Molnár Tamás Európa zárójelben című könyvének magyar nyelvű megjelenése kapcsán könyvbemutatót szervezett a XXI. Század Intézet. A laudációt Békés Márton tartotta, aki kiemelte, hogy Molnár Tamás már 1990-ben olyan aggályokat fogalmazott meg Európa kapcsán, amelyek manapság aktuálisabbak, mint amikor papírra vetette őket. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során Halkó Petra moderálása mellett Hidvéghi Balázs és Molnár Attila Károly beszélgettek a könyv legfontosabb gondolatairól a könyv fordítójával, S. Király Bélával. A meghívott vendégek mindannyian egyetértettek abban, hogy Molnár Tamás profetikus éleslátással írta le, hogy hogyan szállta meg az Egyesült Államok kulturális értelemben Európát.
Hosszútávú gondolati misszió
Békés Márton történész, Intézetünk igazgatója laudációjában – Tőkéczki László gondolatait idézve – úgy vélekedett, hogy „a konzervatív magyar múlt gazdag örökséget kínál a mai magyar politikai megújuláshoz. Nem szükséges tehát a kétségbeesett szellemi importtevékenység.” Éppen ezért hazánk végcélja nem lehet más, mint a határvédelem és a gazdasági önállóság kivívása, a munka- és családközpontú életmód megalapozása, és a kulturális szuverenitás védelmezése, vagyis röviden a belülről vezérelt Magyarország megteremtése.
Ehhez, a magyar jobboldal hosszútávú gondolati megalapozásának missziójához kíván hozzájárulni a XXI. Század Intézet az Új Idők címet viselő könyvsorozat elindításával.
A sorozat G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójának Az Orbán-szabály – Tíz fejezet az Orbán-korszak első tíz évéről című könyvével debütált, majd a Soros György tevékenységéről szóló ténykönyvvel, A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című kötettel folytatódott, és újonnan a legnagyobb kortárs katolikus filozófus, politikai gondolkodó és ellenforradalmár, Molnár Tamás Európa zárójelben című könyvével egészült ki.
Intézetünk igazgatója szerint Molnár Tamás több mint harminc évvel ezelőtt olyan profetikus meglátásokat tett többek között a közép-és kelet európai népek identitásukhoz való ragaszkodásuk, Nyugat-Európa multikulturalizmusból fakadó problémái, vagy az Európa jövőjét érintő globalista–szuverenista vita kapcsán, amelyek napjainkban minden korábbinál aktuálisabbak.
Közép-Európa irányt mutat
Halkó Petra, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője moderálta a kerekasztal-beszélgetést, amelyen Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője, Molnár Attila Károly, a Molnár Tamás Kutatóintézet és a Századvég Kiadó vezetője, valamint S. Király Béla esszéista, a könyv fordítója cseréltek eszmét az 1990-ben eredetileg franciául, és most az Intézetünk gondozásában magyarul megjelent kötetről.
Király Béla meglátása szerint Molnár Tamást az amerikai életmód aggasztotta, különösen a kérdéstiltó ideológia és a fogyasztói messianizmus, amelynek Európa is rabjává vált, és ezáltal kontinensünk sorsát is egyre kevésbé határozza meg saját filozófiája. Kiemelte, hogy Molnár Tamás szerint Közép-és Kelet Európának kell azt a küldetést véghezvinni, amelyre Nyugat-Európa nem képes. Molnár Attila Károly azt fűzte hozzá a gondolathoz, hogy a könyvből kiolvasható, hogy a katolikus filozófus az amerikai politikai kultúra gerincével, vagyis a liberalizmussal együtt járó szélsőséges egalitarizmussal és a tekintély elvetésével sem tudott azonosulni. Hangsúlyozta, hogy a második világháború után az Egyesült Államok kulturális értelemben megszállta Nyugat-Európát, ám Közép-és Kelet Európában még maradt az európaiságnak valamiféle csírája. Meglátása szerint az elmúlt évek Magyarország ellen folytatott globalista kultúrharca azt bizonyítja, hogy Molnár Tamás jól sejtette, hogy a régiónkban más kultúra és értékek mentén szerveződik a társadalom. Hidvéghi Balázs egyetértett, hogy Európa szellemi téren alávetetten került ki a második világháborúból, amit bizonyít, hogy az önálló identitás nélküli, amerikai modellt felszínes módon másoló politika az Európai Unió szerves részét képezi napjainkban.
Hozzátette: azért figyelnek ma annyian Magyarországra a világon, mert hazánk valódi úttörővé vált az európai reneszánsz megteremtésében.
Molnár Attila Károly a könyv kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy noha Molnár Tamás is szükségesnek tartotta a kulturális elitet, azt kritikával illette, hogy Európában is egy, az amerikaihoz hasonló kulturális elit alakult ki. Hidvéghi Balázs szerint a nyugat-európai elit napjainkban hipnotizált módon követi az amerikai mintákat, amit alátámaszt az az elképesztő látlelet is, hogy a politikusok és a bürokraták két egyre kevésbé megkülönböztethető csoportot alkotnak – ahogyan erre Molnár Tamás több évtizede rávilágított. A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint éppen azért van szükség olyan konzervatív intézményekre, szellemi műhelyekre és könyvsorozatokra, hogy kialakuljon az az elit, amit a katolikus filozófus hiányolt. S. Király Béla úgy vélekedett, hogy egy-két nemzetállamnak ki kell tartania a brüsszeli centralizációs törekvésekkel szemben, hiszen Európa az amerikanizálódása által a saját érdekeit sem fogja tudni érvényesíteni a jövőben.
