A XXI. Század Intézet folytatja a posztszovjet térségről szóló havi összefoglalóinak közlését. Az áprilisi Eurázsiai Figyelőt alább olvashatják.

Csillapodni látszik a „destabilizációs hullám” – Grúziában és Moldovában is pont kerülhet a politikai válság végére. Belaruszban meghiúsítottak egy államcsínyt a hatóságok szerint, Oroszországban pedig Vlagyimir Putyin megtartotta éves programadó beszédét. Április elején Oroszország és Ukrajna, hónap végén pedig Kirgizisztán és Tádzsikisztán sodródott a háború szélére.

BELARUSZ

Meghiúsított puccs. A belarusz és az orosz titkosszolgálatok közösen akadályoztak meg egy puccskísérletet, amely Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök meggyilkolására irányult. Lukasenka állítása szerint a puccsot közvetlenül Washingtonban, a legmagasabb szinten rendelhették el. Az államcsínyre irányuló összeesküvés kapcsán letartóztatottak között van Jurij Zjankovics belarusz – amerikai kettős állampolgárságú ügyvéd, Aljakszandr Fjaduta, Lukasenka egykori sajtófőnöke, valamint Rihor Kasztuszjov, a BNF Párt (korábban Belarusz Nemzeti Front) nevű nacionalista csoport vezetője. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közleménye szerint a puccsisták ukrán és lengyel kapcsolatokkal is rendelkeztek. A belarusz állami televízió felvételeket is közölt az összeesküvők beismerő vallomásairól. Az amerikai követség tagadja érintettségét bármilyen puccskísérletben Belaruszban, és teljesen alaptalannak tekinti Minszk vádjait.

GRÚZIA

Megállapodott a kormány és az ellenzék. A több mint fél éve húzódó politikai krízist követően megállapodást kötött a Grúz Álom párt vezette kormányzat és az ellenzéki pártok többsége Grúziában. A kompromisszumot Charles Michel, az Európai Tanács vezetőjének közvetítésével sikerült elérni. A megállapodás értelmében amnesztiában részesülnek a 2019 nyarán lezajlott zavargások résztvevői, átalakítják a választási rendszert és a választási bizottság összetételét, az ellenzéki pártok pedig nagyobb szerepet kapnak a parlamenti bizottságokban. Ezenkívül, amennyiben az őszi önkormányzati választásokon a kormánypárt nem éri el a 43 százalékos eredményt, 2022 tavaszán előrehozott parlamenti választásokra kerül sor. A megállapodáshoz a legnagyobb ellenzéki párt, az Egyesült Nemzeti Mozgalom nem csatlakozott, mivel vezetője, Nika Melia azonnali szabadonbocsátását követelték.

KIRGIZISZTÁN
Népszavazást tartottak az alkotmányról. Április 11-én az önkormányzati választásokkal párhuzamosan népszavazást rendeztek Kirgizisztánban Szadir Dzsaparov januárban megválasztott elnök alkotmánymódosítási tervei kapcsán. A sikeres referendum eredményeképpen a szomszédos államokhoz hasonlóan Kirgizisztánban is szuperprezidenciális rendszer jött létre, az elnök jogkörei a törvényhozói és végrehajtói ágakban is jelentősen bővültek. A tavaly őszi zavargások végeztével hatalomra került Dzsaparov a nyári parlamenti választások során tovább szilárdíthatja hatalmát.

Összetűzések a tádzsik határon. Összecsapások törtek ki Kirgizisztán és Tádzsikisztán határán. A konfliktus oka az Iszfara folyó melletti vízelosztó központ körüli terület vitatott hovatartozása volt, a helyi lakosok összecsapása rövid idő alatt a két ország fegyveres erőinek harcává fokozódott. A harcok hátterében az áll, hogy a kirgiz–tádzsik határ közel harmadának pontos meghatározása mai napig várat magára, emiatt időről-időre előfordulnak kisebb-nagyobb összetűzések a két, egyébként hivatalosan szövetséges ország között a vitatott területek mentén. A harcokat néhány napon belül beszüntették a felek.

MOLDOVA

Döntött az alkotmánybíróság. Több hónapnyi politikai válságot követően az alkotmánybíróság két döntése révén elhárult az akadály az előrehozott parlamenti választások kiírásáról Moldovában. Az előrehozott választásokat elsősorban Maia Sandu, a nyugati államok és a Soroshoz közeli szervezetek által támogatott elnök szerette volna elérni, míg az Igor Dodon volt elnök által vezetett ellenzék a koronavírus-járvány utáni időkra halasztotta volna azt. A választások kiírása érdekében Sandu többször is eleve esélytelen jelölteket állított miniszterelnökként a parlament elé, miközben az időközben a Dodon-vezette szocialisták és szövetségeseik által létrehozott parlamenti többség jelöltjeit figyelmen kívül hagyta. Az alkotmánybíróság előbb Sandu két, elutasított jelölésének törvényességét állapította meg – formai okokra hivatkozva utasítva el a parlamentben időközben létrehozott többség jelöltjét –, majd a parlament által megszavazott, a koronavírus-járványra hivatkozó rendkívüli állapotot törölte el. Dodonék szerint az eset az alkotmánybíróság politikai elfogultságát bizonyítja, Sandu szerint viszont így lehetősége nyílik a moldovaiaknak akaratuk kinyilvánítására. A választásokat július 11-én rendeznék meg.

