A baloldali pártok a koronavírus magyarországi megjelenése óta támadják a járvány elleni védekezést, ezúttal a koronavírus elleni védőoltás kapcsán terjesztenek álhíreket. A számok szerint ugyanakkor ellenzék állításaival szemben Magyarország sikeres oltási programmal rendelkezik: uniós összehasonlításban hazánk a leggyorsabban oltó tagállamok között foglal helyet. Olyan gazdag országokat előzünk meg, mint például Ausztria, Luxemburg, Hollandia, Franciaország vagy Belgium. Több nyugati országban is komoly gond van az oltási programmal, Belgiumban például új oltási tervet is ki kellett dolgoznia a kormánynak, miután a vakcinák megérkezését követő héten csupán pár száz embert tudtak beoltani. A számok azt mutatják, ha az EU sikeresebb beszerzési politikát folytatott volna, akkor már lényegesen szélesebb társadalmi csoport élvezhetne védettséget a koronavírussal szemben. Brüsszel elhibázott vakcinabeszerzése miatt egyre többen fejezik ki elégedetlenségüket Európában.
A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a magyar oltási program eredményeit vizsgálja európai összehasonlításban annak apropóján, hogy az ellenzéki pártok szerint az oltási terv hiányában lassan oltják be az embereket Magyarországon.
Az ellenzék tovább támadja a védekezést, ismét álhíreket terjeszt
Miután tavaly márciusban Magyarországon is megjelent a koronavírus, sokan azt remélték, hogy a pártok háttérbe tolják az aktuálpolitikai csatározásokat és a járvány elleni küzdelem jegyében a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozzák majd.
Ez történt többek között a pártpolitikai megosztottság mellett etnikai törésvonalakkal is rendelkező Belgiumban, Spanyolországban vagy Romániában is, mindhárom országban a vírus megjelenését követően a járvány elleni védekezés érdekében egy ideig háttérbe tolták a politikai ellenfelek az aktuálpolitikai szempontjaikat.
Magyarország ugyanakkor nem ezen országok közé tartozott, sőt: a baloldali politikusok még a korábbinál is intenzívebb támadássorozatba kezdtek, több ellenzéki véleményformáló pedig arról beszélt, hogy a járvány okozta egészségügyi és gazdasági válság negatív hatásait kihasználva az ellenzék meg tudja majd buktatni a kormányt.
Miután az ellenzék politikai hasznot remélt a járvány elleni védekezés támadásából, olyan nagy erejű nemzetközi sajtóhadjáratot indított Magyarországgal szemben, amire még korábban sosem volt példa, a koronavírus-járvány első hulláma alatt még vitanapot is rendeztek Magyarországról az Európai Parlamentben.
Az előzmények fényében nem meglepő, hogy a koronavírus elleni védőoltás kapcsán is hasonló taktikát választanak az ellenzéki pártok.
Tavaly ősszel bizonyos vakcinákkal szemben folytattak negatív kampányt, majd miután december végén megérkezett az első szállítmány Magyarországra, azt állították, hogy nincsen oltási terv, a vakcinák beadása pedig rendkívül lassan zajlik. Ugyanezt a kommunikációt folytatták januárban is: Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció frakciószóvivője január 3-án például arról beszélt, hogy szerinte „Európa legtöbb országában már elindult a tömeges oltás, Magyarországon szokás szerint továbbra sem történik semmi.” Hasonló véleményt fogalmazott meg Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, illetve számos baloldali politikus, akik egybehangzóan azt állítják, hogy nincsen oltási terve Magyarországnak.
Ahogy a védekezés eddigi szakaszaiban, úgy most sem riadnak vissza a baloldali politikusok az álhírterjesztéstől.
Szabó Tímea például egy televízióműsorban másfél percen belül négy álhírt is terjesztett az oltásokkal kapcsolatosan. A Párbeszéd országgyűlési képviselője egyebek mellett a rendelkezésre álló vakcinák számáról mondott hamis adatokat, illetve miközben már több mint 70 ezer ember kapott oltást, azt állította, hogy csupán „5-10-20 ezer” embert oltottak be. Szabó Tímea arról is beszélt, hogy szerinte a kormány célja a veszélyhelyzet meghosszabbítása, hiszen így nem tudnak az ellenzékiek tüntetéseket szervezni.
A számok igazolják a magyar oltási program sikerességét
Az ellenzéki pártok állításaival ellentétben – a tényadatok szerint – rendkívül sikeres a magyar oltási program, a lakosságszám arányában a vakcináció tekintetében előkelő helyen áll hazánk az unión belül.
