Biden és Putyin találkoztak, az oroszok brit hadihajóra lőttek, Belarusz ellen újabb szankciókat vezettek be. Alább olvasható a júniusi Eurázsiai Figyelő.

Továbbra sem enyhül a Nyugat és Oroszország viszonya. Nem sokkal Joe Biden és Vlagyimir Putyin genfi találkozója után az orosz haditengerészet figyelmeztető lövéseket adott le egy brit hadihajóra, Belarusz ellen pedig újabb szankciókat vetettek ki a nyugati államok. Emellett újabb fenyegetéssel is szembe kell néznie a térség államainak, ugyanis az afganisztáni helyzet romlása közvetlenül érintheti a posztszovjet államok biztonságát is.

BELARUSZ

Prataszevics házi őrizetben. A május végén a Ryanair egyik járatáról leszállított Raman Prataszevics újságíró ügyében látványos, és a belarusz ellenzék számára kedvezőtlen fordulat állt be június folyamán. Prataszevics egyre gyakrabban jelent meg a belarusz állami médiában, ahol színes beszámolókat tartott az ellenzék belső ügyeiről, az emigráns vezetők egymás közti rivalizálásáról és a különböző titkosszolgálatokkal való összefonódásukról. A hónap végén az ellenzéki újságírót a hatósággokkal való együttműködésére hivatkozva házi őrizetbe helyezték barátnőjével, az orosz állampolgárságú Szofija Szapegával együtt.

Újabb szankciók Belarusz ellen. Az Európai Unió újabb szankciókat vetett ki Belarusz ellen, amelyek közt ezúttal gazdasági ágazatokat sújtó intézkedések is vannak. Aljakszandr Lukasenka elnök élesen reagált a szankciók hírére, kiemelve, hogy azok bevezetése éppen a náci Németország Szovjetunió elleni támadásának 80. évfordulóján történt. Emellett utalt rá, hogy a jövőben Belarusz nem fogja védeni az EU határait az országon keresztül áramló migrációs hullámoktól, amely elsősorban Litvániát érintheti rosszul. Nem sokkal később pedig bejelentették, hogy Belarusz felfüggeszti részvételét az EU keleti partnerségi programjában.

OROSZORSZÁG

Putyin és Biden találkozója. Június 16-án Genfben találkozott egymással Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök. A nagy nemzetközi figyelem övezte találkozó a tervezettnél rövidebb volt, és a két ország nagyköveteinek állomáshelyükre történő visszatérésén túl jelentősebb eredményt nem hozott. Bár a találkozót amerikai és orosz oldalon is konstruktívnak nevezték, azt követően mindkét fél elismételte az egymás ellen korábban hangoztatott vádakat, az amerikai diplomácia képviselői még újabb szankciók bevezetését is felvetették az oroszok által állítólagosan elkövetett kibertámadások miatt. Moszkva szerint azonban a kibertámadások elsődleges kiindulóországa az Egyesült Államok, és Washington az, aki nem hajlandó együttműködni ezek felderítésében.

Brit–orosz konfrontáció a Fekete-tengeren. Június 23-án egy brit romboló a Krím-félsziget közelében olyan vizekre hajózott, amelyeket Oroszország a Krím 2014-es elcsatolása óta saját területének tekint, a britek azonban Ukrajna parti tengereiként kezelik. Az orosz haditengerészet hajói és repülőgépei figyelmeztető lövéseket adtak le a brit hajóra, és bekérették London moszkvai katonai attaséját. A britek állítása szerint azonban nem történt semmi említésre méltó, a brit hajó a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően végezte útját, az oroszok által leadott lövéseket pedig egy hadgyakorlat számlájára írták.