OROSZORSZÁG

Putyin megtartotta éves programadó beszédét. Április 21-én megtartotta hagyományos éves, értékelő és programadó beszédét Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szövetségi Gyűlés felső- és alsóházának képviselői előtt. A nemzetközi várakozásokkal ellentétben a beszéd jelentős része belpolitikai, elsősorban szociális kérdésekkel foglalkozott, Putyin a tavaly megkezdett nagyszabású jóléti intézkedéscsomag bővítését jelentette be. A nemzetközi kapcsolatokat illetően az orosz elnök elmondta, hogy országa nem tűri a beavatkozást és megfelelő választ ad minden egyes provokációra.

Hét éve történt robbantással vádolják az oroszokat. Andrej Babiš cseh kormányfő Oroszországot vádolta meg a 2014-ben a Vrbětice melletti fegyverraktárban történt robbantások megszervezésével. A cseh hatóságok szerint az oroszok úgy vélték, a raktárban tárolt fegyvereket az ukrán hadseregnek juttatják majd el, ezért semmisítették meg a raktárakat. Oroszország a vádakat visszautasította. Csehország és több európai állam is orosz diplomatákat utasított ki az esetre hivatkozva, Oroszország válaszképpen hasonlóan járt el, és felvette az ún. barátságtalan vagy nem baráti országok listájára az Egyesült Államokat és Csehországot, amely elsősorban a két állam által alkalmazható orosz állampolgárok számát illetően jelent korlátozást.

ÖRMÉNYORSZÁG

Moszkvába látogatott Pasinján és Kocsarján. Miután sor került a választások kiírására, április elején Nikol Pasinján miniszterelnök és egyik fő kihívója, Robert Kocsarján volt elnök is Moszkvába látogatott. Elemzők szerint mindkét, a választásokra készülő politikus bizonyítani akarja, hogy Moszkva támogatását élvezi, ez főleg Pasinján számára lehet fontos, akit az orosz–örmény kapcsolatok bomlasztásával vádolnak kritikusai. Ugyanakkor Moszkva vélhetően nem áll nyíltan egyik politikai erő mellé sem, mivel a választások kimenetelétől függetlenül meg akarja őrizni befolyását és jó kapcsolatait Jerevánban, amely a tavalyi karabahi vereséget követően biztonságpolitikailag is szorosabban függ a Kreml támogatásától.

UKRAJNA

Kiéleződött a helyzet Kelet-Ukrajnában. Április elején kiéleződött a kelet-ukrajnai konfliktus, az összecsapások halálos áldozatainak száma rég nem látott mértékben növekedett, és mind az ukrán, mind az orosz fél jelentős csapatösszevonásokba kezdett a határ közelében. Mind az orosz, mind az ukrán politikai vezetés számos képviselője harcias nyilatkozatokat tett, a konfliktus azonban végül nem eszkalálódott kiterjedt háborúvá. Ennek veszélye azonban továbbra is fennáll, ugyanis a 2015-ös minszki egyezményekre épülő tárgyalási folyamat jó ideje holtpontra jutott, mivel a felek másképp értelmezik annak rendelkezéseit.

Az ukrán szolgálatok emberrabló akciója? Moldova fővárosában, Chișinău-ban elrabolták Mikola Csausz volt ukrán bírót, aki 2016-ban valószínűsíthetően Petro Porosenko ukrán elnök és Vlad Plahotniuc moldovai oligarcha egyezségének köszönhetően menekült az Ukrajnában ellene folyó nyomozás elől a szomszédos országba. A feltételezések szerint Csauszt most az ukrán titkosszolgálatok rabolhatták el és vihették Ukrajnába, a moldovai hatóságok az eset után át kívánták vizsgálni a helyi ukrán nagykövetség egyik gépjárművét, amely részt vehetett az akcióban, az ellenzéke pedig Maia Sandu elnököt vádolta meg azzal, hogy tudhatott az ukránok készülő akciójáról. Az incidens óta azonban Csausz egy Telegram-csatornán közétett videóban adott hírt magáról, állítása szerint jól van, Ukrajna területén tartózkodik, az elrablásáról szóló feltételezések alaptalanok, és rövidesen vallomást tesz majd.