A belpolitika volt a középpontban októberben és novemberben, de a nemzetközi ellentétek sem csitultak. Októberi és novemberi Eurázsiai Figyelőnk alább olvasható.

Ukrajnában leváltották a házelnököt, Moldovában letartóztatták a főügyészt, Grúziában önkormányzati, Üzbegisztánban és Kirgizisztánban pedig választásokat tartottak ezekben a hónapokban, így a belpolitikai területen volt eseménydúsabb az időszak az eurázsiai térségben. Ugyanakkor tovább folytatódott a belarusz határon kialakult migrációs válság, Moszkvába pedig magasrangú amerikai diplomaták látogattak az egyre feszültebb amerikai–orosz viszony rendezése érdekében.

BELARUSZ

Folytatódik a migrációs krízis. Ősszel is folytatódott a belarusz határokon kialakult migrációs krízis, amelynek súlypontja a balti államok határairól egyre inkább Lengyelország irányába helyeződött át. Belarusznak az Európai Unióval közös határain azután alakult ki migrációs krízis, hogy a felek elhidegült viszonyára hivatkozva a belarusz határőrség csökkentette tevékenységének intenzitását ezeken a szakaszokon, aminek következtében azok könnyen átjárhatóvá váltak az elsősorban Közel-Keletről érkező illegális bevándorlók számára. A kialakult helyzet miatt Lettország, Litvánia és Lengyelország is rendkívüli helyzetet hirdetett az érintett határszakaszokon, és azok megerősítésébe kezdett. A lengyel határon november közepén olyan súlyossá vált a helyzet, hogy a lengyel határőröknek vízágyúkkal kellett visszaszorítaniuk a határon áttörni próbáló migránsokat, és azzal vádolták meg a belarusz vezetést, hogy hibrid háborút folytat Lengyelország ellen.

GRÚZIA

Elmaradt a forradalom. Bár az ellenzék nagy reményeket fűzött az októberben megrendezett önkormányzati választásokhoz, azokon a kormányzó Grúz Álom párt győzött, és a választások utáni tiltakozások sem mozgattak meg annyi embert, hogy az veszélyes legyen a hatalomra nézve. Az ellenzéken az sem segített, hogy még a hazájában elítélt Miheil Szaakasvili is hazatért az országba Ukrajnából, akit a grúz hatóságok gyorsan le is tartóztattak. A választásokon a Grúz Álom szerezte meg a szavazatok több mint 46 százalékát, ezáltal még a korábbi, EU-s közvetítéssel létrejött megállapodásban szereplő 43 százalékos küszöböt is átlépte. A megállapodás szerint 43 százalék alatti eredmény esetén a kormány előrehozott parlamenti választások kiírását vállalta, később azonban kiléptek az egyezményből, arra hivatkozva, hogy azt az ellenzék sem tartja be. Az Egyesült Nemzeti Mozgalom (ENM) a szavazatok 30,7 százalékát gyűjtötte be országosan, a kormánypártból év elején kivált Giorgi Gaharia volt miniszterelnök által vezetett Grúziáért pedig 7,8 százalékkal zárt a harmadik helyen. A Tbiliszi polgármesteri székéért vívott küzdelmet is a kormányzó párt nyerte, így továbbra is az egykori sztárfocista, Kaha Kaladze vezetheti a fővárost, miután a második fordulóban is legyőzte az ENM-et vezető kihívóját, Nika Meliát.

KIRGIZISZTÁN

Puccskísérlet és választások. Kirgizisztánban parlamenti választásokat tartottak november 28-án, néhány nappal azelőtt pedig letartóztatásokra került sor az országban, miután azzal vádoltak meg néhány képviselőt, hogy a választásokat követően zavargásokat akarnak kirobbantani a hatalom átvétele céljából. A választások végül rendben lezajlottak, azokat nem követték komolyabb tiltakozások, ugyanakkor a részvételi arány is rekordalacsony volt, mindössze a választók 35 százaléka adta le voksát. A választással az ország újabb lépést tett a tavalyi zavargásokat követően hatalomra jutott Szadir Dzsaparov által kialakított, erős elnöki hatalomra épülő berendezkedés felé, miután az őt támogató pártok (Ata-Zsurt Kirgizsztan [19,08 %], Isenim [15,03], Intimak [12,12]) szerezték meg a listás mandátumok többségét, az egyéni körzetek nagy részében pedig szintén az elnökhöz közeli független jelöltek nyertek. A parlamentbe bejutott még az Aljansz (9,19 %), a Butun Kirgizsztan (7,76), valamint az Ijman nuru (6,78). Érdekesség, hogy az egyéni körzetek közül kettőben is „mindenki ellen” szavazatok kerültek többségbe, így ezekben meg kell ismételni a szavazást.

MOLDOVA

Letartóztatták a főügyészt. Október 5-én eltávolították a pozíciójából és letartóztatták a Moldovai Köztársaság főügyészét, Alexandr Stoianoglot. Stoianoglót, aki 2019 óta töltötte be tisztségét, azzal vádolják, hogy kenőpénzt fogadott el Veaceslav Platon oligarchától annak szabadon bocsátása érdekében. Stoianoglo és ügyvédei, valamint az ellenzéki politikai erők azonban úgy vélik, politikai alapú eljárásról van szó. Egyes vélemények szerint Stoianoglo lépései sértették egy másik emigrációban élő oligarcha, Vladimir Plahotniuk érdekeltségeit, így akár a moldovai politika korábbi irányítója is állhat a most kezdődött ügy mögött. Stoianoglo letartóztatása a Moldovához tartozó autonóm tartományban, Gagauziában is vihart kavart, mivel a főügyész is ennek a régiónak a szülöttje. Stoianoglót ugyanakkor a későbbiekben kiengedték, szabadlábon védekezhet, és a tüntetések lendülete is hamar alábbhagyott.

