Oltási kampány Oroszországban, politikai válság Moldovában és Grúziában – az Eurázsiai Figyelő a 2020-as év utolsó hónapjának eseményeiről alább olvasható.

December elején megkezdődött a koronavírus elleni tömeges oltások időszaka Oroszországban, a Szputnyik V névre hallgató orosz vakcina pedig Belaruszba és Argentínába is megérkezett év végén. Ukrajnának ezzel szemben még várnia kell a védőoltásra – az országnak csupán a még nem regisztrált kínai vakcinára sikerült leszerződnie. Aktivizálódni látszik az eurázsiai integráció, decemberben Üzbegisztán és Kuba is megfigyelő státuszt kapott a szervezetben. Moldovában az elnökválasztásokat követően politikai válság van kibontakozóban az új elnök és a régi parlament szembenállása okán, Grúziában pedig az ellenzék parlamenti bojkottja vezethet krízishez.

BELARUSZ

Orosz vakcinával oltanak Belaruszban. December végén megérkezett Belaruszba az első nagyobb szállítmány az orosz Szputnyik V nevű koronavírus elleni vakcinából, így megkezdődhetett a lakosság beoltása. Aljakszandr Lukasenka elnök ugyanakkor, miközben hangsúlyozta, megbízik az orosz vakcinában, hiszen annak tesztelésében Putyin családtagjai is részt vettek, és már orosz oligarchák is beadatták maguknak, szkepticizmusának is hangot adott, és nem tervezi beoltatni magát. Az országban összesen 1,2 millió embernek tervezik beadni az oltóanyagot, amennyiben azonban ennél nagyobb lenne az érdeklődés a vakcina iránt, ezt a számot kétmillióra is emelhetik, mondta az elnök.

GRÚZIA

Továbbra is bojkottál az ellenzék. Továbbra sem hajlandó részt venni a parlament munkájában a grúz ellenzék, sőt, a pártok jelentős része már a választási eredményeit is megsemmisíttette a választási bizottsággal, miután az október végén lezajlott választásokon elkövetett csalásokkal vádolják a győztes, kormányzó Grúz Álom pártot. A kormánypárt képviselői, akik parlamenti többséget alkotnak, így is megkezdték tevékenységüket, és december 24-én felállt az új kormány, amelyet továbbra is Georgi Gaharia eddigi miniszterelnök vezet majd. Ugyanakkor egyes ellenzéki pártok folytatják a tárgyalásokat a kormánypárttal a parlament munkájában való esetleges részvételükről.

MOLDOVA

Politikai válság van kibontakozóban. Miután november közepén az oroszbarátnak tartott, szocialista párti Igor Dodon helyett Maia Sandu-t választották Moldova elnökévé, az újonnan megválasztott elnök és a még Dodont támogató parlamenti többség között olyan konfliktus látszik kirajzolódni, amely akár a 2019-es alkotmányos válsághoz hasonlóan megbéníthatja az ország működését. December elején a parlament megvonta az elnöktől a titkosszolgálatok vezetőjének kinevezési jogát, újra engedélyezte az orosz televízió- és rádiócsatornák sugárzását, valamint visszaállította az orosz nyelv korábbi státuszát, amelynek értelmében a moldovai állami szervek kérés esetén kötelesek oroszul is válaszolni a hozzájuk forduló személyeknek. Sandu az alkotmánybírósághoz fordult jogköreinek csökkentése miatt, amely fel is függesztette az új törvény hatályba léptetését. Sandu a kormány lemondását és új választások kiírását követelte – utóbbiban a parlamenti többséget alkotó erők is egyetértenek, a választásokat azonban a koronavírus-válság enyhülése utánra halasztanák. Sandu támogatói azonban tiltakozóakciókba kezdtek, december 23-án Ion Chicu kormányfő pedig lemondott, ezzel elhárítva az akadályt az új választások kiírása elől.

OROSZORSZÁG

Megkezdődött a tömeges oltás. December 5-én kezdetét vette Oroszországban a koronavírus elleni oltási kampány. Az oltást azok a 18 és 60 év közötti, komoly egészségügyi problémákkal nem rendelkező személyek kaphatták meg első körben, akik az egészségügy, oktatás vagy szociális szféra területén dolgoznak, de már december folyamán tovább bővítették a jelentkezők körét, egyes sajtóhírek szerint pedig gyakorlatilag bárki jelentkezhet a védőoltásra. A tömeges oltás során a nyár folyamán regisztrált Szputnyik V nevű vakcinát használják. December végén ezzel az oltóanyaggal kezdték meg a lakosság beoltását Belaruszban és Argentínában is.

