A posztszovjet térség számos országát továbbra is politikai válság sújtja – alább olvasható az Eurázsiai Figyelő márciusi összefoglalója.

Tovább tart a tavaly ősszel kirobbant destabilizációs hullám Grúziában, Moldovában és Örményországban is, míg úgy tűnik, Belaruszban végleg elcsendesedhetnek a tiltakozó akciók. Egyre nő a feszültség mind helyi, mind globális szinten: Oroszország és a nyugati államok viszonya rég nem látott mélyponton van, Kelet-Ukrajnában pedig közvetlenül tapasztalható egy nagyobb háború veszélye.

BELARUSZ

Kudarcba fulladt az újabb tiltakozási hullám kísérlete. Az Aljakszandr Lukasenka rendszere ellen tiltakozó csoportok március 25-én, a belarusz nacionalista ellenzék hagyományos emléknapján szerettek volna új életet lehelni a tiltakozó akciókba, amelyek Lukasenka tavaly nyári újraválasztása óta zajlanak az országban, a kísérlet azonban kudarcba fulladt. A tüntetéseken és különféle akciókon nagyon kevesen vettek részt, a rendőrség szigorú fellépése pedig még a kisebb csoportosulások kialakulását is megakadályozta.

GRÚZIA

Nem sikerült feloldani a patthelyzetet. Bár március végén ismét tárgyalt egymással a kormány és az ellenzék Grúziában Christian Danielsson, az Európai Tanács elnöki megbízottjának közvetítésével, továbbra sem sikerült feloldani a patthelyzetet, ami a parlament munkájának ellenzék általi blokkolásából fakad. Az ellenzék a tavaly októberi választásokon elkövetett csalásokkal vádolja a kormányzó Grúz Álom pártot, emiatt pedig előrehozott választásokat, valamint az ellenzék által politikai foglyoknak tekintett személyek, Nika Melia és Giorgi Rurua elengedését követeli. A kormány azonban mind a választási csalások, mind a szóban forgó eljárások politikai jellegének vádját elutasítja, és a jelenlegi parlament keretein belül kíván kompromisszumra jutni.

MOLDOVA

Tovább tart a politikai válság. A Moldovai Köztársaságban tovább tart a politikai válság, amelynek oka, hogy míg Maia Sandu, a tavaly novemberben megválasztott elnök a parlament feloszlatását akarja elérni, addig az elődje, Igor Dodon által vezetett ellenzék ezt akadályozni igyekszik, és ideiglenes kormány felállítását javasolja a választások előtt. Sandu ignorálja az újonnan létrejött parlamenti többség kormányfőjelöltjeit, és saját, a parlamenti szavazáson borítékolhatóan elbukó személyeket terjeszt elő a miniszterelnöki posztra. Legutóbb Igor Grosu, az elnök pártjának vezetője volt ez a technikai jelölt, akit egy korábbi jelölttel szemben az alkotmánybíróság sem utasított el. A március 25-i szavazást azonban a parlamenti többség bojkottálta, ezzel együtt is nagy az esély rá, hogy az alkotmánybíróság az előrehozott választások kiírása mellett dönt majd.

OROSZORSZÁG

Elhidegülő orosz–nyugati viszony. Egyre feszültebbé válik Oroszország és a nyugati államok kapcsolata, a kölcsönös szankciós politika mellett a felek kommunikációja is egyre durvább hangnemet üt meg. Joe Biden amerikai elnök és Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke is gyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyint, és bár az orosz elnök erre higgadtan reagált, az orosz politikai vezetés számos tagja élesen elítélte Biden kijelentéseit. Az Európai Uniótól, valamint az Egyesült Államoktól való elhidegülés mellett az orosz – kínai kapcsolatok egyre szorosabbá válása figyelhető meg, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kínai kollégájával egyetértésben szólított fel a nyugati szankciós politikával szembeni közös fellépésre, és felmerült, hogy Putyin, valamint Hszi Csin-ping kínai vezető kölcsönösen látogatást tesznek majd egymás országaiban még az idei év során.

ÖRMÉNYORSZÁG

Előrehozott választások jöhetnek. Az elnökkel, valamint az ellenzéki pártok vezetőivel folytatott egyeztetéseit követően Nikol Pasinján örmény miniszterelnök bejelentette, hogy június 20-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak az országban. A választásokra azért van szükség, mert Örményország a tavaly novemberben a karabahi konfliktusban elszenvedett vereség óta mély politikai válságban van, az ellenzék ugyanis Pasinján elhibázott politikáját okolja az Azerbajdzsánnal szembeni kudarcért. Bár a novemberi tüntetések lecsillapodtak, idén újabb lendületet kaptak a tiltakozó akciók, miután a miniszterelnök a hadsereg vezetőivel is konfliktusba került.

UKRAJNA

Elmérgesedett a helyzet Kelet-Ukrajnában. Kiéleződött a helyzet Kelet-Ukrajnában, ahol az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett az ukrán hadsereg és az oroszpárti szeparatisták között vívott harcok áldozatainak száma. Mind az ukránok, mind az oroszok jelentős létszámú haderőt és haditechnikát vontak össze a frontvonal, illetve az orosz–ukrán határ közelében. Bár a németek és a franciák a minszki megállapodások alapján egy újabb „menetrenddel” álltak elő a kelet-ukrajnai konfliktus rendezését illetően, azzal kapcsolatban mind Kijevnek, mind Oroszországnak fenntartásai vannak.

ÜZBEGISZTÁN

Miniszterelnöki látogatás Taskentben. Március 30-án Taskentbe látogatott Orbán Viktor magyar miniszterelnök, ahol stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel. Ezen kívül tíz másik együttműködési dokumentum aláírására is sor került, amelyek a kétoldalú kapcsolatok fejlődését irányozzák elő a kultúra és a gazdaság különböző területein. A két ország közötti áruforgalom értéke 2020-ban meghaladta a 100 millió dollárt, ennek döntő részét a Magyarországról Üzbegisztánba szállított fogyasztási cikkek, fekete fémek és pamutanyagok exportja tette ki.