Megállapodás Hegyi-Karabahban, ukrán–magyar konfliktus, tüntetések szerte a térségben – a novemberi Eurázsiai Figyelő alább olvasható.

A novemberi hónap jórészt az azt megelőző időszak eseményeinek utóhatásairól szólt. Több mint egy hónapig tartó véres harcokat követően tűzszüneti megállapodás született Hegyi-Karabahban, ami miatt Jerevánban a kormány lemondását követelik. Grúziában az október végi választásokat követően politikai válság bontatkozott ki, a Nyugat-barát Sandu győzelme pedig könnyen Moldovában is megbéníthatja a kormányzat működését. Alkotmányos válság volt Ukrajnában is, magyar szempontból azonban fontosabb, hogy sajnos a kárpátaljai magyarokra nehezedő nyomás is növekedett.

AZERBAJDZSÁN

Megállapodás Hegyi-Karabahban. Miután az azerbajdzsáni csapatok elfoglalták a Hegyi-Karabah területén fekvő Şuşa városát, Örményország és Azerbajdzsán képviselői Moszkvában megállapodtak a szakadár köztársaságot érintő tűzszünetről. A megállapodás értelmében Azerbajdzsán jelentős területek felett szerzi vissza az ellenőrzést, a tűzszünet betartását pedig orosz békefenntartó kontingens fogja ellenőrizni. A karabahi háborúban végbement fordulatról ide kattintva olvashatnak bővebben.

BELARUSZ

Beindult az atomerőmű, tovább folynak a tüntetések. November elején megkezdte működését a Belarusz Atomerőmű, amelyet orosz közreműködéssel építettek a litván határ közelében fekvő Asztravec városában. Az országban eközben tovább folytak az Aljakszandr Lukasenka elnök elleni tüntetések, ezek azonban továbbra sem kerültek közelebb céljuk eléréséhez. Lukasenka a reformokkal kapcsolatos kezdeményező szerepet is igyekszik a saját kezébe venni, a hatalmi jogköröknek a jelenlegi alkotmány keretei között történő újraosztását és az elnök szerepének csökkentését ígérve. Időközben az Európai Unió újabb szankciókat vetett ki a belarusz vezetők ellen, amelyek immár magát Lukasenkát és közvetlen környezetét is érintik.

GRÚZIA

Az ellenzék kitart a bojkott mellett. Egyik ellenzéki párt sem hajlandó részt venni a grúz parlament munkájában, mivel állításuk szerint a kormányzó Grúz Álom párt elcsalta az október 31-én megrendezésre kerülő választásokat. Így az ellenzéki jelöltek már az egyéni választókerületekben rendezett szavazások második fordulójában sem vettek részt, és kérelmezték listáik regisztrációjának visszavonását is. Azonban az ellenzék előzetes reményeivel ellentétben az ország nyugati partnerei elismerték a választások legitimitását, és a parlamenten belüli munkára szólították fel az ellenzék pártjait.

MOLDOVA

Nyugat-barát jelölt nyert az elnökválasztáson. A Nyugat-barátnak tekintett, az EU-hoz és a Romániához való közeledést támogató Maia Sandu nyerte a moldovai elnökválasztás második fordulóját a regnáló, az oroszokhoz közelinek tartott Igor Dodonnal szemben. Azonban a Dodont támogató szocialista párt és szövetségeseik többséget alkotnak a parlamentben, amelynek jogkörei is szélesebbek az elnökénél, így az országban hosszan tartó politikai kötelhúzás várható Sandu és Dodon hívei között, amelynek tétje a várhatóan a jövő évben megrendezésre kerülő parlamenti választásokon való jó eredmény lehet.

OROSZORSZÁG

Növekvő államadósság. Oroszország az idei évben a korábbiakhoz képest jelentősen növelheti államadósságának mértékét, az azonban így sem haladja meg majd a GDP 20 százalékát. November közepén az orosz pénzügyminisztérium rekordösszegű euró alapú kötvényt dobott piacra, és bár az elkövetkező években is az államadósság további növekedésével számolnak, előrejelzéseik szerint ez a növekedés nem ölt majd veszélyes mértékeket. A koronavírus járvány által okozott gazdasági károk enyhítése érdekében hozott intézkedések növelték a költségvetés hiányát, ezt azonban az orosz kormányzat nem csupán külső és belső hitelfelvétellel, de az ásványi kincsek kitermelésében érintett ágazatok adóterheinek növelésével is igyekszik fedezni.

ÖRMÉNYORSZÁG

Tüntetések a karabahi megállapodás miatt. A november 10-én Örményország és Azerbajdzsán között létrejött fegyverszüneti megállapodás óriási elégedetlenséget okozott Örményországban, ahol az ellenzéki pártok Nikol Pasinján lemondását követelik. A tüntetések során megverték a parlament házelnökét, feldúltak több kormányzati épületet és a miniszterelnök rezidenciáját is, egyes hírek szerint pedig Soros György helyi alapítványának jereváni irodáját is kifosztották, Pasinján és a Soros-hálózatok közötti közeli kapcsolat miatt. Pasinján a tüntetések ellenére sem készül lemondani, mivel a Hegyi-Karabah szakadár köztársaság súlyos területvesztésével járó megállapodás szerinte katonai szempontok miatt elkerülhetetlen volt.

UKRAJNA

Alkotmányos válság. Az október végén kezdődött alkotmányos válság novemberben is folytatódott Ukrajnában. A válság oka az ukrán alkotmánybíróság által hozott döntés volt, amely a Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség (NAZK) jogköreinek jelentős részét érvénytelenítette. Az alkotmánybírói döntés ellen a nyugati államok és az általuk támogatott korrupcióellenes szervezetek aktivistái, valamint politikai szövetségeseik is tiltakoztak, Volodimir Zelenszkij elnök pedig egyenesen az alkotmánybíróság feloszlatását javasló tervezetet nyújtott be. A döntés támogatói szerint azonban a NAZK jogköreinek csökkentése egyben az Ukrajna politikai életére gyakorolt nyugati befolyás csökkentését is jelenti. November folyamán patthelyzet alakult ki a kérdésben, végül december elején egy új törvénnyel helyreállították a NAZK jogköreinek egy részét, azonban kétséges, hogy ez a kérdés végleges rendezését jelentené.

Kiéleződő ukrán–magyar konfliktus. November végén nem látott mértékben növekedett a kárpátaljai magyar közösség helyzete körüli feszültség. November 30-án ugyanis Ukrajna Biztonsági Szolgálatának (SZBU) emberei házkutatást tartottak több kárpátaljai magyar intézménynél, valamint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőjének, Brenzovics Lászlónak az otthonában, szeparatista törekvésekre gyanakodva. Ugyanekkor előkerült egy videófelvétel, amelyen a kárpátaljai Szürte kistérségének önkormányzati képviselői láthatóak, amint az ülés végeztével a magyar himnuszt éneklik. A felvételből médiabotrány lett, ukrán kormánypárti politikusok az SZBU-tól „hazaárulás” címén történő vizsgálatot követeltek, aminek az ukrán titkosszolgálat eleget is tett, eljárást indítva a himnuszt éneklő képviselők ellen. A szomszédos országok némelyikében tapasztalható fokozódó magyarellenességről bővebb elemzésünkben olvashatnak.