A baloldal valódi vezetője Gyurcsány Ferenc, Márki-Zay Péternek semmilyen hatalma nem volt a baloldalon belül, az ellenzéki pártokat kizárólag a hatalomvágy tartotta össze, a rezsicsökkentés és az árstopok megmaradnak és nem lesznek megszorítások – ez mind beigazolódott a választás óta eltelt hetekben, magyarul a Fidesz állításai a kampányban igazak voltak – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az ellenzékkel kapcsolatos fideszes állításokat maguk az ellenzéki politikusok és sajtótermékek igazolták, míg a gazdaságpolitikai lépéseket a kormány következetes álláspontja, melynek keretében a háború okozta terheket nem az emberekkel, hanem az extraprofitot termelő vállalatokkal fizettetik meg.
A Fidesz a választási kampány során számos állítást megfogalmazott, amelyet az ellenzéki politikusok és véleményformálók többsége hazugságnak minősített. Az elmúlt hetekben azonban sorra bebizonyosodott, hogy ezek az állítások igazak voltak, a legtöbbjüket éppen az ellenzéki politikusok mondatai illusztrálják – fogalmazott Deák Dániel.
Az egyik fő állítása a Fidesznek az volt a kampány során, hogy bárki is van a kirakatban, az igazi főnök a baloldalon Gyurcsány Ferenc.
Ezt a választás előtt rengetegen tagadták az ellenzéki térfélen és alaptalan „gyurcsányozásnak” minősítették – emlékezett vissza az elemző, majd hozzátette: ma már azonban maguk az ellenzéki politikusok beszélnek minderről tényként, a balliberális Telex oknyomozó írásában pedig még olyan részleteket is bemutattak, hogy az ellenzéki pártelnökök Signal-csoportjából maga Gyurcsány Ferenc tette ki Márki-Zay Pétert, szimbolizálva ezzel is, hogy ki diktálja valójában a tempót a baloldalon.
Mivel a valódi hatalom Gyurcsány Ferenc kezében összpontosul, így Márki-Zay Péter csak egy súlytalan kirakatpolitikus volt a kampányban, akinek még saját frakciója sem lett volna miniszterelnökként. Erre is számtalan alkalommal felhívták a jobboldalon a figyelmet, azonban a balliberális véleményformálók ezt is hazugságnak titulálták. Ehhez képest ma már mindenki nyíltan beszél arról, hogy Márki-Zaynak semmilyen befolyása nem volt az ellenzéki oldalon, az azóta megjelent információk szerint még a pártok közötti egyeztetésekre sem hívták meg, semmilyen lényegi kérdésben nem érdekelte a Gyurcsány vezette baloldalt a miniszterelnök-jelölt álláspontja.
Sőt, maga Márki-Zay ismerte el egy interjúban, hogy neki korábban sem volt hatalma a baloldalon és egy esetleges ellenzéki győzelem után sem lett volna – hívta fel a figyelmet Deák Dániel.
A baloldal a színfalak előtt mutatott egysége már április 3-án este megtört, ugyanis Márki-Zay Pétert szinte teljesen magára hagyták a pártok vezetői és sokan rögtön őt hibáztatták a baloldal történelmi kudarcaiért. Már önmagában ez is jól bemutatta, hogy valójában semmilyen egység nincsen az ellenzéki térfélen, ezeket a szereplőket kizárólag a hatalomvágy tartotta ideig-óráig egyben, magyarán teljesen kormányzásképtelenek. Deák Dániel ehhez hozzátette: ráadásul nem csak a pártok között, hanem az egyes pártokon belül is komoly feszültségek vannak, elég csak a Jobbikra gondolni, amelynek a pártelnöke a héten meg is bukott a belső feszültségek miatt.
A Fidesznek a kampány során és a választás után is volt több fontos gazdaságpolitikai ígérete is. Egyik ilyen volt a rezsicsökkentés fenntartása, amellyel kapcsolatosan számos ellenzéki véleményformáló mondta azt, hogy fenntarthatatlan és a választás után azonnal megszünteti a kormány. Ugyanezt hangoztatták a benzinárstop és az egyéb árstopok kapcsán is. Ehhez képest a kormány azóta is fenntartja ezeket az intézkedéseket, a rezsicsökkentés megvédése érdekében pedig még külön pénzügyi alapot is létrehozott a kormány, amely garantálja a családok számára az Európában legolcsóbbnak számító rezsiköltségek fennmaradását. Hasonlóan elszánt a kormány a benzinárstop és az alapvető élelmiszerekre vonatkozó hatósági árak kapcsán, amelynek meghosszabbításáról a napokban döntenek – tette hozzá az elemző.
Az extraprofitokat terhelő különadók kapcsán Deák Dániel kiemelte: ezeknek az újbóli bevezetése jól szimbolizálja a baloldal és a jobboldal gazdaságpolitikája közötti különbséget, hiszen míg előbbi az embereket a hétköznapok szintjén rendkívül súlyosan érintő megszorításokat vezetett be a kormányzása idején, addig az utóbbi azokat vonja be fokozottabban egy válságos időszakban a közteherviselésbe, akiknél többletforrás halmozódott fel az utóbbi időszakban. Teljesíti tehát azt az ígéretét a kormány, hogy nem az emberekkel fizetteti meg a háború árát.
Ezzel a baloldalon nem tudnak mit kezdeni, hiszen hiába nevezik ezeket az intézkedéseket megszorításoknak, azok valójában nem azok és az emberek sem érzékelik annak – zárta gondolatait az elemző.
