A februári hónap a végül háborúba torkolló orosz–ukrán konfliktusról szólt. Alább olvasható februári Eurázsiai Figyelőnk.

A nyugati sajtó többször is közölte „pontos” kezdetét, az orosz és ukrán médiában kétkedve írtak róla, végül mégis megkezdődött az orosz–ukrán háború. Február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges hadműveletet hirdetett Ukrajnával szemben, ez a lépése pedig nemcsak a posztszojvet térséget forgatja fel, de az egész világrendet átalakíthatja.

AZERBAJDZSÁN

Szövetségkötés Moszkvában. Február 22-én Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke Moszkvába látogatott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásai eredményeképpen aláírtak egy szövetségi együttműködési nyilatkozatot. A nyilatkozat hangsúlyozza a felek politikai, gazdasági, egészségügyi és kulturális szférákban való együttműködés folytatása és bővítése iránti elkötelezettségét, ezen kívül a katonai együttműködést illetően is tartalmaz pontokat. A nyilatkozat szerint a két ország – más szerződéses kötelezettségeik figyelembevételével – katonai segítséget is nyújthatnak egymásnak. Ennek fontosságát az adja, hogy Oroszország hivatalosan az Azerbajdzsánnal éles ellentétben álló Örményország szövetségese a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén belül. Bár a már szerződéses kötelezettségekre vonatkozó kitétel vélhetően éppen az örmény–azeri konfliktusra vonatkozik, Jerevánban így is aggodalommal tekintenek az orosz–azeri közeledés lehetőségeire.

BELARUSZ

Részt is vesz a háborúban, meg nem is. A háború előtti hetekben közös orosz–belarusz hadgyakorlatokra került sor Belarusz területén. Bár mind az orosz, mind a belarusz fél cáfolta, hogy ennek bármi köze lenne valamilyen háborús előkészületekhez, sőt, az ukrán és belarusz katonai attasék kölcsönös látogatást is tettek a szomszédjuk hadgyakorlatain, végül északi szomszédja felől is támadás érte Ukrajnát. Aljakszandr Lukasenka elnök azonban hangsúlyozta, bár támogatja Oroszországot, országa nem vesz részt és nem is kíván részt venni a hadműveletekben, annak ellenére, hogy a háború első napjaiban a nemzetközi sajtót is bejárták azok a tévesnek bizonyult értesülések, miszerint belarusz páncélosok is átlépték volna az ukrán határt. Belarusz mint felvonulási terep elsősorban a Kijev elleni támadások miatt volt fontos az oroszok számára, de az ország területéről több rakétát is kilőttek ukrán infrastrukturális célpontok ellen.

Elfogadták az alkotmánymódosítási tervezetet. Február 27-én népszavazást rendeztek Belaruszban a javasolt alkotmánymódosítások elfogadásáról. Az alkotmányreformot a 2020-as zavargások után hirdették meg. Legjelentősebb pontja az Összbelarusz Népi Gyűlés alkotmányba foglalása a legmagasabb képviseleti szervként, amely felülvizsgálhatja más hatalmi ágak döntéseit, bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet az elnök ellen, kinevezheti a Választási Bizottság és a Legfelsőbb Bíróság tagjait. Az elnöki ciklusok számát kettőben maximalizálta a tervezet, ez a norma azonban csak a következő választással lép életbe (azaz Lukasenka még legfeljebb két ciklusig elnök maradhat a reform szerint). Nőtt a miniszterelnök hatásköre, bevezetésre került az emberi jogi ombudsman tisztsége. Az alkotmánymódosítási tervezet mellett több mint 78 százalékos részvételi arány mellett a választók 82 százaléka szavazott. Az emigráns ellenzék szerint csupán színjátékról és a Lukasenka-rendszer fennállásának meghosszabbítási kísérletéről és a hatalomátadás előkészítéséről van szó.

OROSZORSZÁG

Putyin „különleges hadműveletet” hirdetett. Bár az orosz külügy mindvégig tagadta, hogy szándékában állna megtámadni Ukrajnát, február 22-én előbb a két ukrajnai szakadár „népköztársaság” függetlenségét ismerte el Oroszország, majd február 24-én hajnalban Vlagyimir Putyin „különleges hadműveletet” hirdetett Ukrajnával szemben. Ennek hivatalos céljai Ukrajna „nácitlanítása” és demilitarizációja, az ország semleges státuszának elérése, valamint a Krím-félsziget orosz fennhatóságának és a donbaszi területek függetlenségének elismertetése. A háború első hetéről szóló elemzésünket ide kattintva olvashatják.

TÜRKMENISZTÁN

Lemondott az elnök. Gurbanguly Berdimuhamedow türkmén elnök bejelentette lemondási szándékát és március 12-re előrehozott elnökválasztásokat írt ki. A kormányzó Türkmenisztán Demokratikus Pártja fiát, Serdar Berdimuhamedowot nevezte meg elnökjelöltjeként.

UKRAJNA

Támadás érte az országot. Annak ellenére, hogy Ukrajna vezetői az utolsó napokig igyekeztek megnyugtatni az embereket a nyugati sajtó által várt orosz támadással kapcsolatban, az végül mégis bekövetkezett. Február 24-én Belarusz felől, az ukrán–orosz határ teljes vonalán, valamint délen a Krím-félsziget felől is megindultak az orosz csapatok Ukrajna felé. Az előzetes várakozásokkal ellentétben az ukránok heves ellenállást tanusítottak szinte minden szakaszon. A háború első hetéről szóló elemzésünket ide kattintva olvashatják.