A január 14-én reggel rendelkezésre álló adatok alapján Magyarország a tíz leggyorsabban oltó tagállam között foglal helyet az Európai Unióban, arányaiban ugyanannyi embert oltottak be nálunk, mint Németországban.
A leggyorsabb oltási programot Dánia folytatja, ott 100 emberből már több mint 2 embert beoltottak. Ugyancsak jól áll Olaszország, ahol naponta átlagosan 73 ezer embert oltanak be a védőoltásokkal.
A közép-európai térségben Magyarország mellett Szlovénia, Horvátország és Lengyelország rendelkezik gyors oltási programmal, míg Szlovákia és Csehország az uniós átlag alatt helyezkedik el. Ugyancsak az uniós átlag alatt találhatóak olyan fejlett országok, mint például Ausztria, Finnország, Luxemburg, Franciaország, Hollandia vagy Belgium.
Belgiumban komoly problémák akadtak az oltási programmal kapcsolatban, emiatt a múlt héten új tervet kellett kidolgoznia a kormánynak.
Erre azért volt szükség, mert miközben az unió legtöbb országához hasonlóan Belgiumban is december végén kezdődött az oltási program, az első héten csupán néhány száz embert oltottak be. Hasonlóan lassan indult az oltási program Franciaországban is, ahol még az egészségügyi miniszter lemondása is felmerült emiatt.
Elhibázott az EU vakcinabeszerzése
A számok azt mutatják, hogy Magyarország a rendelkezésre álló vakcinákat gyorsan beadja az állampolgároknak, ha pedig az EU sikeresebb beszerzési politikát folytatott volna, akkor már lényegesen szélesebb társadalmi csoport élvezhetne védettséget a koronavírussal szemben.
Az EU sikertelen vakcinabeszerzése miatt több tagállam mellett Németországban is komoly felháborodás van. Tiemo Wölken szociáldemokrata európai parlamenti képviselő szerint például az Európai Uniónak sokkal korábban kellett volna további adagokat rendelnie a BioNTech és a Pfizer cégek oltóanyagából. Markus Söder bajor miniszterelnök a Süddeutsche Zeitungnak pedig arról beszélt: fel kell gyorsítani a koronavírus elleni oltóanyag gyártását, és ezért arra buzdítja a német gyógyszergyártó cégeket, hogy alakítsanak ki országos szövetséget. Söder szerint nehéz lesz elmagyarázni, hogy bár Németországban egy nagyon jó vakcinát gyártottak, ennek ellenére az EU miatt máshol mégis gyorsabban oltanak.
A brit The Spectator nevű hetilap pedig azt írta, hogy „noha a brexitet követően Brüsszel épp a vakcinabeszerzéssel szerezhette volna vissza a polgárok bizalmát, szemlátomást csúfosan megbukott.”
Ez a kritika teljesen jogos a britek részéről, hiszen az adatok szerint az Európai Unió lényegesen lassabban szerezte be az oltóanyagokat, mint az uniót elhagyó Nagy-Britannia. Így míg a szigetországban 100 emberből már nagyjából 5 embert beoltottak, az uniós átlag még az egyet sem éri el.
Szintén komoly arcvesztés a brüsszeli bürokrácia számára, hogy Nagy-Britannia mellett olyan közel-keleti országok is jelentősen megelőzik az EU-t, mint Bahrein vagy az Egyesült Arab Emírségek.
Ugyancsak sikeresebb vakcinabeszerzést folytatott a szintén EU-n kívüli Izland, de az Amerikai Egyesült Államokban is gyorsabban halad a lakosság beoltása. Világszinten Izrael vezet, ahol már a lakosság negyede megkapta a koronavírus elleni védőoltást.
Ursula von der Leyen múlt héten reagált is a kritikákra és bejelentette, hogy az Európai Bizottság megduplázza a Pfizer–BioNTech cégektől rendelt oltóanyag mennyiségét, így az EU-ban hatszázmillió dózis áll majd rendelkezésre csak az amerikai–német gyártótól. A bizottsági elnök a beszerzés lassúságát ért kritikákat azonban elutasította, valamint óva intette a tagállamokat attól, hogy külön úton tárgyaljanak a biotechnológiai cégekkel. Mindezek fényében továbbra is arra kell számítani, hogy míg a világ más fejlett országai gyorsan tudják beoltani az állampolgáriakat, az Európai Unió tagállamai a brüsszeli hibák miatt lassabban lesz majd túl a komoly gazdasági károkat okozó koronavírus-járványon.
Ez ugyanakkor újabb példa arra, hogy az uniós bürokrácia nem működőképes, ahogyan magára a koronavírusra is lassan reagált, úgy az oltások megszervezése is túlságosan nehéz feladatnak bizonyult az uniós intézmények számára.
