Az elmúlt hónapokban egyre több országban okoz komoly gondot a különböző áruk és szolgáltatások árának folyamatos emelkedése, aminek leküzdése mára az Európai Unió tagállamainak egyik legfontosabb feladatává vált. A koronavírus okozta gazdasági válság miatt elszabadult infláció megállítására több ország is vezetett be különböző intézkedéseket az utóbbi időben, ezek nagy része azonban várhatóan nem tudja érdemben csökkenteni a már decemberben is rekordszinteket döntő inflációs rátákat. A globális szinten is komoly gondokat okozó árdrágulás így várhatóan a következő hónapokban is velünk marad, aminek jelentős mérséklődésére csupán 2022 utolsó negyedévében számítanak a szakemberek.
A XXI. Század Intézet elemzésében ezúttal az Európai Uniót sújtó inflációt, valamint az ezzel összefüggő áremelkedés okait és a mérséklése kapcsán meghozott intézkedések sikerességét vizsgáljuk meg.
Az infláció okai
Az infláció fogalma a gazdaság minden területét érintő áruk és szolgáltatások árának folyamatos és tartós növekedéseként határozható meg, ami a mértékétől függően pozitív és negatív hatást egyaránt gyakorolhat egy adott ország gazdaságára. Míg az alacsony és kiszámítható inflációnak alapvetően ösztönző hatása van a gazdaságra, addig a hirtelen kialakult, magas infláció jellemzően komoly gazdasági egyensúlytalanságokat eredményez. Az elmúlt években tapasztalt lassú árszínvonal-emelkedés – az egészséges gazdasági folyamatok részeként – nem okozott instabilitást az egyes országokban, az utóbbi hónapokban hirtelen megemelkedett infláció azonban jelentős egyensúlytalanságokat eredményezett.
Az elmúlt hónapokban tapasztalható tartós árszínvonal-emelkedéshez alapvetően több tényező vezetett az Európai Unióban, a jelenlegi súlyos helyzet kialakulásában azonban kétségtelenül hatalmas szerepe volt a koronavírus alatt bekövetkezett gazdasági válságnak és az ezzel párhuzamosan jelentkező energiaválságnak. Az elmúlt két évben tapasztalható termeléscsökkenés, majd a 2021-ben bekövetkezett hirtelen gazdasági „visszapattanás” következtében ugyanis pár hónap alatt jelentősen megemelkedett a kontinens energiaigénye, ami az energiahordozók drasztikus áremelkedését eredményezte. A folyamat az egyes országok és vállalatok gazdasági teljesítményét is negatívan befolyásolta, az áram és földgáz árának drasztikus megemelkedése pedig az élelmiszerek ára mellett az egyes termékek előállítási költségeit és az alapanyagok árait is jelentősen megnövelte.
A kezdetben csupán átmenetinek gondolt áremelkedés rövid idő alatt jelentős inflációt eredményezett, aminek mértékét tovább növelték a koronavírus miatt kialakult ellátási problémák.
Világméretű problémáról van szó
Az egyre növekvő árszintek az utóbbi hónapokban a világon szinte mindenhol komoly kihívás elé állították a kormányokat, miután a legtöbb országban többéves rekordokat megdöntve emelkedtek az inflációs mutatók. Az Egyesült Államokban például az éves áremelkedés mértéke 2021 decemberében, közel negyven év után, érte el ismét a 7 százalékot, ami a novemberi 6,8 százalékos adatok után újabb rekordot jelentett az elmúlt évek inflációs adataihoz képest. Az árszínvonal emelkedése leginkább az energiaárak drasztikus növekedésének volt köszönhető, amiknek az árai egy év alatt közel 30 százalékot emelkedtek 2021-ben, míg az élelmiszerárak esetében több mint 6 százalékos növekedés ment végbe. A legnagyobb mértékű áremelkedés az üzemanyagárak terén volt tapasztalható az országban, amelyek árai közel 50 százalékkal nőttek tavaly.
Hasonló tendenciát mutatnak az inflációs ráták a világ többi országában is, amelyek közül a legnagyobb áremelkedés Argentínában ment végbe, ahol az infláció szintje közel 51 százalékot ért el decemberben. Jelentős mértékű árszínvonal-emelkedés volt azonban tapasztalható Törökországban is (36,1%), Oroszországban (8,5%) és Brazíliában is (10,7%).
Szintén jelentős mértékű inflációról beszélhetünk azonban az Európai Uniót vizsgálva is.
Az Eurostat által publikált adatok alapján az euróval rendelkező tagországokat tömörítő eurózónában az éves infláció 2021 decemberében például már az 5 százalékot is elérte, ami a legrosszabb inflációs adatnak felel meg az eurózóna történetében. Az inflációs ráta emelkedésének fő okaként az Eurostat az energiaárak emelkedését jelölte meg, amiknek az árai körülbelül 26 százalékkal növekedtek a tavalyi évben, de közel 3 százalékos árszínvonal-emelkedés volt tapasztalható az élelmiszerek és a szolgáltatások terén is. Hasonlóan többéves rekord dőlt meg ugyanakkor az Európai Unió egészét vizsgálva is, ahol az inflációs mutató mértéke 2021 végén már az 5 százalékot is meghaladta.
