Az utóbbi években a baloldali politikusok részéről egyre többször hangzik el olyan kijelentés, amely valamilyen népcsoport vagy kultúra ellen irányul. Az egyre gyakoribb antiszemita és (kultúr)rasszizmusba hajló megnyilvánulások hosszú ideje képezik a baloldali politika részét, amelyek a korábbi évek megszólalásaiban is rendre megmutatkoztak. A külföldi munkavállalók, a határon túli magyarok, valamint a hazai etnikai és vallási kisebbségek elleni lázítás mellett a kínai- és oroszellenes kijelentések is egyre elterjedtebbek a szivárványkoalíció politikusai között, ami a 2022-es választásokhoz közeledve komoly aggályokat vet fel a baloldali jelöltek alkalmasságát illetően.

A XXI. Század Intézet elemzésében a baloldalon egyre inkább teret nyerő rasszizmus és idegengyűlölet jelenségét vizsgáljuk meg.

Antiszemitizmus, rasszizmus, kirekesztés

A baloldalon terjedő idegengyűlölet már hosszú ideje képezi az ott található pártok politikájának szerves részét. Az időről-időre felbukkanó antiszemita és már-már rasszizmusba hajló kijelentések számát illetően kétségkívül a Jobbik vezeti a képzeletbeli rangsort, de az elmúlt években a többi baloldali párt politikusaitól is egyre több olyan kijelentést hallhatunk, amelyek jól illeszkednek a szélsőjobboldalról indult, mára azonban egyértelműen balliberálissá váló Jobbik politikusainak korábbi megnyilvánulásaihoz.

Ezek közül kétségkívül az egyik legemlékezetesebb a párt ma is aktív európai parlamenti képviselőjének, Gyöngyösi Mártonnak az a 2012-es parlamenti felszólalása, melynek során a politikus a Magyarországon élő zsidó származású emberek listázásáról beszélt. Az ominózus felszólalást megelőzően az MSZP – a Jobbik mai szövetségese – még feljelentette a politikust holokauszttagadás miatt, utána pedig tüntetett is ellen, mely demonstráción egyébként a Fidesz–KDNP is képviseltette magát.

Gyöngyösi mellett a párt több politikusa is hasonló botrányba keveredett az elmúlt években. Szávay István, a párt korábbi alelnöke például azért mondott le posztjáról, mert egy (szerinte) zsidó származású nő megverésével dicsekedett, de emlékezetes a ma már szintén ex-jobbikos Kulcsár Gergely esete is, aki 2011-ben beleköpött a Dunába lőtt magyar zsidók emlékére állított vascipők egyikébe. Ezzel kapcsolatban a párttársainak küldött körlevélben hozzáfűzte, hogy „mindenkinek ajánlom, hogy ha szomorú vagy fáradt, látogasson el ide, megjön a kedve folytatni a munkát, amit őseink sajnos nem fejeztek be”. Tettei ellenére Kulcsár ezután még kilenc évig maradhatott a Jobbik politikusa. Nemcsak a párt korábbi tagjai, hanem – Gyöngyösin kívül – több aktív politikusához köthetően is találkozhatunk hasonló esetekkel. Ilyen például Bíró László ügye, akiről a tavalyi borsodi időközi választás során derült ki, hogy több alkalommal is vállalhatatlan kijelentéseket tett, amelyek miatt magyarázkodásra kényszerült.

Hasonló eseteket láthatunk azonban az előválasztás kapcsán Farkas Péter Barnabás és Tóth Péter esetében is, de a pártot vezető Jakab Péterrel kapcsolatban is napvilágot látott több korábbi antiszemita megnyilvánulás az elmúlt években. Az előválasztáson eredetileg a Jobbik, a DK, az LMP, a Momentum és a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) jelöltjeként induló Farkasról nemrég került elő egy fénykép, amin az ózdi alpolgármesterként tevékenykedő politikus náci karlendítés közben látható, a háttérben pedig Dávid-csillag és „Jude” (németül: zsidó) felirat található. A felvétel – amely 2018-ban egy lengyelországi Holokauszt-múzeumban készült – hatására több párt is kihátrált a jelölt mögül, a Jobbik és a DK azonban továbbra is támogatásáról biztosította Farkast, aki végül alulmaradt az MSZP-s Kiss Sándorral szemben. Az első fénykép készültére adott vitatható magyarázat után egy újabb, ezúttal minden kétséget kizáró fotó került elő.

