Gyurcsány Ferenc ésszerűtlenségnek nevezte a kormány adócsökkentéseit, egy DK-közeli közgazdász pedig egyenesen arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltást követően azonnal nagyszabású megszorítást kell végrehajtani. De nem csak a szavak, hanem a tettek szintjén is az adóemelések és megszorítások politikáját képviselik a balliberális politikusok: a 2010 előtti balliberális kormányok számtalan adóemelést hajtottak végre, emellett a most körvonalazódó választási ígéreteikben is több adóemelési terv jelenik meg. Orbán Viktor ezzel szemben már ellenzékben is folyamatosan adócsökkentést követelt, az elmúlt 11 évben pedig jelentősen csökkent a lakosság adóterhelése. Egyebek mellett ennek hatására csökkent a szegénység Magyarországon, nőtt az ország mozgástere, fehéredett és válságállóvá vált a gazdaság.
Az adócsökkentéseknek köszönhetően nőtt a magyar gazdaság mozgástere
Kedden elfogadta az Országgyűlés a jövő évi költségvetést, ami adócsökkentést és pénzvisszatérítést hoz a lakosság számára. Tovább bővíti a kormány a családtámogatási rendszert, folytatja a 13. havi nyugdíj visszaépítését, folytatja az elmúlt években megkezdett adócsökkentést, így például a 25 év alattiak SZJA mentességet kapnak, de mérsékelik a munkát terhelő adókat is.
Ugyancsak komoly könnyebbséget jelenthet a családoknak, hogy adóvisszatérítést kapnak, mellyel egy átlagbérből élő család akár 1,6 millió forintot is visszakaphat jövő év elején abban az esetben, ha 5,5 százalék felett lesz a GDP idei növekedése.
Nem csak az idei évben, hanem a koronavírus-járvány időszakában is az adócsökkentés politikáját választotta a kormány: 2020. január 1-jétől a négygyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet biztosított a kormány, emellett minden dolgozó nyugdíjast mentesítettek a járulékfizetés alól. A kisvállalati adó mértéke 13-ról 12 százalékra mérséklődött, illetve a szálláshely-szolgáltatók forgalmi adóterhe 9 százalékponttal csökkent. Július 1-jétől pedig újabb két százalékponttal mérséklődött a szociális hozzájárulási adó.
Jól példázza, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő mértékben csökken az emberek adóterhelése, hogy az OECD Tax Policy Reforms 2020 tanulmánya szerint 2017 és 2018 között az Amerikai Egyesült Államok után Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, 1,6 százalékponttal a GDP-arányos adóterhelés.
Az adócsökkentések politikájának köszönhetően Magyarország gazdasága válságállóvá vált: a magyar gazdaság az első negyedéves, 1,9 százalékos emelkedésével a negyedik leggyorsabb gazdasági növekedést produkálta Európában az előző negyedévhez képest.
Ezzel szemben az Európai Unió gazdasági teljesítménye átlagosan 0,4 százalékkal esett vissza ugyanebben az időszakban. Emellett több előrejelzés szerint a 2021-es, éves átlagos gazdasági növekedés akár a 7 százalékot is meghaladhatja az országban, ami példanélkülinek számít.
Az adócsökkentések és az azzal járó gazdasági fellendülés eredményeként jelentősen csökkent a szegénység Magyarországon.
Az Eurostat felmérésének 2006 és 2019 közötti adatait elemezve egyértelműen látható, hogy a Fidesz-KDNP kormányzati ciklusai alatt, 2012 óta folyamatosan csökken a mélyszegénységben élők száma. Míg például 2010-ben a magyar lakosság 75 százaléka nem tudott volna fedezni egy váratlan kiadást, 2019-re ez az arány megfeleződött, 36 százalékra mérséklődött. A számokból az is látszik, hogy 2017-től 2019-ig sokkal nagyobb mértékben csökkent a szegények száma, mint 2006-tól 2008-ig.
Az adócsökkentések eredményeként ráadásul fehéredett a gazdaság. Az Állami Számvevőszék adatai szerint tovább javult az adóbeszedés hatékonysága, miután a kivetett és a beszedett áfa különbségének számító áfarés a 2018-as 8,4 százalékról 2019-ben 6,6 százalékra mérséklődött. Míg 2010-ben a kiesés 21,9 százalékos volt, így azóta végbement fehéredés a legnagyobb mértékű volt az Európai Unióban.