Folytatódtak az Északi Áramlat 2 munkálatai. Az amerikai szankciók miatti közel egy éves szünet után folytatódtak a Balti-tenger mélyén az Északi Áramlat 2 földgázvezeték építési munkálatai, és a németországi szakaszon be is fejeződtek. Az Oroszországot Németországgal összekötő vezeték ellen azonban a nem rég elfogadott 2021-es amerikai védelmi költségvetés újabb szankciókat helyez kilátásba, amelyek ismételten akadályt gördíthetnek a projekt befejezése elé, hiszen már nem csupán az építkezésben részt vevő hajókat szolgáltató cégekre, de azok biztosítóira, valamint a projekt minőségellenőrzésében részt vevő vállalatokra is kiterjednek majd – ezek amerikai érdekeltségeit befagyasztják, és megtiltják az amerikai polgárok és cégek számára, hogy bármilyen kapcsolatot tartsanak fent ezekkel.

UKRAJNA

Elhunyt a harkivi polgármester. Elhunyt Hennagyij Kernesz, Ukrajna második legnagyobb városának, Harkivnak a polgármestere. Kernesz a berlini Charité klinikán a koronavírus-betegsége hosszan tartó következményeibe halt bele, betegsége súlyosságához azonban jelentősen hozzájárult, hogy 2014-ben egy ellene irányuló merénylet során többek között a tüdejét is lövés érte, és azóta kerekesszékbe kényszerült. Kerneszt október végén magabiztos eredménnyel választották a város polgármesterévé, távolléte és az állapotával kapcsolatos találgatások azonban már akkor is nyugtalanságra adtak okot. A népszerű és az ország egyik legeffektívebb polgármesterének tartott Kernesz halála után Harkivban kiélezett politikai küzdelem várható a megüresedett pozícióért

Kínai vakcinára szerződött Ukrajna. December végén Ukrajna 1,9 millió kínai koronavírus elleni oltóanyag beszerzésére szerződött, amelyek várhatóan kora tavasszal érkeznek az országba, hiszen a vakcina tesztelése a szerződés aláírásakor még zajlott. A Sinovac Biotech CoronaVac nevű oltóanyagát a Lekhim nevű ukrán gyógyszervállalaton keresztül szerzi majd be az ország, amely azt 504 hrivnyás, azaz hozzávetőlegesen hatezer forintos áron fogja értékesíteni Ukrajnában. Január elején bejelentették, hogy az eredeti rendelést 5 millió adagra bővítették. Ezen a szállítmányon kívül az orosz vakcinákat politikai okokból elutasító ország jelenleg csak a WHO oltási segélyprogramján keresztül nyújtott vakcinák beszerzésére számít. Ugyanakkor újév környékén sajtóhírek szerint megkezdődött egyes „VIP-pácienesek” beoltása, magasrangú hivatalnokok, politikusok és vállalkozók az egyik kijevi magánklinikán állítólag 1000–3000 euró körüli összegért juthattak hozzá a Pfizer és BioNTech által fejlesztett, az Európai Unióban is használt vakcinához, amely ismeretlen módon került az országba.

ÜZBEGISZTÁN

Közeledés az eurázsiai integrációhoz. December 11-én az Eurázsiai Gazdasági Unió megfigyelő tagjává vált. A posztszovjet térség integrációs projektjeitől eddig távolságot tartó és az Egyesült Államokkal is jó viszonyt ápoló közép-ázsiai ország közeledése Savkat Mirzijojev elnök vezetésével az utóbbi években kezdődött, az eurázsiai szövetséghez való esetleges teljeskörű csatlakozása pedig új lendületet adhat az utóbbi években némileg megtorpanó közösségnek. Az Eurázsiai Gazdasági Uniónak öt rendes tagja van, Oroszország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán és Örményország. 2017-ben először Moldova szerzett megfigyelői státuszt a szervezetben, idén Üzbegisztán mellett Kuba is ebben a formában csatlakozott az orosz vezetésű projekthez.