ÖRMÉNYORSZÁG

Magabiztos sikert aratott a kormánypárt. Június 20-án került megrendezésre az előrehozott parlamenti választás Örményországban, amelyen némileg meglepő módon kimagasló győzelmet aratott az eddigi kormánypárt, a Nikol Pasinján miniszterelnök vezette Polgári Szerződés. A 49,37 százalékos részvételi arány mellett lezajlott választáson a kormányzó erő a szavazatok közel 54 százalékát szerezte meg, ami 71 helyet biztosít számára a 107 fős parlamentben. A Pasinján elsődleges kihívójának számító Robert Kocsarján volt elnök vezette Örményország Szövetség mindössze 21 százalékot és 29 mandátumot szerzett. A két nagyobbik erőn kívül a parlamentbe egy kisebb, militáns nacionalista pártszövetség jutott be, amely 7 képviselői helyhez jutott.

TÁDZSIKISZTÁN

Súlyos válságot okozhat az afganisztáni helyzet. Az egész közép-ázsiai térségre nézve kockázatokat jelenthet az afganisztáni helyzet folyamatos romlása. A tálibok egyre nagyobb területeket hajtanak ellenőrzésük alá az amerikai csapatok kivonásával párhuzamosan, az ellenük harcoló kormánycsapatok egy része pedig a határon át a szomszédos országokba menekült. Így június 22-én kormánypárti fegyveresek egy csoportja Tádzsikisztán felé távozott az előrenyomuló tálibok elől, de hasonló incidensre került sor az üzbég határon is. A tádzsik hatóságok azzal számolnak, hogy többtízezer menekült érkezhet az országba a tálibok további előrenyomulása következtében, az iszlamisták által jelentett fenyegetés miatt pedig a térség államai Moszkva és Peking aktív részvételével folyamatos egyeztetéseket folytatnak.

UKRAJNA

Elfogadták az őshonos népekről szóló törvényt. Az ukrán Legfelsőbb Tanács elfogadta Ukrajna őshonos népekről szóló törvényét, amelynek értelmében a krími tatárok, a krimcsákok és a krími karaiták kerültek a nevezett, széles jogköröket élvező kategóriába. A törvény értelmében az őshonos népek önálló képviseleti szerveket hozhatnak létre, támogatják anyanyelvükön történő oktatásukat és a saját médiájukat. Azaz a gyakorlatban ezekre a csoportokra nem vonatkoznak majd az elmúlt években bevezetett, ukránosítást célzó intézkedések. Az ukrán törvényhozók azzal indokolják csupán ezen három csoport őshonossá nyilvánítását és a többi tucatnyi nemzetiségi csoport, köztük a kárpátaljai magyarság kimaradását a törvény hatálya alól, hogy csupán azon népek szorulnak ilyen jellegű védelemre, amelyek nem rendelkeznek anyaországgal. A törvény számos helyről éles kritikákat kapott, Vlagyimir Putyin egyenesen a nácizmus gyakorlatához hasonlította azt.

Az amerikai nagykövet a legbefolyásosabb nő Ukrajnában. Az ukrán FOKUSZ nevű hetilap szerint Kristina Kvien, az Egyesült Államok megbízott ukrajnai nagykövete a legbefolyásosabb nő Ukrajnában. A lap indoklása szerint az USA jelentős hatással van Kijev reformtörekvéseire a korrupcióellenes küzdelem és igazságszolgáltatás terén. A lista második helyére az elnök felesége, Olena Zelenszka került, harmadik legbefolyásosabb hölgyként Irina Venegyiktova főügyészt nevezték meg. Julija Timosenko korábbi miniszterelnök, a Batykivscsina (Haza) párt vezetőjét a negyedik helyre rangsorolták a lista összeállítói, az ötödik helyen pedig egy újabb külföldi nagykövetet találhatunk, a brit Melinda Simmonsot. Nem ez az első eset, hogy külföldiek előkelő helyen szerepelnek ukrajnai befolyásrangsorokon, 2019 decemberében a Vesztyi hírportál Volodimir Zelenszkij elnök mögött Soros Györgyöt nevezte meg Ukrajna második legbefolyásosabb embereként.