Felfelé ívelő időszak van, én pedig nem nagyon tudok mondani olyan kormányerőt, amely 6-7 százalékos éves növekedés mellett elvesztett volna egy választást. Deák Dániel interjúja a Mandinerben.

Gyanítom, politikai elemzőként a leggyakrabban feltett kérdés úgy kezdődik: ha ma lennének a választások…

Akkor kényelmes, abszolút többséget szerezne a Fidesz.

Mindezt mire alapozza?

A pandémia alatt sok európai ország kormánya került nehéz helyzetbe. A magyar kormány népszerűsége is csökkent egy időben, de a hatékony védekezést látva, nyárra megint sokat erősödött a kormánypárt megítélése. Ennél is fontosabbnak tartom, hogy lendületben van a gazdaság, várhatóan 6-7 százalékos lesz év végére a növekedés. Felfelé ívelő időszak van, én pedig nem nagyon tudok mondani olyan kormányerőt, amely ekkora százalékos éves növekedés mellett elvesztett volna egy választást. Pont a Fidesznek volt egy szerintem elhibázott szlogenje korábban, az a bizonyos „rosszabbul élünk, mint négy éve”. Ez a szlogen nem találkozott az emberek valóságérzetével, nem is nyerték meg a választást. A mostani ellenzéknek ezen a területen nincs sok esélye a kampányban, hiszen hiába hivatkoznak munkanélküliségre, miközben munkaerőhiány van, s hiába ostorozzák a gazdasági helyzetet, mivel az emberek a saját hétköznapjaikban mást érzékelnek.

Lesznek ma még nem sejthető témájú botrányok a választás hajrájában?

Lesznek, számítani lehet rá, de biztos, hogy a nemzeti szuverenitás kérdése is kitart addig, amely nagy törésvonal, s most is látjuk, ezekben a kérdésekben a kormány hajthatatlan. A migrációnál azt mondta a kormány, mi dönthessünk arról, kikkel élünk együtt, most pedig a gyermekvédelmi törvénynél azt hangsúlyozza, a szülők döntése legyen a gyermeknevelés.

Megtudhatom, miért csatlakozott a Megafonhoz? Ennyi szabadideje volt?

Mert az volt az általános benyomásom, hogy a közösségi oldalakon komoly lemaradásban vannak a jobboldali véleményformálók. Mellette azt is tapasztaltam, hogy sok álhír, valótlanság jelenik meg a közösségi felületeken. Éppen ezért a megafonos szerepvállalásom egyik célkitűzése az, hogy felhívjam a figyelmet a valótlanságokra és velük szemben megmutassam a tényeken alapuló igazságot.

Sokszor előfordul, hogy egy tévés vitában a másik fél hamis statisztikák mentén érvel, ám ott, abban a pillanatban nincs lehetőség a cáfolatra. Némi utánajárás után viszont a Facebookon lehet hozni az érvelés buktatóit. Elemzőként megpróbálok higgadtan, tárgyilagosan és a tényekre hagyatkozva vitázni.

Azért esett önre a választás a Megafonnál, mert fiatal, s azt remélik, hogy a huszonéveseket is elérhetik a közösségi oldalon?

Téves az az ellenzéki sajtóban gyakran megjelenő állítás, miszerint kizárólag a fiatalok megtalálása miatt indult a Megafon. A Facebook ugyanis olyan, mint korábban a televízió volt: mindenki nézi. Nézi a fiatal és az idősebb egyaránt. Éppen ezért én is mindenkihez szólok.

Menő zakó, elegáns szemüveg, s a vitáiban sem szélsőséges. Direkt ennyire kimért?

Ez a habitusom. Ha elmegyek egy vitára, normálisan, tényekre alapozva fogalmazom meg a gondolataimat, ezt pedig azok is értékelik, akik nem szimpatizálnak az álláspontommal. Általános toposz, hogy mindenkinek megvan a buborékja, nem akar kitörni belőle. Én a természetemből fakadóan szeretek vitatkozni, olyan típus vagyok, aki kiáll az igazáért.

És ahogy látom, vitázik is, bár mostanában, mintha kevesebbet…

Korábban az ellenzéki elemzőkkel folytatott vitákon mindig úgy állították be a helyzetet, hogy én vagyok a fideszes, jobboldali elemző, ők pedig az objektív, mindentől független elemzők. Csakhogy ez nem így van.

A teljes interjú a Mandiner oldalán olvasható.