyik sem ideális.
Az elemző példaként említette, hogy egy kormányközi alapon létrehozandó pénzügyi eszköz nem csak időigényes lenne, de a projektben résztvevő országok államadósságát is jelentősen növelné, amit a júliusban kötött megállapodás végrehajtásával sikerülne elkerülni.
Emiatt Deák Dániel szerint ugyan kommunikációs szinten jól hangzik a magyarok és lengyelek megkerülése, de annak kivitelezése szinte lehetetlen, ráadásul, ha azt uniós keretek között akarnák megvalósítani – ahogyan azt Orbán Viktor is mondta – jogilag sem lenne kivitelezhető.
Emiatt Magyarország és Lengyelország beleegyezése nélkül várhatóan nem lesz megállapodás, így a német soros elnökségnek és Brüsszelnek engednie kell ezekben a kérdésekben – mondta Deák Dániel. Hozzátette, a jövő évben távozásra készülő Angela Merkelnek érdekében áll a kompromisszum, hiszen a saját politikai örökségét építi.
Vélhetően emiatt az utolsó napokban egy olyan javaslatot tesznek majd le az asztalra, amely alapján jogi biztosítékot kap a magyar és lengyel fél arra, hogy nem fognak politikusok dönteni politikai motivációk alapján jogállamisági kérdésekben.
A vezető elemző beszélt arról is, december 10-én lesz az uniós csúcs, amelyen a tagállami vezetők személyesen vesznek majd részt, itt várhatóan hosszan tartó tárgyalások lesznek és elképzelhető, hogy végül megszületik valamilyen megállapodás. Ugyanakkor lehetséges forgatókönyv szerinte az is, hogy nem születik kompromisszum ekkor és csak januárban, a portugál elnökség alatt lesz megoldás. Ez nem feltétlen rossz Magyarország számára az elemző szerint, hiszen a portugálok nagyon érdekeltek abban, hogy mihamarabb megkapják a segélyalap forrásait, így ők könnyebben engednek a jogállamisági mechanizmus kérdésében.
Deák Dániel beszélt arról is, az Európai Bizottság november 24-én mutatta be a migránsok integrációjáról szóló új cselekvési tervét. A téma felelősei, Margaritísz Szkínász az európai életforma előmozdításáért, illetve Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztosok egyebek közt a migránsok politikai jogainak bővítéséről beszéltek, a terveik szerint több millió migránsnak adnának állampolgárságot – emlékeztetett.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője ezzel kapcsolatosan elmondta, már a látszatra sem ügyelnek Brüsszelben, teljesen egyértelmű, hogy azért akarnak minősített többségű nyomásgyakorlási eszközöket bevezetni, hogy azzal rá tudják kényszeríteni Magyarország és Lengyelországot a bevándorláspolitikájuk feladására és a brüsszeli migrációs törekvések elfogadására.
