Zavargások Kazahsztánban, háborús feszültség az ukrán határon, orosz–amerikai tárgyalások. A 2022-es év első Eurázsiai Figyelője alább olvasható.

Mozgalmasan indult az év a posztszovjet térségben. Az év első napjaiban egyrészt a közelgő orosz–amerikai tárgyalásoktól és az ukrajnai határon kialakult feszültségtől volt hangos a sajtó, másrészt a hirtelen kirobbanó, és ugyanolyan hamar levert kazahsztáni zavargások kerültek a figyelem középpontjába.

BELARUSZ

Elnöki beszéd, készülő hadgyakorlat. Megtartotta évértékelő beszédét Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök, amelynek egyik fő témája az ország Nyugattal való viszonya, valamint az Ukrajna körül kialakult háború feszültség volt. Az elnök beszéde során elmondta, két olyan esetet tud elképzelni, amely Belarusz háborús részvételéhez vezetne: ha magát az országot támadnák meg, vagy ha Oroszországot. Az utóbbi hetekben a kiéleződő ukrán–orosz konfliktus kapcsán a nyugati sajtóban felmerült, hogy az állítólagosan készülődő orosz invázióban Belarusz is részt venne, vagy annak területét is felvonulási terepként használhatnák az oroszok. Belarusz cáfolta ezeket a híreket, bár tény, hogy csapatösszevonásokra került sor az ukrán határ közelében, és orosz katonák is érkeztek az országba, február folyamán ugyanis nagyszabású közös hadgyakorlatot tartanak a belarusz és orosz erők.

KAZAHSZTÁN

Zavargásokba torkolló tüntetések. Kazahsztánban súlyos zavargásokba torkolló tüntetésekkel kezdődött az év, amelyek ürügyéül az autók üzemanyagául szolgáló gáz árának duplájára emelkedése szolgált. A zavargások menetéről, hátteréről és lehetséges következményeiről ide kattintva olvashatnak bővebb elemzésünkben.

Több országra kiterjedő áramkimaradás. Január 25-én délelőtt jelentős áramkimaradásra került sor Közép-Ázsiában, amely Üzbegisztán és Kirgizisztán szinte teljes területére, valamint Kazahsztán déli részére is kiterjedt. Kazah közlések szerint az incidensre, amely a légiforgalmat és a közösségi közlekedést is megbénította az érintett régiókban, azután került sor, hogy hirtelen megnövekedett a három országot összekötő elektromos hálózat terheltsége. Kazahsztán szerint Üzbegisztánnak és Kirgizisztánnak a kazah villamosenergia kárára történő túlfogyasztása vezetett a balesethez, a másik két ország szerint azonban a kazah hálózatok meghibásodása okozta az áramkimaradást az ő területükön is. Felmerült egy olyan verzió is, miszerint a Kínából kitiltott kriptovaluta bányászok terhelték túl a hálózatot, ennek azonban kicsi a valószínűsége, ez a tevékenység ugyanis fokozatos és nem hirtelen terhelést ró a hálózatra. Az áramellátást Kazahsztán és Kirgizisztán területén már aznap, Üzbegisztánban pedig másnapra helyreállították.

OROSZORSZÁG

Tárgyalások a biztonsági garanciákról. Az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalásokat kezdett januárban a 2021-es év végén felvetett orosz javaslatokról, amelyek új alapokra helyeznék a két ország egymásnak nyújtott stratégiai biztonsági garanciáit. A tárgyalások okairól, menetéről és eredményeiről bővebben itt és itt olvashatnak.

ÖRMÉNYORSZÁG

Lemondott az elnök. Lemondott posztjáról Örményország elnöke, Armen Szarkiszjan, arra hivatkozva, hogy nincs elég széles jogköre ahhoz, hogy befolyással bírjon az ország bel- és külpolitikájára, így pedig nem láthatja el az alkotmányosság őrzőjének szerepét sem. Szarkiszjan 2018 óta volt a kaukázusi ország államfője. Örményország elnökét a parlament választja hét évre, egy személy csak egyetlen ciklusban töltheti be ezt a tisztséget. Szarkiszjan utódjának megválasztásáig az elnöki jogköröket a parlamenti házelnök, Alan Szimonjan látja el.

UKRAJNA

Újjáéledhet a normandiai formátum. A nemzetközi sajtóban megjelenő háborús feszültség árnyékában akár a kelet-ukrajnai rendezési folyamat is megindulhat. Január 26-án hosszú idő után először találkoztak egymással az ún. normandiai négyek külpolitikai tanácsadói. Az ukrajnai háborús helyzet januári alakulásáról bővebben itt és itt olvashatnak.

Bíróság előtt a volt elnök. Miután hazaárulással és terrorizmus finanszírozásával vádolták meg Petro Porosenko volt ukrán elnököt, január elején lefoglalták a vagyonát is. A volt elnök közel egy hónapon keresztül külföldön tartózkodott, majd január 17-én tért vissza, és végül önként ment el a bíróságra, ahol a vele szembeni előzetes intézkedésekről döntöttek. Az ún. szén-ügy többi gyanúsítottjától eltérően Porosenkót nem helyezték házi őrizetbe, hanem gyakorlatilag szabadon távozhatott, személyes kötelezettségvállalás terhe mellett arra vonatkozóan, hogy nem hagyja el Kijev és a Kijevi megye területét a nyomozók engedélye nélkül. Ezenkívül le kellett adnia útlevelét is. A volt elnök a bírósági eljárás idejére mozgósította híveit is, sokak szerint politikailag végül ő, és nem a jelenlegi hatalom profitálhatott az esetből jelen állás szerint.