OROSZORSZÁG

Magasrangú amerikai látogatók Moszkvában. Október elején Victoria Nuland amerikai helyettes államtitkár (gyakorlatilag a külügyminiszter helyettese), november első napjaiban pedig William J. Burns, az amerikai Központi Hírszerző Iroda (CIA) első embere látogatott Moszkvába. A találkozók apropóját az Oroszország és az Egyesült Államok, valamint általában a Nyugat között az idei évben egyre elmérgesedő kapcsolat adta. Moszkvában Nuland Szergej Rjabkov külügyminiszterhelyettessel, Jurij Usakov elnöki tanácsadóval és Dmitrij Kozakkal, az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjével találkozott, Burns pedig orosz kollégájával, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot vezető Szergej Nariskinnel. A tárgyalások azonban nem mozdították elő érdemben a két ország kapcsolatát, nem történt előrelépés sem a kelet-ukrajnai konfliktus, sem a kölcsönös diplomatakiutasítások ügyében.

Nobel-díjat kapott egy orosz újságíró. Maria Ressa Fülöp-szigeteki újságíróval közösen Dmitrij Muratov, a Novaja gazeta című orosz ellenzéki lap alapítója és jelenlegi főszerkesztője kapta a 2021-es Nobel-Béke-díjat. Az 1961-es születésű Muratov az 1980-as években a Volzsszkij komszomolec és a Komszomolszkaja pravda című lapoknál kezdte pályafutását, 1992–1993 során részt vett a későbbi Novaja gazeta alapításában, 1995–2017 között, majd 2019-től annak főszerkesztője. Díját a lap és annak elhunyt munkatársai, köztük Anna Politkovszkaja érdemének nevezte. Muratov elmondta, hogy amennyiben a díjat odaítélő bizottság tagja lett volna, az év elején letartóztatott Alekszej Navalnijra adta volna a voksát.

UKRAJNA

Gyanús halálesetek. Több gyanús haláleset is történt az ukrán politikusok körében októberben. Október közepén holtan találták Krivij Rih augusztusban elhunyt ellenzéki polgármesterének, Kosztyantin Pavlovnak az öccsét, Andrij Pavlovot is. A polgármesterrel mellkas lövés, öccsével alkohol túladagolás végzett. A hatóságok az első esetben öngyilkosságra, utóbbiban pedig alkoholizmusból fakadó túladagolásra gyanakszanak, az elhunytak környezete azonban nem fogadja el ezeket a lehetőségeket és gyilkosságra gyanakszik. Szintén gyanús körülmények között halt meg nemrégiben Anton Poljakov parlamenti képviselő. Poljakov a Nép Szolgája tagjaként jutott a parlamentbe, azonban a kormányzati politikát érintő bírálatai miatt kizárták a frakcióból, és rövidesen a Jövőért frakcióhoz csatlakozott. A hatóságok az ő esetében metadon és alkohol együttes használata miatt kialakult mérgezést állapítottak meg. A képviselő környezete azonban cáfolja Poljakov esetleges kábítószerfüggőségét, amely a metadon használatát indokolta volna, az ellenzéki sajtóban pedig gyilkosságra gyanakodnak. Poljakov élettársa, Anna Szkorohod képviselő szintén azt állította, párja és képviselőtársa gyilkosság áldozata lett.

Leváltották a házelnököt. Az ukrán Legfelsőbb Tanács képviselői eltávolították pozíciójából Dmitro Razumkov házelnököt. Bár Razumkov az elnökválasztás idején Volodimir Zelenszkij elnök közvetlen környezetének tagja volt, és ő vezette a Nép Szolgáját a parlamentbe, már közvetlenül a 2019-es parlamenti választások után konfliktusba került az Elnöki Irodával. Régóta visszatérő témája volt az ukrán sajtónak, hogy a házelnök saját politikai karrierjét építi, és akár Zelenszkij kihívója is lehet a 2024-es elnökválasztáson. Az Elnöki Iroda számára mostanra túlzottan kellemetlenné vált az önállóskodó házelnök, akit a megbízhatóbb helyettesére, Ruszlan Sztefancsukra cseréltek.

ÜZBEGISZTÁN

Nem történt meglepetés az elnökválasztáson. A papírformának megfelelően a jelenleg regnáló elnök, a Liberális Demokrata Párt képviseletében induló Shavkat Mirziyoyev győzött az üzbegisztáni elnökválasztáson október 24-én. Mirziyoyev a szavazatok 80,31 százalékát szerezte meg. A választáson az elnökön kívül a rendszerhez alapvetően lojális parlamenti pártok jelöltjei vettek még részt, az egykori kommunista hatalompárt utódjának számító Népi Demokratikus Párt jelöltje, Maqsuda Vorisova végzett a második helyen (6,65 %), a parlamentben a kormányzó liberális demokraták után a második legnagyobb frakcióval rendelkező Nemzeti Újjászületés Demokratikus Pártja jelöltje, Alisher Qodirov pedig harmadik lett (5,49 %). Az Ökológiai Párt képviseletében 4,15 százalékot szerzett Narzullo Oblomurodov, míg a szociáldemokrata Bahrom Abduhalimovnak jutott a szavazatok 3,4 százaléka.