Az egyes tagállamokat vizsgálva az infláció mértéke Észtországban érte el a legnagyobb szintet, ahol éves szinten összességében 12,1 százalékkal drágultak az áruk és szolgáltatások árai. Szintén komoly árszínvonal-emelkedés ment végbe Litvániában (10,6%), Lettországban (7,9%) és Spanyolországban is (6,6%), a tagállamok közül a legkisebb inflációs rátával Portugália (2,7%) rendelkezett 2021 végén. A térségünk országai közül a legnagyobb mértékű árdrágulást Lengyelország szenvedte el 2021-ben, ahol az év végén 7,8 százalékos inflációt mértek a szakemberek, de Csehországban (6%) és Szlovákiában is (5,6%) az uniós átlag felett alakult az éves árszínvonal-emelkedés mértéke.
Magyarország esetében 7,4 százalékkal emelkedett az infláció mértéke az elmúlt évek adataihoz képest, a hazánkban tapasztalható áremelkedések ugyanakkor alapvetően több okra is visszavezethetők. Fontos kiemelnünk, hogy a magyar gazdaság teljesítménye már a legtöbb tagállamhoz képest közel hat hónappal hamarabb, 2021 őszére elérte a koronavírus előtti, 2019-es szintet, ami miatt az ország az uniós átlagnál jóval hamarabb tudott növekedési pályára állni. Ennek köszönhetően amellett, hogy az ország államadóssága várhatóan körülbelül 5 százalékkal csökken majd a következő években, jelentősen nőtt az emberek fogyasztói hangulata is, ami miatt a korábbiakhoz képest hirtelen több pénz áramlott a gazdaságba.
A magyar gazdaságpolitika céljainak megfelelően a foglalkoztatottak aránya történelmi csúcsot ért el az elmúlt hónapokban, miközben a bérek üteme szintén az egyik leggyorsabb növekedést produkálta az utóbbi fél évben.
Ezt bizonyítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzései alapján az átlagbérek 2021 során körülbelül 8 százalékkal, 2022 során pedig várhatóan több mint 10 százalékkal emelkednek majd Magyarországon.
Az említett gazdasági folyamatok ösztönzően hatottak az infláció emelkedésére, a megnövekedett beruházások és kereslet miatt ugyanis viszonylag hirtelen áramlott sok pénz a gazdaságba, ami a külső hatásokkal kiegészülve és nagyrészt azoknak köszönhetően (európai energiaválság, globális ellátásproblémák) együttesen eredményezték az ország inflációs mutatóját.
Eltérőek az intézkedések
A több hónapja rekordokat döntő infláció megfékezésére az egyes államok nemzeti bankjainak, valamint az Európai Központi Bank monetáris eszközei mellett, szinte minden országban kísérletet tettek a regnáló kormányzatok. A legtöbb országban az energiaárakra kivetett adók mérséklésével és a kiszolgáltatott háztartások számára biztosított adókedvezményekkel igyekeznek gátat szabni az infláció további emelkedésének, ezek nagy része azonban mindeddig csupán csekély eredményt hozott az inflációs ráták visszafogása terén.
Spanyolországban például a kormány decemberben döntött a villanyáram árának mérséklését célzó adócsökkentések meghosszabbításáról. Az intézkedések ellenére azonban az országban tíz háztartásból legalább négy továbbra is többet fizet majd az áramért a 2018-as árszintekhez képest, ami körülbelül tízmillió embert érint az elkövetkező hónapokban. Hasonló intézkedéseket vezettek be Észtországban, Belgiumban és Hollandiában is, az adócsökkentések azonban mindeddig ezekben az országokban sem hoztak komoly eredményt, és az infláció emelkedésének megállítása helyett csupán mérsékelni tudták az áremelkedést. Az uniós szinten legmagasabb energiaárakkal rendelkező Németországban csak azután döntöttek a villamosenergiára kivetett illeték csökkentéséről, miután novemberben és decemberben is harmincéves rekordott döntött az infláció mértéke, ami az előrejelzések szerint januárban is tovább emelkedik majd.
Magyarországon több intézkedés született az infláció káros hatásainak mérséklésére.
A magyar kormány által bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően (üzemanyagárak 480 forinton történő maximalizálása, kamatstop a lakáshitelek esetében) pedig már decemberben körülbelül 1 százalékpontos csökkenés volt megfigyelhető az inflációs ráta alakulásában. Ezt bizonyítja, hogy míg a novemberi adatokhoz képest szinte minden országban tovább emelkedett az infláció mértéke, addig Magyarországon sikerült a novemberi szinten tartani az árszínvonal-emelkedést, amelyben további csökkenést eredményezhet a kormány által nemrég bejelentett élelmiszer árstop.
A várakozások szerint a hat alapvető élelmiszer árának befagyasztása februártól körülbelül további 1 százalékkal mérsékelheti majd az inflációs ráta alakulását, ami az említett intézkedésekkel kiegészülve, összesen körülbelül 2 százalékos csökkenést eredményezhet. Míg tehát az említett országokban bevezetett intézkedések nem tudnak érdemben javítani az inflációs rátákon, a magyar kormány által meghozott döntéseknek már most látható jelei vannak a magyar gazdaságban.
A bevezetett intézkedéseknek köszönhetően várhatóan az említett országokhoz viszonyítva gyorsabban csökken majd az infláció mértéke idehaza; a Magyar Nemzeti Bank Decemberi Inflációs Jelentése szerint körülbelül 2022 negyedik negyedévében térhet majd vissza a jegybank által meghatározott toleranciasávba.