A baloldal az adóemelések és a megszorítások pártján
Miközben a jövő évi büdzsét a kormány az újraindítás költségvetésének nevezte el, annak középpontjában a gazdasági növekedés, az adócsökkentés és a családok támogatása áll, a baloldali pártok elképzelései ezúttal is az elvonások növelését hoznák magukkal.
Így szinte mindegyik ellenzéki párt a többkulcsos személyi jövedelemadó visszahozását javasolja, ami már az átlagfizetésből élők esetében is jelentősen növelné az adóterhelést.
A Momentum programja szerint például a jelenleg egységes 15 százalékos szja-kulcs helyett a bruttó ötszázezer forint feletti fizetések esetén 25 százalékos lenne az adó mértéke. Szabó Tímea Párbeszédes politikus is a többkulcsos adórendszer tervét erősítette meg az elmúlt napokban, de a Párbeszéd társelnöke által elmondottakat a szocialista Kunhalmi Ágnes is megismételte, aki „méltányos” közteherviselésről beszélt az adóemelési terveik kapcsán. De hasonlóan nyilatkozott Vadai Ágnes DK-alelnök is, aki még a társasági adó rendszerét is felülvizsgálnák. Az LMP frakciójának tagjai pedig nemcsak adóemeléssel, de újfajta adókkal is sújtanák a vállalkozásokat. A parlamenten kívüli Momentum a „progresszív” jövedelemadó bevezetése mellett vagyonadó is kivetne. 2018-as programjukból már kiolvasható volt emellett az is, hogy csökkentenék a két-, illetve háromgyerekeseknek nyújtott családi adókedvezményeket.
Ezek az adóemelési javaslatok nem meglepőek akkor, ha tanulmányozzuk a 2010 előtti balliberális kormányzás gazdaságpolitikáját.
A 2008–2009-es globális krízisre adott baloldali válaszok például jellemzően olyan neoliberális gazdaságfilozófián alapuló intézkedések voltak, amelyek a lakossági megszorításokra és a szociális háló megnyirbálására épültek. A legismertebb megszorító intézkedései a következők voltak: két évre befagyasztották a közszféra bruttó bértömegét, megszűntették a 13. havi illetményt, előre hozták a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelését, elmaradt a nyugdíjkorrekció, megszüntették a 13. havi nyugdíjat, a gyes és gyed együttesen három helyett csak két évig járt, eltörölték a lakástámogatási rendszert, fokozatosan megszüntetették a gázár- és távhő-kompenzációt.
A Bajnai-kormány rendelkezései is egyformán súlyosan érintették a bérből és jövedelemből élőket, az alkalmazottakat, a családokat, a középosztályt vagy éppen a mélyszegénységben élőket. A megszorítócsomag a szociális válság mellett azonban nem javított az államháztartási mutatókon sem, így a progresszív politika 2010-re megbukott.
Ugyanez a gazdaságpolitika jönne vissza az eddig hangoztatott baloldali elképzelések alapján.
Így nem meglepő, hogy a mostani adócsökkentési javaslatokat a baloldali képviselők nem szavazták meg a parlamentben, Gyurcsány pedig egyenesen „felelőtlen” adócsökkentésekről beszélt a parlamenti felszólalásában. Jól példázza a baloldali véleményformálók gazdaságpolitikai elképzeléseit Petschnig Mária Zita pár nappal ezelőtti interjúja is, melyben a DK-közeli közgazdász arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltást követően nagyméretű megszorításra lenne szükség.
Ahogyan a baloldal esetében az adóemelés és megszorítás politikájának régre visszanyúló története van, úgy Orbán Viktor esetében az adócsökkentési elképzeléseknek is már több több évtizedes előzménnyel rendelkeznek.
A 1998 és 2002 közötti kormányzás mellett a 2006-os választási kampányban is azt az álláspontot képviselte a Fidesz elnöke, hogy az adócsökkentéseknek köszönhetően a magyar gazdaság növekedése is fellendülhet, de Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgását és a megszorítócsomagok bevezetését követően ugyancsak az adócsökkentés fontosságát hangsúlyozta, emellett az akkor ellenzékben lévő Fidesz programjában is hangsúlyos volt az adócsökkentések politikája.
