A 2019-es EP-választás alaposan átrajzolta az ellenzéki erőviszonyokat. A múlt vasárnapi eredmények alapján az MSZP-Párbeszéd már be sem jutna a magyar Országgyűlésbe, a Fidesz-KDNP pedig mindent elsöprő, 80,9 százalékos mandátumarányt szerezne. Megnéztük, hogy a múlt vasárnapi eredmények alapján hogyan nézne ki a parlamenti patkó.
Már a 2018-as országgyűlési választást követő tiltakozásokon egyértelművé vált, hogy az ellenzéki szimpatizánsok nem elégedettek pártjaikkal, egyfajta ellenzékváltó hangulat alakult ki. Ennek eredményeként a múlt vasárnapi EP-választáson az ellenzék korábbi meghatározó pártjai – MSZP, Jobbik, LMP – összeomlottak, helyüket a DK és a Momentum vették át. Ennek eredményeként meg is indult a május előtt, az önkormányzati választásra kötött alkuk felmondása és várhatóan újabb belső konfliktusok fogják majd terhelni az ellenzéket, amelynek vezetője ismét Gyurcsány Ferenc lett.
Ha a mostani eredmények alapján kéne szétosztani a magyar parlamenti mandátumokat is, akkor a Fidesz-KDNP a 199 megszerezhető parlamenti mandátumból 161 darabot kapna (106 egyéni, 55 listás mandátum), ami 80,9 százalékos többséget jelentene. Ez a mostani kétharmados többség helyett négyötödös kormánypárti aránynak felelne meg.
Az ellenzéki pártok közül – a hazai választáson a közös indulás esetén érvényes 10 százalékos bejutási küszöb miatt – az MSZP-Párbeszéd már be sem jutna az Országgyűlésbe, míg a legnagyobb parlamenti frakcióval – összesen 19 mandátum – a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció rendelkezne. A DK mellett csupán két ellenzéki pártnak lenne még frakciója, a Momentum 11, míg a Jobbik 8 képviselőt küldhetne a parlamentbe.