Szintén e két párt támogatásával indult, majd veszített a szegedi előválasztáson Tóth Péter, aki 2006-ban még az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc megbuktatását célzó szegedi utcai megmozdulások egyik főszervezője volt. A Magyar Gárda egyik alapítójaként Tóth az elmúlt években súlyosan antiszemita és kirekesztő gondolatokat terjesztett, amelyek kapcsán több alkalommal is a homoszexuálisokkal, valamint a magyarországi zsidósággal és cigánysággal szemben foglalt állást. 2013-ban például a Pride kapcsán fogalmazott úgy, hogy „a végsőkig harcolunk a liberális söpredék és a genetikai hulladékok ellen”.

Pár éve Vágó István, a DK politikusa nyilatkozott arról, hogy nehezen viseli a „kaftános-pajeszos-kalapos zsidók látványát”, nemrég pedig Márki-Zay Péter, az MMM vezetője beszélt a roma származású emberek listázásáról, míg Fekete-Győr András egy roma vezetőkkel történő találkozó során fogalmazott félreérthetően. A Momentum elnöke, miniszterelnökjelölt-jelöltje már-már rasszizmusba hajló, sztereotípiákra épülő előítéleteiről adott számot a megbeszélésen, mely után még a baloldali elköteleződésű Roma Sajtóközpont is csalódottan nyilatkozott a politikus megnyilvánulásáról. Az ellenzéki szivárványkoalíció tagjaként ezek a kijelentések azért is aggályosak, mert az annak részeként tevékenykedő Jobbik a korábbi években több alkalommal is kirekesztő kijelentésekkel és megnyilvánulásokkal támadta a romákat, melynek emlékei ma is meghatározók ezekben a közösségekben.

Burkolt fajgyűlölet, nyílt kultúrrasszizmus

A Jobbik antiszemita kijelentései mellett a baloldali szivárványkoalíció politikusai is rendre félreérthető, már-már lekezelő módon nyilvánulnak meg bizonyos népcsoportok irányában. Mindez gyakran valamiféle „nyugati” morális felsőbbrendűségi tudat formájában jelentkezik, amelynek keretein belül a keleti népeket alsóbbrendűnek, diktatórikusnak vagy elmaradottnak titulálják.

Jó példa erre a DK közeli Nyugati Pályán nevű Facebook oldal, amelynek posztjai rendre arról értekeznek, hogy „miben különbözik a Nyugat a keleti autokráciáktól, és miért kell tanulnunk az orosz példából”. 2017 januárjában Bangóné Borbély Ildikó az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikációja kapcsán szemléltette negatív mintaként az „orosz példát”, amivel a putyini orosz vezetés irányába megfogalmazott kritika helyett az egész orosz néppel szemben fogalmazott meg egy russzofób bírálatot.

Nem Bangóné azonban az egyetlen, aki nem riad vissza az ilyen kijelentésektől. 2019 novemberében Dobrev Klára fogalmazott úgy Magyarország és Oroszország viszonya kapcsán az Európai Parlamentben, hogy „a szent szólásszabadság mögé bújva törnek újra gonosz erők az európai demokráciára és szabadságra”. De a baloldali szivárványkoalíció tagjai a melegellenesnek titulált gyermekvédelmi törvénnyel szemben megfogalmazott elítélő nyilatkozataik során is rendre az „orosz mintát” hozzák fel példaként, ahogyan az többek között Cseh Katalin Facebook-posztjában is olvasható.

Fekete-Győr András szintén próbálna rácsatlakozni az olyan szlogenekre, amelyek az orosz és kínai rendszert támadják, azonban megnyilvánulásai rendre átcsúsznak a kultúrrasszizmus határán. Ezt jól bizonyítja, hogy Facebook-posztjaiban rendre kollektív módon uszít a kínai és orosz népcsoportok ellen, származás alapján utasítaná ki az általa kémnek és ügynöknek titulált személyeket, sőt még a HÉV-szerelvények használhatatlanságáért is az „elmaradott oroszokat” tette felelőssé, amikor felrótta a kormánynak, hogy nem „korszerű és nyugati” kocsikat vásárolt az „oroszbarátsága” miatt. Egy másik posztban úgy nyilatkozik, hogy „Mi magyarok nem keleties lemaradást, elnyomást, zsarnokságot, hanem nyugatias életszínvonalat, békét, és haladást akarunk”, sőt még Romániát is nyugatibb országnak tartja Magyarországnál.  A russzofób Facebook-posztok terén Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa sem marad el, miután bejegyzéseiben az „orosz” kifejezés többek között olyan szavakkal párosul, mint az „elnyomás”, a „maffia”, a „vakcinapropaganda” vagy a „kémbank”.

