A balliberális politikusok éveken át támadták a sportberuházásokat, kárörvendtek a kudarcoknál, de most, amikor beérett az elmúlt évtized sportfejlesztéseinek eredménye, politikai hasznot akarnak húzni a sportsikerekből és már nem kampányolnak a „stadionstop” szlogennel. Míg Karácsony Gergely tüntetőleg nem vett részt főpolgármesterként a Puskás Aréna avatásán, ma már ugyanabban a teltházas stadionban fotózkodik a magyar–portugál meccsen. Jól rávilágít ez a jelenség a baloldal hitelességi válságára, hiszen „divatpolitizálást” folytatnak: ha éppen a magyar foci szidásával tudnak szavazókat toborozni, akkor azt csinálják, ha viszont a többség a magyar válogatottnak szurkol, akkor már abból igyekszik politikai hasznot húzni.
A rendszerváltoztatás után az állam egyik napról a másikra kilépett a sport mögül úgy, hogy nem volt magántőke, ami biztosította volna a továbbiakban a finanszírozást. Ezt a hátrányt hozta be az Orbán-kormány 2010 után az állami szerepvállalással, melynek keretében a foci mellett szinte minden sportág finanszírozását igyekezett rendbetenni, az infrastruktúrát fejleszteni.
Az elmúlt egy évtized sportberuházásainak eredményei mára beértek: egyre sikeresebben szerepel a magyar fociválogatott, de más sportágakban is komoly sikereket ért el Magyarország, ráadásul a legfiatalabb korosztály körében is egyre többen sportolnak, valamint a menzareformnak, a mindennapos testnevelésnek és egyéb intézkedéseknek köszönhetően sokkal egészségesebben élnek. Emellett Magyarország – Romániával ellentétben – egymás után kétszer is kijutott a labdarúgó Európa-bajnokságra, a Ferencváros pedig a Bajnokok Ligájába való bejutás selejtezője során kiejtette a horvát bajnok Dinamo Zagrebet.
Szoros kapcsolat van e siker és a kormány sportpolitikája között, amely egy átfogó stratégiát követ: a tömegsport támogatása és a mindennapos iskolai testnevelés bevezetése mellett a versenysport erősítése is kiemelt szerepet kapott.
Ennek a már egy évtizede tartó sportpolitikának az eredménye, hogy egyre eredményesebb a magyar fociválogatott is, ami nem csak sportsikereket jelent, hanem hozzájárul a nemzeti identitás erősödéséhez is. Az ünneplő tömegek látványa a stadionban és Budapest utcáin minden magyart büszkeséggel tölt el, nagyon sokan ennek hatására döbbentek rá arra, hogy milyen nagy dolog egy nemzethez és egy közösséghez tartozni.
Nem meglepő, hogy a baloldali politikusok éppen e nemzeti identitáserősítő szerep miatt támadják a sportberuházásokat és a sportfejlesztéseket, hiszen globalista, a nemzetállamok lebontását célul kitűző szemléletükbe nem illeszthető be.
Az elmúlt egy évtizedben végrehajtott sportfejlesztések leglátványosabb megnyilvánulásai a stadionépítések voltak, amelynek ellenzésére a baloldal többször is egész kampányt épített. Egyebek mellett a budapesti olimpia megrendezését ellehetetlenítő Momentum és Karácsony Gergely is a sportfejlesztések ellen kampányolt, a 2019-es önkormányzati választási kampányban például „stadionstop” szlogen alatt hangolták az embereket a – többek között munkahelyteremtő és innovatív – beruházások ellen.
A vörös vonal átlépése a Momentum megjelenésével történt a sportpolitika kapcsán: a budapesti olimpia megrendezésének terve mögött egy egyöntetű, pártokon átívelő konszenzus és támogatás volt, amelyet a Momentum NOlimpia-kampánya, stílszerűen szólva, sportszerűtlenül felrúgott. Amikor a munka neheze megvolt, a Momentum saját (vagy mögöttes), önző céljaitól vezérelve támadta hátba a finomhangolás szakaszában járó tervet, amihez aztán a baloldali pártok is csatlakoztak, felrúgva a többéves konszenzust.
Ezt követően a magyarokat jogosan büszkeséggel eltöltő Puskás Arénát is méltatlan módon támadták a balliberális politikusok, Karácsony Gergely főpolgármesterként tüntetőleg még az új nemzeti stadion 2019-es avatására sem ment el.
Helyette a balliberális politikusok és a sajtó hozzájuk köthető része azt harsogta: felesleges és drága volt a beruházás. Tavaly márciusban Tóth Bertalan MSZP-s társelnök arról beszélt a parlamentben, hogy nem mehetnek el szó nélkül amellett, hogy „200 milliárdért most majd az üres Puskás-stadionban gyönyörködhetünk”. A Jobbik sem vélekedett másként 2020 áprilisában, amikor kettős mércét kiáltottak a Fidesz politikája kapcsán. Mint akkor írták, „miközben az orbáni propagandafilmben látható kórházban hiányzik a csempe a falról, üzemképtelen a lift és a dolgozók szinte semmit nem érő maszkokban kezelik a fertőzötteket, a Puskás-stadion felépítésére 190 milliárd forintot költött a kormány, és évente mintegy 2 milliárd forintból üzemeltetik.” A baloldal tavalyi stadionellenes kirohanáshoz Szabó Tímea is csatlakozott, amikor azt mondta: „Stadionok helyett az egészségügyet fejlessze a kormány! A ma átadásra kerülő Puskás Stadion átépítésének története jól mutatja, hogyha a fociról van szó, Orbán Viktor képtelen a mértékletességre. Az új építmény megint túlárazott, és sem a fenntartása, sem a jövőbeni kihasználtsága nem megoldott”.
Miután London a szigorú beutazási szabályok miatt egyre valószínűbb, hogy nem tud helyszínt biztosítani az Európa Bajnokság döntőjének, a The Times információi szerint a mérkőzés megrendezésére a budapesti Puskás Arénában kerülhet sor. Mindez a magyar kormány sikeres járványkezelésének is köszönhető, hiszen az átoltottságnak köszönhetően egyedül Magyarország vállalta a mérkőzések teltházas megrendezését.
A balliberálisok korábban nem csak a stadiont, hanem a teltházas mérkőzéseket is teljes erőbedobással támadták.
Karácsony Gergely párttársa, Szabó Tímea például ezt írta idén áprilisban a Facebookon: „Csak egyetlen tébolyult pályázó vállalta, hogy telt házas mérkőzéseket tart: Orbán Viktor. […] Le kell szedálni, különben nyáron jön a következő lezárás, a következő rekordhalálozási hullám!” De Fekete-Győr áprilisban ugyancsak negyedik hullámot vizionált az EB-re, a portugálok elleni mérkőzésen azonban már Karácsony Gergelyhez hasonlóan ő is ott szurkolt a teltházas lelátón.
A haszonleső balliberális politikusok ma azonban már nem követelnek „stadionstopot”, sőt potyautasként a sportsikerekre ráülve úgy tesznek, mintha sosem ellenezték volna a stadionfejlesztéseket, sőt ma már büszkén részt vesznek a focimeccseken is. Ez amellett, hogy igazolja a kormány elmúlt egy évtizedes erőfeszítéseit ezen a területen, jól rávilágít arra, hogy felelőtlen módon csupán politikai haszonszerzés motiválja őket, amikor az ország sorsát és jövőjét is eldöntő kérdésekről véleményt alkotnak.