Miután a sikeres magyar vakcinabeszerzésnek köszönhetően elérhetővé váltak hazánkban az orosz és kínai oltóanyagok, a védekezéssel kapcsolatban felelőtlen ellenzék tagjai közül különösen a Demokratikus Koalíció politikusai vették ki a részüket a keleti vakcinák elleni hangulatkeltésből. 2020 decemberében Barkóczi Balázs, a párt szóvivője a DK nevében követelte a kormánytól, hogy „ne riogassa tovább az embereket az orosz vakcinával”, és oltson az Európai Unió által engedélyezett, német–amerikai oltóanyagokkal. A képviselő ezután azt is hozzátette, hogy amennyiben Orbán Viktor miniszterelnök „orosz, türk vagy más keleti diktátoroknak akar udvarolni, akkor küldjön nekik bonbont vagy esetleg virágot, ne a magyarokat fenyegesse ismeretlen vakcinákkal történő emberkísérletekkel”. A baloldali képviselők még a kínai oltóanyagok betiltását célzó petíció elindításától sem riadtak vissza, amelyet végül csupán a magyar kormány oltási kampányának sikerét látva töröltek. Hasonló módon fejezte be hirtelen a keleti vakcinák elleni hergelést Fekete-Győr András is, köszönhetően részben annak, hogy a Londonban orvosként dolgozó húga számolt be az orosz vakcina hatékonyságáról és biztonságáról.

A DK politikusaihoz hasonló kijelentések hangoztak el a Jobbik képviselőitől is, amelyekben rendre degradáló módon beszéltek a keleti országokról. Jakab Péter például 2021 februárjában azzal vádolta Orbán Viktort, hogy úgy viselkedik, „mint valami afrikai kuruzsló vagy kínai gyógyszerügynök”, aki emberkísérletet és zsarolást hajt végre, amihez hozzáfűzte: „tudom, hogy a haveri körében a zsarolás menő dolog, de ez nem Oroszország és Kína, hanem egy uniós tagállam”. A Jobbik frakcióvezetője ezek után egyfajta „koronavírus-fajelméletet” is prezentált a parlamentben, amely során úgy fogalmazott, „hogyha magyarán van valami kínai cucc, amivel beoltottak egymillió afrikait vagy egymillió kínait, az ön szerint jó kell hogy legyen a magyaroknak is?”

Szintén nagy port kavartak a Fudan Egyetemmel és annak budapesti kampuszával kapcsolatban elhangzott azon kijelentések, amelyek egyértelműen bizonyítják a baloldali politikusok ellenséges viszonyulását a kínaiakkal szemben. Amellett, hogy a baloldal rendre „marxista–leninista–maoista” iskolaként, esetleg „kommunista kémközpontként” hivatkozik a világ egyik legnívósabb egyetemére, a politikai haszonszerzés reményében attól sem riad vissza, hogy sok esetben burkolt, vagy kevésbé burkolt formában sértegesse a kínai embereket. A baloldal felsőbbrendűségi attitűdje akkor került igazán felszínre, amikor a Párbeszéd soraiban ülő Burány Sándor rendkívül ízléstelen módon, kínai akcentust imitálva osztotta meg gondolatait a projektről a parlamentben.

A hazai baloldal narratívája szerint a kormány „elüldözte Budapestről” a Közép-európai Egyetemet (Central European University, CEU), míg a „diktatórikus, kínai pártállam” irányítása alatt álló Fudannak helyet biztosítana a fővárosban. Ezen kritikák alaptalanok, mivel a kormány nem üldözte el a CEU-t az országból, amit bizonyít, hogy Karácsony Gergely szeptember közepén előadást is tartott a budapesti Soros-kampuszon. Másrészt a Fudan nagyrészt természet- és orvostudományi képzéseket nyújt, amely területeken az ideológiai befolyásolásnak semmi értelme nincs.

A Nyugaton terjedő BLM- és woke-ideológia fehérellenessége is meg-megjelenik, például amikor a volt DK-s európai parlamenti képviselő, jelenleg polgármester Niedermüller Péter az ATV-ben „rémisztő képződménynek” nevezte a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat és nőket. A fentieket összegezve tehát megállapítható, hogy a nyugati felsőbbrendűségtudatból táplálkozó baloldali gőg sokszor már a kultúrrasszizmus határait feszegeti, sőt akár túl is lép azon.

Biró András – Matyi Tamás